Elindult az Új Széchenyi Terv — Fellegi Tamás bemutatta a megújuló fejlesztéspolitikát
14 perc olvasás
Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bemutatta az Új Széchenyi Tervet 2011. január 14-én, Budapesten. A Budapest Marriott Hotelben megtartott ünnepélyes indulásnál jelen volt számos politikus, közéleti személyiség, és valamennyi vállalkozó és civil partner, akik hasznos javaslataikkal hozzájárultak az Új Széchenyi Terv kidolgozásához. (A Pályázati kézikönyv letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bemutatta az Új Széchenyi Tervet 2011. január 14-én, Budapesten. A Budapest Marriott Hotelben megtartott ünnepélyes indulásnál jelen volt számos politikus, közéleti személyiség, és valamennyi vállalkozó és civil partner, akik hasznos javaslataikkal hozzájárultak az Új Széchenyi Terv kidolgozásához. (A Pályázati kézikönyv letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Fellegi Tamás kijelentette, hogy a kormány megújította a fejlesztéspolitikai rendszer minden egyes elemét azért, hogy az a lehető legnagyobb mértékben segítse a pályázni szándékozó vállalkozások életben maradását és gyarapodását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány úgy határozta meg a fejlesztési célokat, hogy az egyes ágazati fejlesztések képesek legyenek egymás hatásait erősíteni, és úgy valósuljanak meg, hogy csökkenjenek az országban meglévő területi különbségek.
A fejlesztési tárca vezetője rámutatott: a kormány szakított a korábbi gyakorlattal, amely alaptalan és egyéni érdekeket szolgáló ötleteket kiemelten megvalósítandó projektekként kezelt, amivel pénzt, időt és energiát vontak el a valóban nélkülözhetetlen, jól átgondolt és sok esetben saját erőből előkészített és megtervezett közérdekű fejlesztésektől. A megújult fejlesztéspolitika a korábbinál hatékonyabban működő intézményrendszert, jóval egyszerűbb támogatási folyamatot és szabályozást jelent. A korábbi 24 jogszabály helyett egy kormányrendelet összegzi a szabályozást. A kormány számos ésszerűsítéssel egyszerűsítette a pályázást azért, hogy a forrásokat minél gyorsabban, minél hatékonyabban jussanak el a vállalkozásokhoz – jelentette ki Fellegi Tamás. Példaként említette – többek között – az elektronikus pályázatást, az egyszerűbb nyilatkozattételt, a rövidebb adatlapokat, valamint a gyorsabb eljárásokat és kifizetéseket.
Fellegi Tamás bejelentette: a kormány 93 új pályázat indít 1100 milliárd forint értékben, amelyek támogatására a kibővített pénzügyi eszközöket hozott létre. Ezek révén minden forráshiánnyal küzdő vállalkozás pénzhez juthat. A miniszter a Nemzeti Programok ismertetése kapcsán kiemelte, hogy az Új Széchenyi Tervnek az egyéni kezdeményezések támogatásán túl gondolnia kell közös nemzeti céljaink megvalósítására is. Ezek megfogalmazásakor – fejtette ki a miniszter – kormány figyelemmel lesz a régiók közötti egyensúly és egyenletes fejlődés feltételeinek biztosítására. Fellegi többek között felsorolta az országos útépítési programokat, mellékúthálózat és kerékpárút-fejlesztést, több új híd építését, valamint a GSM-R technológián alapuló korszerű közlekedés biztonsági-, és szervezési kommunikációs rendszer bevezetését. Megemlítette továbbá az Ős-Dráva programot, Tisza-tavi fejlesztéseket, Budai Vár felújításának megkezdését, a Talentis Programot, szegedi ELI szuperlézer programot, a Puskás Ferenc Stadion és debreceni Nagyerdei Stadion felújítását. A miniszter kitért az integrált egészségügyi fejlesztést magában foglaló Korányi Projektre, valamint a közigazgatási hivatalok részeként létrejövő ügyfélszolgálati hálózatára is.
A pályázatok a mai naptól megismerhetőek az Új Széchenyi Terv megújult, hivatalos weboldalán, a http://www.ujszechenyiterv.gov.hu/ honlapon. Előadásának zárásaként a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden információ elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ honlapján, illetve a regionális fejlesztési ügynökségek ügyfélszolgálatain.
Magyarország talpra állásának, megújulásának és felemelkedésének fejlesztéspolitikai programját és a megújuló fejlesztéspolitikai rendszert széleskörű társadalmi egyeztetések után véglegesítették. Az Új Széchenyi Terv elindításának legfontosabb elemei a kitörési pontok alapján meghirdetésre kerülő pályázatok, a támogató pénzügyi eszközök, és a közös nemzeti célokat megvalósító Nemzeti Programok.
Eldördült a startpisztoly a kötelező társadalmi egyeztetést nem igénylő Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatoknál. Már január 17-étől pályázhatók az első konstrukciók. Főként előkészítést és közvetítést tartalmazó kiírások tartoznak ide, de a nagyléptékű közlekedésfejlesztések keretei is világossá válnak.
Önkormányzatok és társulásaik külön, vagy központi költségvetési szervekkel közösen pályázhatnak, és akár 450 millió forintot is nyerhetnek az új kerékpárút hálózat fejlesztési tenderen. Települések közötti kerékpárutak, kerékpársávok, árvédelmi töltésen vezetett bicikliutak épülhetnek meg, összesen 6,5 milliárd forintból 85-90 %-os támogatással.
Elindul vállalkozásfejlesztési alapítványok és pénzügyi vállalkozások számára a mikrocég támogatói és hitelközvetítői pályázat. A kiválasztott közvetítőknek az lesz a dolguk, hogy egyrészt a számukra biztosított uniós pénzből hitelezőként járjanak el, és a kedvezményezett kisvállalkozásokkal saját nevükben és kockázatukra hitelszerződést kössenek. Másrészt közreműködnek majd a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázatok kezelésében és a támogatási szerződések megkötésében. Az Új Széchenyi Tervben a legkisebb cégek támogatása vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén történik, első körben 26 milliárd forint értékben. A megvalósítandó projektjük vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és saját forrásból tevődik majd össze. Szoftvereket, hardvert és eszközöket szerezhetnek be.
2,5 milliárd forintra már hétfőtől pályázhatnak az ún. szociális szövetkezetek egy Magyarországon úttörőnek számító foglalkoztatási program keretében. Ezek a szervezetek olyan közhasznú tevékenységet folytatnak, amely a társadalom és az egyének közös érdekeinek kielégítését szolgálja. A pályázat célja az álláskeresők újbóli munkába állása, foglalkoztatása és szövetkezeti taggá válása, valamint az, hogy a szociális szövetkezetek önfenntartóan működjenek. A program lényege, hogy szövetkezet foglalkoztatja az álláskeresőt és ehhez munkabér támogatást kap. Egy szövetkezet összesen 50 milliós segítséget kaphat uniós forrásból.
A mérnöki munka lelke a tervezés. Gőzerővel folyik a nagy közlekedésfejlesztési projektek előkészítése, miközben a kivitelezési munkák is a tervezett ütemben haladhatnak. Előbbiek sorából kiemelkedik a nemzetközi vasúti és vízi úti projektek megalapozása. A NIF, a MÁV és a GYSEV összesen majdnem 62 milliárd forintot fordíthat arra, hogy Magyarország minél zökkenő mentesebben kapcsolódhasson be az Európát átszelő ún. Transzeurópai Közlekedési Hálózatba. A megvalósuló vasúti fejlesztések hatalmas, mintegy 116 milliárdos összege jól példázza, hogy Magyarország a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordít a kötött pályás közlekedésre.
45 milliárdos összegével komoly súlyt képvisel az a kiírás, amely az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javításának előkészítését szolgálja. A rendelkezésre álló uniós támogatás jogosultja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az állami társaság felel az útépítési beruházások előkészítéséért és megvalósításáért, a projektmenedzsment biztosításáért, a partnerek és alvállalkozók szerződtetésért. Nyomon követi tevékenységüket, koordinálja a projektek megvalósítását, független mérnökkel elvégezteti azok műszaki ellenőrzését.
Az ország nemzetközi elérhetőségének javításában elsődleges szempont az Európai Unió országai közötti kapcsolatot szorosabbá fűző TEN-T folyosók közúti elemeinek fejlesztése, a gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése. A már megvalósítási szakaszba jutott fejlesztések keretösszege 39 milliárd forint.
A nemzetközi jelentőségű fejlesztésekkel egyenrangúnak tekinti az Új Széchenyi Terv a térségi elérhetőség javítását, a gyorsforgalmi hálózathoz való magas színvonalú kapcsolódást és a régiók térségeit összekötő főutak fejlesztését. Ezért biztosít majdnem 46 milliárd forintot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek az ilyen útépítési projektek magas színvonalú előkészítésre és lebonyolítására.
A már előkészített, a megvalósítási szakaszba beruházások 126, 5 milliárd forintra számíthatnak egy másik pályázati kiírás keretében.
100%-os uniós támogatás biztosítható a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésre is. Itt a NIF és a MÁV mellett önkormányzatok és közlekedési cégeik is nyújthatnak be pályázatot az előkészítésre. A rendelkezésre álló forrás, amelyet 2013 végéig fel kell használni, 59 milliárd forint.
Az intermodalitás – vagyis az, hogy a különböző szállítási módok között biztosítva legyen az átjárhatóság és a csatlakozás, kulcsfontosságú tényező Magyarország gazdasági fejlődése számára. A hétfőn megjelenő pályázat több, mint 2,6 milliárd forintot biztosít a NIF-nek ilyen célú beruházások előkészítésére. A közlekedési módváltó beruházások kivitelezésére 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A január 14-i ünnepélyes bejelentést követően indul útjára az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely egy 10 évre előretekintő gazdaságfejlesztési program. Az ÚSZT vitairata jelölte ki a gazdaság fejlesztésének fő kitörési pontjait, melyekhez igazodva, 2011. január 17-én olyan pályázati rendszer indul útjára, amelyben a jól működő konstrukciók megerősítése mellett újak is megjelennek. Az új kiírásokra a pályázók március 1-jétől nyújthatják be projektötleteiket.
Első körben, január 17-től lehet pályázni egyes vállalkozás- és közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás területén induló konstrukciókra.
Ezt követően március 1-jétől lesz lehetőség vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás, egészségipar, és tudomány-innováció területén uniós támogatásra pályázni. 79 darab felhívásra március 1-től lesz lehetőségük a pályázóknak projektötletüket benyújtani.
A foglalkoztatás területén az Új Széchenyi Terv segíteni kívánja a hátrányos helyzetű munkanélküliek belépését és tartós beilleszkedését a munkaerőpiacra. A pályázati program fő prioritása a munkaerőpiac bővítése. Elérhető lesz olyan felhívás is, amely a munka világába visszatérő kismamákat, az érettségizett, de szakképesítéssel nem rendelkező álláskeresőket támogatja annak érdekében, hogy a piac igényeinek megfelelő, keresett szakmákat tanulhassanak. A foglalkoztatás támogatását, eszközbeszerzést, információs technológia fejlesztést, illetve kiegészítő tevékenységeket segítő pályázat hosszú távon orvosolhatja mindazok problémáit, akik régóta munkanélküliek, vagy nemrég veszítették el állásukat. Munkahelyi képzések támogatására is lehetőségük nyílik a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak.
A vállalkozásfejlesztésen belül új lehetőségként a legkisebb cégek vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes kamatozású hitel kombinálásával juthatnak fejlesztési forráshoz! A kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knak) lehetőségük nyílik technológia-fejlesztésre és korszerűsítésre. Az Új Széchenyi Terv fő kedvezményezetti területei a kkv-szektor, a technológiafejlesztés, a munkahelyteremtés és az innováció.
A zöldgazdaság-fejlesztéshez kapcsolódóan megnyílnak a régen várt, megújuló energia pályázatok. A kiírások az alternatív energiaforrások teljes körét érintik a biomasszától a szélenergián át, egészen a napenergiáig. Lesz olyan felhívás, amelynek a megújuló energiaforrás-felhasználáson alapuló mintaprojektek támogatása a célja, illetve olyan pályázat is, amely a geotermikus energia, tehát a földhő kiaknázásának fokozásában kíván segítséget nyújtani. Több százezer magyar épületnek jelenleg rendkívül rossz az energia hatékonysága. Óriási megtakarításokat lehet elérni mind a lakóépületeknél, mind az önkormányzati, állami szférában. Vállalkozások és költségvetési szervek számára most lehetőség nyílik telephelyük, székházuk energiahatékonyságának, -takarékosságának fokozására, hiszen azok hőszigetelésével, nyílás-záróik cseréjével, fűtés- és világítástechnikai rendszerük korszerűsítésével jelentősen csökkenthetők a ráfordítások.
Mindannyiunk egészségének védelme érdekében törekedni kell arra, hogy Magyarországon mindenütt bevezessék a korszerű, helyi adottságoknak megfelelő hulladékgazdálkodási módszereket. Elindulhat a szilárdhulladék-lerakók felszámolása és az ott található talaj helyreállítását is megkezdhetik a nyertes pályázók.
Az életminőség valódi javítása nem képzelhető el társadalmi szemléletváltás és a fogyasztási szokások változása nélkül. A társadalmi részvétel erősítését, a környezeti demokrácia fejlesztését szolgálja az, hogy pályázhatóak lesznek a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztését célzó, valamint a környezettudatos életmód, fogyasztás, környezetterhelés csökkentésének elősegítésére kiírt felhívások. Meghirdetésre kerül a környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre irányuló pályázat is a közigazgatás területén.
Az egészségipar területén Pest megye kivételével az egész országban elérhető lesz az a felhívás, amelynek célja, hogy javítsa a betegek hozzáférését a különböző rehabilitációs ellátásokhoz, és hogy érzékelhetően javuljon az egészségügyi szolgáltatás színvonala.
A tudomány-innováció területén a felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú képzéseket nyújthassanak hallgatóik részére. A pedagógusképzés, a módszertani adaptáció vagy éppen a tananyagfejlesztés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók versenyképes tudáshoz jussanak.
Szintén a felsőoktatási intézmények számára kínál esélyt az a pályázat, amelynek köszönhetően az iskolák a nemzetközi oktatási-tudományos piacon megerősíthetik versenyképességüket. Tehetik mindezt az intézményi kapcsolatrendszer, a szellemi potenciál, és a kiemelt kutatási területek fejlesztésével.
A gazdaság dinamizálásának sikeres útja a szereplők szövetkezésének elősegítése. Ennek egyik korszerű formája a klaszterek támogatása. A sikeres klaszterek organikusan fejlődő hálózatok, amelyeknek egyik legnagyobb versenyelőnye, hogy folyamatosan, rugalmasan és tudatosan képesek alkalmazkodni piaci környezetük változásaihoz. Magyarországon többfajta sikeres klaszter működik: van, amelyik kizárólag kis- és középvállalkozások (kkv-k) együttműködésén alapul, és van olyan, ahol az egyetem, a multinacionális cég és a kkv is megtalálja a számítását.
Az agrár, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások is benyújthatnak pályázatot annak érdekében, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék.
Elérhető lesz az a kiírás is, amely az innovációs eredmények hasznosítását támogatva segíti a gazdaságfejlesztést, hogy hazánk a továbbiakban is tudásalapú, fejlődő gazdaság legyen.
A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan az ország egész területén – Pest megye kivételével – alkalom nyílik logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére, a 4 és 5 számjegyű országos mellékutak felújítására és korszerűsítésére, valamint kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztésére. A biciklizés számos előnyének köszönhetően egyre nő azok száma, akik a közlekedésnek ezt a módját választják – akár munkába járáshoz, akár hobbiból. Pozitívumai szinte felsorolhatatlanok: olcsó, környezetbarát, hatékony – akár a közösségi közlekedés helyettesítőjeként -, egészséges és javítja a kedélyállapotot. Nem utolsó sorban pedig, ha az utazásnak ezt a módját választjuk, a zsebünkben is jóval több marad, mintha autót vagy tömegközlekedést vennénk igénybe.
http://ujszechenyiterv.gov.hu/palyazatok
Pályázati kézikönyv hivatalos link:
