ELKÉSZÜLT AZ ÁSZ KÖLTSÉGVETÉSI VÉLEMÉNYE

A 2015-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, továbbá rendelkezik a tartalékokról – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Véleményében az ÁSZ felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, valamint a még fennálló jogszabályi hiányosságokra.

A 2015-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, továbbá rendelkezik a tartalékokról – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. Véleményében az ÁSZ felhívja a figyelmet a költségvetési kockázatokra, valamint a még fennálló jogszabályi hiányosságokra.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, hiszen a költségvetés jóváhagyási folyamata decemberben zárul. Az ellenőrzés célja éppen az, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. 

A költségvetési törvényjavaslat 17258,2 milliárd forint kiadási és 16380,6 milliárd forint bevételi főösszeggel számol, melynek az ÁSZ 82,7%-át, illetve 88,9%-át ellenőrizte. Az ÁSZ – nyilvános módszertana alapján – az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38%-át megalapozottnak, 6,58%-át részben megalapozottnak és 0,04%-a nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9%-a megalapozott, 26,9%-a részben megalapozott és 1,2%-a nem megalapozott. A vizsgált adóbevételek 51,3%-a megalapozott, 48,7%-a pedig részben megalapozott. A „részben megalapozott" minősítések azzal függnek össze, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában ezúttal sem álltak rendelkezésre teljes körűen a költségvetést megalapozó jogszabályok. 

A társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai megalapozottak. A helyi önkormányzatok jövő évi finanszírozása a megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodóan történik. 

A törvénytervezet kiadási főösszegének 57,6%-a (9946,3 milliárd forint) felülről nyitott kiadási előirányzat, amely a tervezett hiánycél (2,4%) betartása szempontjából kockázatot jelent. Ezt mérsékli, hogy az előző évi tapasztalatok alapján az ilyen kiadások jelentősen nem haladták meg az adott előirányzatot, volt olyan, ami alatta maradt. 

A központi költségvetési tartalékok összege 332,9 milliárd forint. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forintos előirányzata megalapozott. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzatát részben megalapozottnak minősítette az ÁSZ, mivel a törvényjavaslat indokolása nem tartalmazza, hogy előirányzatának meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számoltak. 

Az államadósság-mutató a 2014. évi 76,3%-ról jövőre 75,4%-ra csökken. Ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül.  Az európai uniós módszertan (EDP) szerint számított 2,4%-os GDP-arányos hiánycél 200 milliárd forinttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek. A Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditásának biztosítására a jövő évi finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak, alátámasztottak. 

Az államadósság-mutató csökkenése (0,9%), valamint a tervezett hiánycél és a 3 százalékos követelmény közötti különbség (0,6%) egyaránt tartalékot tartalmaznak, ez azt jelenti, hogy a jogszabályi előírások abban az esetben is teljesülhetnek, ha a GDP vagy az államadósság, illetve a hiány a tervezettnél kissé kedvezőtlenebbül alakul. Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakulnak. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése, vagy elmaradása további kockázatot hordozhat.