Pályatársak, tanítványok és tisztelők vettek végső búcsút a 2012. február 4-én, életének 81. évében elhunyt Sebestyén Jánostól.

Pályatársak, tanítványok és tisztelők vettek végső búcsút a 2012. február 4-én, életének 81. évében elhunyt Sebestyén Jánostól.

    A Zeneakadémia tanára, a csembaló tanszak alapítója, a rádiós és a televíziós szerkesztő utolsó napjait volt szerkesztő társa, Dombóvári Gábor idézte fel elsőként.
    "Amikor utoljára találkoztunk, azt mondta: ez az Egy rádiós naplójából utolsó fejezete, sajnálom, hogy a felvételen én már nem lehetek jelen" – emlékezett.
    A Magyar Rádió volt elnöke, a Bartók Emlékház vezetője, Szirányi János arról beszélt, hogy fél évszázadon át nem volt muzsikus-szerkesztő a rádióban, aki közvetlenül vagy közvetve ne tőle tanulta volna el a rádiózás mesterfogásait, "a biztos kezű zene-forgatást, egy-egy zenei műsor arányos felépítését, a muzsikus riportkészítés csínját-bínját, a régi korok nagyjainak méltó tiszteletét. Valamint azt, hogy nincs kis és nagy rádiós feladat, hiszen minden percnyi műsorban teljes a felelősségünk."
    Hangsúlyozta: sokhelyszínes és gyakran soknyelvű élő adásaival Sebestyén János rendre feszegette a korabeli rádiós nyilvánosság konvencionális határait. Hangverseny közvetítéseivel a fél világot varázsolta a zeneszerető hallgatóság otthonába.
    Lantos István zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára azt mondta: gyászol a Zeneakadémia, ahol a csembaló tanszakot megalapította, és ezzel utat nyitott a régizene újraélesztése előtt. "Bánatunkat fokozza, hogy távozásoddal végleg elmúlik egy korszak. Magaddal viszel egy értékrendet, kultúrát, gondolkodásmódot, életstílust, megannyi emberi értéket, ami oly sokunkat kötött hozzád" – fogalmazott Lantos István.
    Sebestyén János 1931. március 2-án született Budapesten muzsikus családban: édesapja gordonkaművész, édesanyja zongoraművész volt. Sebestyén János a zeneművészeti főiskola zongora-, orgona- és zeneszerzés szakán folytatta tanulmányait, még főiskolás volt, amikor a Magyar Rádióhoz került.
    Munkássága elismeréseként itthon Erkel Ferenc-díjjal (1967) és Liszt Ferenc-díjjal (1974) tüntették ki, megkapta az Érdemes Művész címet (1982), a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét (2000), továbbá több külföldi ország kitüntetését.

kf \ pdm

MTI 2012. február 24., péntek 14:59

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük