2024.április.26. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Elkészült az új felsőoktatási szakstruktúra-javaslat — Több új képzés is megjelenik 2016-tól

10 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/90299"><img class="image image-preview" src="/files/images/image005_3.jpg" border="0" width="188" height="129" /></a></span>A felsőoktatás átalakítási folyamatában elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is. <p> 

image005 3A felsőoktatás átalakítási folyamatában elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is.

 

image005 3A felsőoktatás átalakítási folyamatában elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága. Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is.

 

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság az elmúlt hónapokban egyeztetés-sorozatot folytatott, melynek eredményeként kialakította a 2016-os felvételi eljárástól érvényes felsőoktatási szakjegyzék új, korrigált változatát. A Felsőoktatási Kerekasztal április 21-én, a Kormány pedig májusban tárgyal a javaslatról.

 

A tárca a Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságaival együttműködve készítette el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatát, amelyhez az átalakításban érintett területek szakmai szervezetei és kormányzati szereplők is fogalmaztak meg pontosító javaslatokat és észrevételeket.

 

A több hónapos felülvizsgálati folyamat során a tárca és az MRK szakbizottságai közösen, szakonként egyesével tárgyalták a 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor létrehozott és jelenleg elérhető valamennyi képzési formát, alap- és mesterképzésen, továbbá a felsőoktatási szakképzések területén egyaránt. Emellett az alapképzések esetében figyelembe vették a Diplomás Pályakövetési Rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat (táblázat mellékelve), az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is.

 

Mindezek alapján a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság – 10 évvel a jelenleg hatályos rendszer bevezetését követően – érdemi módosítást javasol a felsőoktatási szakstruktúrát illetően.

 

Az előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá az MRK agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban létrejön az ugyancsak 5 éves agrármérnöki képzés is.

 

Az elmúlt hetekben a sajtóban terjedő hírekkel ellentétben alapképzésben és mesterképzésben sem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként.

 

A tervezet szerint néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd.

 

A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak (mesterképzésben viszont megmarad!) és a terminológia mesterszak.

 

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több olyan területen, amelyek hiánya a vállalatok fejlődésének gátját jelenti. Ezért kivezetésre kerül néhány olyan alapképzési szak, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezeket mesterképzésben továbbra is lehet hallgatni.  

 

A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke – a jogalkalmazást segítendő – a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is.

 

A képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is egyben. A Kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzési kimenet, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, ezzel javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét.

 

A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága. Az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.

 

A képzési szerkezet átalakítását alátámasztó Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai az alábbi táblázatban olvashatók.

 

Képzési terület

Alapképzési szak

Alapképzés után mesterszakon továbbtanulók aránya a (%)

Átlagos havi bruttó összjövedelem 2013 májusában (foglalkoztatottak körében, Ft/hó)

Diplomás munkát végzők aránya 2013 májusában (FEOR alapján, foglalkoztatottak körében, %)

Agrár

Állattenyésztő mérnöki (n=114)

32,5

178 982

67,7

Élelmiszermérnöki (n=341)

32,6

194 841

61,7

Földmérő és földrendező mérnöki (n=80)

17,5

191 467

91,1

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (n=592)

27,5

176 440

57,4

Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (n=83)

30,1

163 385

58,8

Kertészmérnöki (n=455)

27,0

158 921

48,2

Környezetgazdálkodási agrármérnöki (n=388)

26,3

171 429

60,5

Lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (n=123)

5,7

206 462

65,3

Mezőgazdasági mérnöki (n=387)

17,1

191 709

62,9

Mezőgazdasági szakoktató (n=12)

0 fő

269 663

8 fő a 11 főből

Növénytermesztő mérnöki (n=25)

32,0

164 530

9 fő a 16 főből

Szőlész-borász mérnöki (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Tájrendező és kertépítő mérnöki (n=137)

64,2

133 532

61,8

Természetvédelmi mérnöki (n=266)

29,3

167 386

47,6

Vadgazda mérnöki (n=205)

17,6

167 146

47,0

Képzésterületi átlag (alapképzés)

26,8

177 846

58,4

Bölcsészet-tudomány

Andragógia (n=2476)

15,8

188 039

59,7

Anglisztika (n=1156)

43,9

189 941

67,2

Germanisztika (n=539)

45,3

218 779

69,7

Keleti nyelvek és kultúrák (n=167)

38,3

196 743

61,7

Magyar (n=918)

58,6

144 525

56,3

Néprajz (n=94)

43,6

180 985

59,3

Ókori nyelvek és kultúrák (n=52)

53,8

189 070

6 fő a 12 főből

Pedagógia (n=381)

30,2

169 341

64,2

Pszichológia (n=675)

77,0

184 024

79,9

Romanisztika (n=375)

43,5

218 263

56,8

Romológia (n=9)

4 fő

141 471

3 fő a 4 főből

Szabad bölcsészet (n=852)

38,0

161 416

53,0

Szlavisztika (n=221)

43,0

199 907

47,0

Történelem (n=1008)

53,0

149 546

53,1

Képzésterületi átlag (alapképzés)

40,0

181 438

60,9

Társadalom-tudomány

Informatikus könyvtáros (n=525)

16,2

163 258

61,6

Kommunikáció és médiatudomány (n=3022)

15,3

187 765

61,4

Kulturális antropológia (n=47)

36,2

149 061

12 fő a 19 főből

Nemzetközi tanulmányok (n=1032)

36,2

224 053

69,6

Politológia (n=331)

46,2

213 182

61,2

Szociális munka (n=1682)

7,3

170 840

76,1

Szociálpedagógia (n=1238)

6,0

169 491

72,6

Szociológia (n=377)

42,2

176 048

61,7

Társadalmi tanulmányok (n=300)

51,7

171 839

54,5

Képzésterületi átlag (alapképzés)

18,7

181 799

67,7

Informatika

Gazdaságinformatikus (n=408)

34,8

265 758

85,7

Mérnökinformatikus (n=1789)

27,5

278 142

88,9

Programtervező informatikus (n=816)

30,6

261 339

91,5

Képzésterületi átlag (alapképzés)

29,3

272 122

89,2

Jogi

Igazságügyi igazgatási (n=489)

4,5

221 313

58,3

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (n=666)

12,6

216 573

77,0

Képzésterületi átlag (alapképzés)

9,2

218 667

68,6

Közigazgatási, rendészeti és katonai

Biztonság- és védelempolitikai (n=41)

48,8

206 207

4 fő a 15 főből

Büntetés-végrehajtási nevelő (n=8)

0 fő

209 425

2 fő a 6 főből

Bűnügyi igazgatási (n=11)

2 fő

411 724

1 fő a 11 főből

Katasztrófavédelem (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Katonai gazdálkodási (n=20)

35,0

253 631

19 fő a 19 főből

Katonai logisztika (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Katonai üzemeltetés (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Katonai vezetői (n=39)

12,8

268 442

94,9

(Köz)igazgatás-szervező (n=1266)

21,2

248 414

85,1

Nemzetbiztonsági (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Nemzetközi igazgatási (n=212)

24,5

210 935

63,6

Rendészeti igazgatási (n=47)

4,3

298 678

40,5

Védelmi igazgatási (n=242)

19,4

256 021

73,2

Képzésterületi átlag (alapképzés)

21,4

248 999

79,4

Gazdaság-tudományok

Alkalmazott közgazdaságtan (n=274)

78,5

230 957

83,8

Emberi erőforrások (n=601)

14,5

241 102

67,5

Gazdálkodási és menedzsment (n=5478)

21,7

239 132

73,2

Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (n=48)

87,5

268 416

12 fő a 13 főből

Kereskedelem és marketing (n=1988)

24,5

230 491

73,1

Közszolgálati (n=233)

27,9

210 832

65,5

Nemzetközi gazdálkodás (n=1261)

27,1

270 773

69,2

Pénzügy és számvitel (n=2460)

20,8

247 181

70,3

Turizmus-vendéglátás (n=3154)

9,5

181 502

45,1

Üzleti szakoktató (n=66)

13,6

228 689

84,9

Képzésterületi átlag (alapképzés)

20,9

230 869

67,1

Műszaki

Anyagmérnöki (n=117)

25,6

262 897

74,4

Biomérnöki (n=121)

85,1

181 852

83,3

Energetikai mérnöki (n=70)

65,7

169 531

90,3

Építészmérnöki (n=239)

41,4

167 511

89,5

Építőmérnöki (n=679)

34,6

199 286

88,3

Faipari mérnöki (n=85)

18,8

165 645

68,6

Gépészmérnöki (n=1761)

27,5

285 770

84,0

Had- és biztonságtechnikai mérnöki (n=189)

13,8

248 068

74,8

Ipari termék- és formatervező mérnöki (n=156)

42,9

182 739

77,8

Járműmérnöki (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Könnyűipari mérnöki (n=244)

9,0

223 862

62,3

Környezetmérnöki (n=707)

27,2

196 797

66,2

Közlekedésmérnöki (n=493)

28,2

263 272

76,8

Logisztikai mérnöki (n=)

Nem áll rendelkezésre adat

Mechatronikai mérnöki (n=287)

56,4

314 090

94,8

Molekuláris bionika mérnöki (n=41)

100,0

93 827

2 fő a 2 főből

Műszaki földtudományi (n=81)

40,7

263 525

48,7

Műszaki menedzser (n=991)

17,7

242 718

74,4

Műszaki szakoktató (n=31)

19,4

273 850

86,7

Vegyészmérnöki (n=271)

69,7

257 621

82,3

Villamosmérnöki (n=1466)

30,3

293 421

86,4

Képzésterületi átlag (alapképzés)

31,2

256 400

80,4

Orvos- és egészség-tudomány

Ápolás és betegellátás (n=1500)

5,6

202 847

92,1

Egészségügyi gondozás és prevenció (n=451)

10,0

162 522

87,4

Egészségügyi szervező (n=424)

9,7

179 360

68,2

OLKDA (n=377)

8,8

223 671

86,3

Képzésterületi átlag (alapképzés)

7,4

196 047

87,1

Pedagógus-képzés

Csecsemő- és kisgyermeknevelő (n=66)

10,6

167 300

89,5

Gyógypedagógia (n=1161)

10,2

174 041

93,8

Konduktor (n=74)

24,3

139 734

90,5

Óvodapedagógus (n=1612)

3,2

138 807

81,7

Tanító (n=1170)

5,4

147 341

75,7

Képzésterületi átlag (alapképzés)

6,3

152 235

83,9

Sport-tudomány

Humánkineziológia (n=33)

51,5

112 756

10 fő a 14 főből

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés (n=692)

17,6

149 343

52,3

Sportszervező (n=213)

35,2

176 299

66,4

Testnevelő-edző (n=413)

41,4

148 252

59,0

Képzésterületi átlag (alapképzés)

28,5

152 417

56,8

Természet-tudomány

Biológia (n=639)

55,7

159 989

62,0

Fizika (n=196)

67,9

146 635

95,2

Földrajz (n=725)

40,7

147 439

49,5

Földtudományi (n=252)

62,3

168 433

50,7

Kémia (n=214)

57,5

186 901

74,2

Környezettan (n=369)

30,4

147 598

49,1

Matematika (n=370)

60,5

169 274

75,0

Képzésterületi átlag (alapképzés)

50,6

157 611

60,7

Képzési terület

Alapképzési szak

Alapképzés után mesterszakon továbbtanulók aránya a (%)

Átlagos havi bruttó összjövedelem 2013 májusában (foglalkoztatottak körében, Ft/hó)

Diplomás munkát végzők aránya 2013 májusában (FEOR alapján, foglalkoztatottak körében, %)

Művészet

Alkalmazott látványtervezés (n=18)

10 fő

131 846

0 fő az 1 főből

Alkotóművészet és muzikológia (n=23)

82,6

74 588

3 fő a 3 főből

Animáció (n=15)

8 fő

201 135

5 fő a 6 főből

Design- és művészetelmélet (n=17)

5 fő

122 449

4 fő a 6 főből

Előadóművészet (n=437)

58,1

127 101

92,7

Építőművészet (n=54)

55,6

121 262

7 fő a 12 főből

Fémművesség (n=9)

5 fő

39 488

0 fő az 1 főből

Formatervezés (n=45)

40,0

141 850

6 fő a 8 főből

Fotográfia (n=23)

43,5

117 811

4 fő a 6 főből

Gyártásszervező (n=3)

0 fő

114 000

1 fő az 1 főből

Kameraman (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Képzőművészet-elmélet (n=9)

3 fő

93 946

1 fő a 2 főből

Kerámiatervezés (n=10)

6 fő

101 592

0 fő a 2 főből

Koreográfus (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Média design (n=21)

66,7

177 915

5 fő a 6 főből

Mozgókép (n=9)

0 fő

139 667

4 fő az 5 főből

Táncművész (n=34)

0,0

234 816

90,0

Táncos és próbavezető (n=106)

21,7

130 629

75,0

Televíziós műsorkészítő (n=13)

3 fő

120 250

2 fő a 4 főből

Tervezőgrafika (n=43)

65,1

195 659

8 fő a 8 főből

Textiltervezés (n=42)

59,5

100 018

4 fő a 7 főből

Üvegtervezés (n=5)

3 fő

49 000

1 fő az 1 főből

Képzésterületi átlag (alapképzés)

49,6

135 444

83,4

Művészet-közvetítés

Drámainstruktor (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

Elektronikus ábrázolás (n=68)

4,4

122 400

48,3

Ének-zene (n=105)

39,0

147 155

80,4

Képi ábrázolás (n=190)

29,5

141 728

52,8

Kézműves (n=27)

33,3

104 525

5 fő a 11 főből

Környezetkultúra (n=52)

5,8

114 294

48,0

Mozgóképkultúra és médiaismeret (n=83)

19,3

180 719

78,9

Plasztikai ábrázolás (n=10)

1 fő

81 500

0 fő a 3 főből

Képzésterületi átlag (alapképzés)

24,1

141 615

61,5

Alapképzések átlaga

25,5

209 946

71,8

 

 

 

 

Képzési terület

Osztatlan mesterképzés neve

Átlagos havi bruttó összjövedelem 2013 májusában (foglalkoztatottak körében, Ft/hó)

Diplomás munkát végzők aránya 2013 májusában (FEOR alapján, foglalkoztatottak körében, %)

 

Agrár

Állatorvosi (n=51)

163 843

97,7

 

Erdőmérnöki (n=38)

182 020

89,7

 

Képzésterületi átlag (osztatlan)

171 397

94,4

 

Jogi

Jogász (n=1606)

215 095

92,7

 

Műszaki

Építész (n=77)

186 094

97,9

 

Orvos- és egészség-tudomány

Általános orvos (n=568)

302 298

99,8

 

Fogorvos (n=181)

179 147

100,0

 

Gyógyszerész (n=282)

263 249

99,6

 

Képzésterületi átlag (osztatlan)

266 127

99,8

 

Művészet

Építőművész (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

 

Festőművész (n=26)

101 165

4 fő az 5 főből

 

Filmdramaturg (n=7)

114 000

1 fő az 1 főből

 

Grafikusművész (n=15)

89 972

4 fő a 6 főből

 

Intermédia-művész (n=4)

Nem áll rendelkezésre adat

 

Restaurátorművész (n=5)

160 000

1 fő az 1 főből

 

Színházi dramaturg (n=8)

80 000

2 fő a 2 főből

 

Színházrendező (n=0)

Nem áll rendelkezésre adat

 

Színművész (n=18)

171 139

14 fő a 14 főből

 

Szobrászművész (n=5)

154 056

0 fő az 1 főből

 

Képzésterületi átlag (osztatlan)

132 150

86,7

 

Osztatlan mesterképzések átlaga

230 466

95,3

 

                 

 

 

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.