A villamosenergia-termelés és a kapcsolódó hálózatüzemeltetés teljes tulajdonosi szétválasztását és az energiaszabályozó ügynökség szerepének erősítését támogató szövegváltozatokat fogadott el az EP szerdán. Ezek túlmennek az Európai Bizottság javaslatain is, és a korábban a Tanácsban a tagállamok által elfogadott kompromisszumot is új megvilágításba helyezik.

A villamosenergia-termelés és a kapcsolódó hálózatüzemeltetés teljes tulajdonosi szétválasztását és az energiaszabályozó ügynökség szerepének erősítését támogató szövegváltozatokat fogadott el az EP szerdán. Ezek túlmennek az Európai Bizottság javaslatain is, és a korábban a Tanácsban a tagállamok által elfogadott kompromisszumot is új megvilágításba helyezik.

Együttdöntési eljárásban, tehát a tagállamokat képviselő Tanáccsal együtt társjogalkotóként tárgyalja az EP az energiapiaci szabályozásról szóló uniós jogszabályokat.

Szembemegy az EP a Tanáccsal

Az EU energiaügyekkel foglalkozó miniszterei a Tanács június 6-ai ülésén olyan megállapodásra jutottak, amely szerint a teljes tulajdonosi szétválasztás (eszerint nem lehetne egy tulajdonos kezében a termelési és szolgáltatási, illetve a hálózatüzemeltetési tevékenység) helyett választható lenne a szétválasztott szállítási tevékenység független rendszerirányítása (ISO) és a független hálózatirányító modell (ITO) is. E két esetben az energiacégek megtarthatnák hálózatukat, ha biztosítják tevékenységeik gyakorlati szétválasztását.

Az EP ezt elutasította, és – követve az ipari szakbizottság korábbi szavazását – a plénum egésze is a teljes tulajdonosi szétválasztás mellett tette le a voksot.

Eluned Morgan (szocialista, brit), a villamos energia belső piacáról szóló irányelv parlamenti témafelelőse a kedd esti plenáris vitában a tanácsi megállapodásra utalva azt mondta, a többség túlságosan meghajolt a kisebbség – a „harmadik utas megoldást" támogató Ausztria, Bulgária, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Lettország, Németország és Szlovákia – akarata előtt. Ezek az országok szerinte meg akarják védeni a más piacokon befektetni akaró nemzeti bajnokaikat, de elutasítják a belépést saját piacaikra. A parlament nem hátrált meg ebben a kérdésben – tette hozzá.

Fogyasztóvédelem

A képviselők számos fogyasztóvédelmi rendelkezéssel egészítették ki a szöveget. Eszerint a fogyasztónak joga lesz külön díj nélkül felmondania az áramszolgáltatóval kötött szerződést; kompenzációt kaphat, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő (pl. késedelmes vagy pontatlan számlák); legalább negyedévente tájékoztatni kell áramfogyasztásáról és annak díjáról; két héten belül szolgáltatót válthat; tájékoztatni kell jogairól; az irányelv hatályba lépését követő tíz éven belül pedig hozzáférést kell biztosítani számára az „intelligens fogyasztásmérőkhöz".

Az EP a nemzeti hatóságokat feljogosítaná arra, hogy a versenyt nem biztosító piacokon meghatározott és korlátozott időszakra ármaximumot vezessenek be.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, jelentősen csökkentsék az „energia-szegénységben" élők, vagyis az olyanok számát, akik anyagi okokból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak független panaszirodákat és alternatív jogorvoslati rendszereket – például független energiaügyi ombudsmani hivatalt vagy fogyasztói szervet – kell létrehozniuk. Ezek feladata lesz a fogyasztói panaszok hatékony kezelése. A nemzeti szabályozó hatóságok dolgozzák ki az arra vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat, hogy a termelőknek és hálózatüzemeltetőknek hogyan kell kezelniük a panaszokat.

Környezetvédelem

Az EP által megszavazott szöveg szerint a klímaváltozás elleni harc jegyében a nemzeti hatóságok a rendszerirányítóktól megkövetelhetik, hogy adjanak elsőbbséget a megújuló energiaforrásokat, hulladékot felhasználó, valamint az áram mellett hőt is szolgáltató energiatermelők számára, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a hálózat megbízható és biztonságos energiaellátását.

Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség

Az EP szavazott az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség (ACER) létrehozásáról is. Az erről szóló jelentések témafelelőse Giles Chichester (néppárti, brit), illetve Alejo Vidal-Quadras (néppárti, spanyol)

A képviselők – az Európai Bizottság eredeti elképzeléseivel és a tanácsi kompromisszummal is szemben – szabályozói és erős döntéshozói jogosítványokkal ruháznák fel a létrehozandó ügynökséget.

A Bizottság tervei szerint két európai átvitelirendszer-üzemeltetői hálózatot (ENTSOE a villamos áramnál, illetve ENTSOG a gáznál) hoznának létre, amelyek többek között biztonsági, interoperabilitási, hozzáférési, energiahatékonysági, beruházási szabályokat állapíthatnának meg. Az ügynökség ebben a tervben e két testület tanácsadója lenne. A parlament viszont megfordítaná a felállást. Eszerint a két hálózat az ügynökség iránymutatásai alapján állna elő tervekkel és javaslatokkal, melyeket aztán az ügynökségnek kellene jóváhagynia.

Az ügynökség igazgatójának kinevezését a képviselők szerint az EP-nek kellene jóváhagynia, és tevékenységéről be is kellene számolnia a parlamentben. Az ügynökség székhelye az EP szavazása szerint Brüsszelben lenne.

A szerdai szavazások eredményei

Eluned Morgan – A villamos energia belső piaca

449 igen, 204 nem, 19 tartózkodás

Alejo Vidal-Quadras – A hálózathoz való hozzáférés feltételei a villamos energia országhatárokon keresztül történő kereskedelméhez

575 igen, 34 nem, 36 tartózkodás

Giles Chichester – A nemzeti energiapiaci szabályozó hatóságok együttműködését elősegítő ügynökség

580 igen, 40 nem, 48 tartózkodás

Magyar felszólalók

A parlamenti vitában Gyürk András (néppárti) azt mondta, a mostanában tapasztalható áremelkedések és az egyre erősebb fogyasztói kiszolgáltatottság jelentős mértékben a piac elégtelen működésének köszönhető. „Magyarországon például a liberalizáció ma magasabb árakat és romló szolgáltatási színvonalat jelent" – vélte Gyürk, hozzátéve: „az új szabályozással végre valódi verseny jöhet létre az energiapiacon, és lehetővé válhat, hogy most már valóban a szolgáltatók versengjenek a fogyasztókért".

Az energiacsomag emellett „kedvezőbb feltételeket teremthet azon befektetéseknek, amelyek elengedhetetlenek Európa energiaellátásának jövője szempontjából, előmozdítja az energiahatékonyság ügyét, és megkönnyíti a megújuló energiák elterjedését is" – mondta a képviselő. „Üdvözlendő az is, hogy a javaslatok megerősítik a számos esetben be nem tartott fogyasztóvédelmi rendelkezéseket" – tette hozzá Gyürk András.

Herczog Edit (szocialista) úgy vélte, „hatalmas lépést jelenthet az egész unió számára egy közös energia-politika". Szerinte javaslatcsomagban „az energiaipari vállalatok működésének átalakításán az energiatermelési, -átviteli, -elosztási feladatok szétválasztásán és átláthatóbbá tételén túl az energiafogyasztók alapvető jogai és őket megillető védelem is minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap".

Herczog szerint a piaci verseny tisztaságát, a határon átívelő energiakereskedelem serkentését, a fogyasztói igények minőségi kielégítését a jelenleginél nagyobb hatáskörrel felruházott, ipartól és kormányoktól független hatóságnak kell felügyelnie. Ezért jelentős siker a jogszabályjavaslat, „amely egy komoly, függetlenséggel rendelkező, erős, európai ügynökség létrehozásával elősegíti mind a tagállami szabályozó hatóság együttműködését, mind a legfőbb cél, a regionális piacok kialakulását és a hálózatok fejlesztését" – mondta Herczog Edit.

Jelentéstevő: Eluned Morgan (PES, UK)

Jelentés: (A6-0191/2008) – A villamos energia belső piaca

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/54/EK irányelv módosításáról

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0195

Eluned Morgan

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Morgan&partNumber=1&language=HU&id=2171

Jelentéstevő: Giles Chichester (EPP-ED, UK)

Jelentés: (A6- /2008) – A nemzeti energiapiaci szabályozó hatóságok együttműködését elősegítő ügynökség

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0197

Giles Chichester

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Chichester&partNumber=1&language=HU&id=2097

Jelentéstevő: Alejo Vidal-Quadras (EPP-ED, ES)

Jelentés: (A6-0228/2008) – A hálózathoz való hozzáférés feltételei a villamos energia országhatárokon keresztül történő kereskedelméhez

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0198

Alejo Vidal-Quadras

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vidal-Quadras&partNumber=1&language=HU&id=4308

Az EP elfogadta az illegális bevándorlók visszatéréséről szóló irányelvet

Az Európai Parlament megszavazta az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvet, amelyről korábban egyeztettek az EP és a Tanács képviselői. Az irányelv – amely az első lépés a közös bevándorlási politika felé – az önkéntes visszatérésre helyezi a hangsúlyt, meghatározza az őrizet maximális hosszát, és jogi garanciákat nyújt.

Az Európai Unió jövendő közös bevándorlási politikája három fő elemből állna: az illegális bevándorlás elleni harcból (ennek alapja a most tárgyalt „visszatérési irányelv"), a képzett munkaerő legális bevándorlásának ösztönzéséből („kékkártya" irányelv) és az illegális bevándorlók foglalkoztatásának szankcionálásából.

Az EP június 18-án, 369-197-106 arányban fogadta el a visszatérési irányelvet. Ez az illegális bevándorlók (tehát nem a menekültek!) önkéntes visszatérésére helyezi a hangsúlyt, meghatározza őrizetük maximális hosszát, védi emberi jogaikat, és rendelkezik a kiutasítottak ismételt belépésének tilalmáról.

A képviselők többsége támogatta a Néppárt által benyújtott kompromisszumos (a Tanáccsal egyeztetett) javaslatot, és elutasította a szocialista, zöldpárti és kommunista (GUE/NGL) módosító indítványokat. (A két utóbbi frakció az egész irányelvet elutasította volna.)

Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok a bevándorlókra nézve a most elfogadottakhoz képest kedvezőbb előírásokat alkalmazzanak. A jogszabály a tagállamok kezében hagyja annak a jogát, hogy eldöntsék, törvényesítik vagy sem a „papír nélküli" bevándorlókat.

Az önkéntes visszatérés ösztönzése

A most tárgyalt visszatérési irányelv kétlépcsős eljárást határoz meg. Eszerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követő bizonyos időszakon belül lehetősége lenne az önkéntes távozásra. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolási végzés következik. Szökés veszélye esetén az illegális bevándorlót – bírósági vagy hatósági döntés alapján – fogva lehetne tartani. Az irányelvtervezet maximálná a fogva tartási időt (ez most tagállamonként eltér, van, ahol nincs is meghatározva), és megfelelő életkörülményeket (egészségügyi ellátás, gyerekek oktatása stb.) biztosítana a fogva tartottak számára.

Hat hónap plusz tizenkettő

A kompromisszum szerint az önkéntes visszatérésre 7 és 30 nap közötti hosszúságú idő állna rendelkezésre, az őrizet (fogva tartás) pedig 6 hónapos lehetne. Ezt bizonyos esetekben meghosszabbíthatnák további 12 hónappal (ha az őrizetben lévő nem működne együtt a hatóságokkal, vagy ha elítélnék, illetve ha az ügyben érintett harmadik ország adminisztrációja túlságosan lassú lenne). Az EP elvetette azt a szocialista javaslatot, amely 3+3 hónapban maximálta volna az őrizetet.

Ha a bevándorlót hatósági döntés alapján tartják őrizetben, a döntést „a lehető legrövidebb időn belül" bírónak is jóvá kell hagynia. Az eredeti, bizottsági tervezet szerint erre 72 óra lett volna. Ezt az EP szakbizottsága 48 órára módosította. Az EP elvetette azt a szocialista módosító indítványt, amely visszaállította volna a 72 órás határidőt.

Főszabály szerint az őrizetet „erre szolgáló különleges idegenrendészeti fogdákban kell végrehajtani. Amennyiben egy tagállam nem tud különleges idegenrendészeti fogdákban helyet biztosítani, és kénytelen büntetés-végrehajtási intézetben való elhelyezéshez folyamodni, az őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgárokat a többi fogva tartottól elkülönítve kell tartani".

A jogszabályba betoldottak egy ettől való eltérésre lehetőséget adó passzust. Eszerint  „azokban az esetekben, amikor a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott, súlyos terhet ró valamely tagállam idegenrendészeti fogdáinak kapacitására vagy közigazgatási vagy igazságügyi alkalmazottaira, akkor ez a tagállam – ameddig a kivételes helyzet fennáll – dönthet úgy, hogy az igazságügyi felülvizsgálatra (…) hosszabb időtartamot engedélyez, és sürgős lépéseket tesz az őrizet körülményeinek tekintetében."

Magyar szabályok

A magyar 2007/II. törvény (a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról) szerint jelenleg „az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár kiutazásáig, alkalmanként legfeljebb harminc nappal, meghosszabbíthat".

„Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak; b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani; c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap eltelt."

Újrabelépési tilalom

A kitoloncolási végzés a jogszabálytervezet szerint tartalmazhatna egy az unió területére való, ismételt belépést tiltó határozatot is. Ez legfeljebb öt évre szólna, és meghosszabbítható lenne, ha a kitoloncolt visszatérése súlyosan veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot.

A bevándorlót továbbra sem szabadna visszaküldeni olyan országba, ahol élete vagy szabadsága veszélyben lenne. A jövőben az Európai Parlament a Tanáccsal közösen fogja megállapítani az ebből a szempontból biztonságosnak számító országok listáját.

Gyermekek védelme

A gyermekek és családok ideiglenes őrizetbe vételét csak legvégső eszközként szabadna alkalmazni, gyerekek ellen kényszerítő intézkedésnek sem lenne helye. Kísérő nélküli fiatalokat nem lehetne kitoloncolni, csak, ha családjuk vagy megfelelő fogadó intézmény gondoskodik róluk.

Jogi képviselet

Az eredeti javaslat szerint a tagállamok kötelesek lettek volna jogi képviseletet és tanácsadást biztosítani a pénztelen illegális bevándorlók számára. A Tanács ezt a tagállamokra bízta volna, tekintve a rájuk rótt kiadásokra. A kompromisszumos szöveg szerint kötelező a jogi segítség, de ennek összhangban kell állnia a nemzeti jogszabályokkal is. Az EU 2008-2013-as időszakra szóló, 676 millió eurós visszatérési alapja is felhasználható lenne a jogi képviselet biztosításának finanszírozására.

Hatályba lépés

Az irányelv végleges elfogadásához még szükség van a Tanács jóváhagyására is. Ez idén júliusban várható. A végleges szövegnek az EU Hivatalos Lapjában való megjelenése után a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz a jogszabály nemzeti átültetésére.

Az EP által elfogadott kompromisszumos javaslat teljes szövege

http://www.europarl.europa.eu/sce/data/amend_motions_texts/doc/P6_AMA(2007)0339(074-074)_HU.doc

Jelentéstevő: Manfred Weber (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0339/2007) – Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

Jogalotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0167

Manfred Weber

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Weber&partNumber=1&language=HU&id=28229

EP-jóváhagyás Antonio Tajani biztosi kinevezéséhez és Jaques Barrot tárcaváltásához

Az Európai Parlament támogatta, hogy Barrot, korábbi közlekedési biztos átvegye az igazságügyi tárcát. A képviselők jóváhagyták az új olasz biztos, Antonio Tajani kinevezését is.

Franco Frattini, korábbi bizottsági alelnök, a szabadság, biztonság és igazságosság térségének ügyeiért felelős biztos a Berlusconi-kormány külügyminisztere lett.

Az ő portfólióját veszi át most Jacques Barrot, a francia biztos, aki eddig a közlekedésért felelt.

A közlekedési tárcát Antonio Tajani veszi át, aki egyébként eddig európai parlamenti képviselő volt. Tajani a Bizottság alelnöke is lesz.

Az EP szerdán 489-52-19 (igen-nem-tartózkodás) arányban támogatta Barrot tárcaváltását, 507-53-64-os szavazással pedig Tajani kinevezését.

EP-vita az ír népszavazási kudarcról

Június 18-án, a 19-20-ai európai tanácsi ülés előtt tartott plenáris vitát az Európai Parlament. A vitában felszólalt José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is.

A Tanács nevében a soros elnök Szlovénia EU-ügyi minisztere, Janez Lenarčič azt mondta, a szlovén elnökség csalódott az ír eredmény miatt, de tiszteletben tartja az ír szavazók véleményét. Szlovénia ugyanakkor a ratifikációs folyamat folytatását támogatja. Az európai csúcs témái közül Lenarčič kiemelte az élelmiszer-, és olaj-áremelkedést, a nyugat-balkáni helyzetet, a klímaváltozási és az energiacsomagot. A politikus gratulált Szlovákiának az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítéséhez.

Az Európai Bizottság elnöke, José Barroso szerint csalódás az ír nem mindazok számára, akik erősebb, hatékonyabb, elszámoltathatóbb Európai Uniót akarnak. Az elnök szerint ugyanannyira kell tisztelni a nemzeti ratifikációkat, mint az írek döntését. Eddig tizenkilenc demokratikus döntés volt: tizennyolc a lisszaboni szerződés mellett, egy ellene – mondta. Barroso szerint az, hogy az európai intézményeket bűnbaknak kiáltják ki az egyes országokban, a populisták, euroszkeptikusok malmára hajtja a vizet. Az elnök azt mondta, az EU-csúcsnak az lesz a feladata, hogy megmutassa, a nehézségek, mint például az ír nem, nem bénítják meg Európát.

Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, az 1 nem mellett a 18 igent is tiszteletben kell tartani, és most az állam- és kormányfőknek kell elemezniük az írek üzenetét. Daul szerint a lisszaboni szerződéssel jobban működne az unió, a befelé fordulásnak pedig gyorsan véget kell vetni.

Martin Schulz (szocialista, német) úgy vélte, az ír nem a nemzeti és nemzetek feletti intézményekbe betett bizalom válságát jelzi. Az sem sokat segített – tette hozzá – hogy az ír biztos, Charlie McCreevy is elismerte, nem olvasta a lisszaboni szerződést. Szerinte el kell venni tőle a belső piaci tárcát, mert minden áron a deregulációt szorgalmazta, figyelmen kívül hagyva a szociális dimenziót. Meg kell találnunk a kiutat, és vissza kell hozni az íreket a fedélzetre – mondta Schulz.

Graham Watson (liberális, brit) azt mondta, „Nizzától visszajutottunk Nizzához", és a nizzai szerződét kell használni, ha ez szükséges a valódi problémák kezeléséhez. Szerinte az EU keveset tett az emberek meggyőzése érdekében.

Monica Frassoni úgy vélte, az EU-nak rövid alkotmányra lenne szüksége, a lisszaboni szerződés viszont olvashatatlan. Szerinte meg kell állapodni egy a meggyőződéses országokból és demokratikus erőktől érkező „pozitív szövegről".

Brian Crowley (UEN, ír) szerint a szerződést ellenzők sokfélesége miatt még sok időre van szükség az okok elemzéséhez.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) szerint a nem szavazat az Európa által a világban játszott szerepnek szól.

Nigel Farage (IND/DEM, brit) gratulált az íreknek, és úgy vélte, egyértelmű, hogy le kell állni a ratifikációs folyamattal.

Ashley Mote (független, brit) szerint „lélegzetelállító arrogancia" azt mondani, hogy folytatni kell a ratifikációt.

EP-vita az olajár-emelkedésről

Az Európai Parlament szerda délután az olajár emelkedése kapcsán tartott plenáris vitát.

A szlovén elnökség nevében Janez Lenarčič azt mondta, a Tanács ellene van annak, hogy a „piacot torzító fiskális intézkedésekkel" lépjenek fel a strukturális okok miatt emelkedő olajár-emelkedés ellen. Andris Piebalgs, energiaügyi biztos a probléma hosszú távú természetéről és az energiahatékonyság fokozására irányuló erőfeszítésekről beszélt.

Jean-Pierre Audy (néppárti, francia) azt mondta, közösségi eszközzel kellene biztosítani az éves energiaár-stabilitást annak érdekében, hogy az emberek előre tervezhessenek, és ne kelljen számolni a spekulációból fakadó napi ingadozással.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) bírálta a Bizottságot, amiért a spekulációt nem jelölte meg az áremelkedésért felelős okként.

Marco Cappato (liberális, olasz) szerint nincs szükség árkontrollra. Ehelyett – mondta – ambiciózusabb energiahatékonysági célokat kell kitűzni. A képviselő úgy vélte, a megfelelő energiamix kialakítását és a versenyt a tagállamok ellenzik, nem az EU.

Claude Turmes (zöldpárti, luxemburgi) az áremelkedés által leginkább sújtottak támogatására és az energiahatékonyság finanszírozására összehangolt nemzeti adókat vetne ki az „energia-spekulánsokra".

Gintaras Didžiokas (UEN, litván) azt mondta, az energiát az EU-ban adóztatják meg a legjobban, és a hatóságok hasznot húznak ebből.

Dimitriosz Papadimoulisz (GUE/NGL, görög) szerint a nemzeti kincstárak az áremelkedés fő nyertesei. Az emelkedő adóbevételekből a leginkább sérülékeny csoportokat kellene támogatni – mondta.

Szájer József jelentései az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak.

A kedden elfogadott öt után szerdán újabb két, Szájer József (néppárti) által jegyzett jelentést fogadott el az EP.

Egy kis komitológia

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat az 1999/468/EK tanácsi határozatot állapította meg. Ezt a 2006/512/EK határozat módosította. Eszerint az Európai Parlament – az EU demokratikus módon megválasztott, népképviseleti intézménye – nagyobb szerepet kapott a végrehajtás ellenőrzésében, ezáltal is csökkentve az unió „demokratikus deficitjét".

Ellenőrzéssel történő szabályozás

A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást" (angolul: regulatory procedure with scrutiny). Ezt azon általános hatályú intézkedéseknél lehet alkalmazni, „amelyek az együttdöntéssel elfogadott alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését".

Ez az új eljárás az Európai Parlamentnek lényegében vétójogot ad arra az esetre, ha az Európai Bizottság végrehajtási intézkedéseivel átlépné a végrehajtandó jogszabály eredeti kereteit.

Az új eljárás bevezetése miatt most számos uniós jogszabályt módosítani kell, illetve „hozzá kell igazítani" az új rendszerhez. A Bizottság 225 ilyen jogszabályt „talált". Ezeket több, ún. „omnibusz-csomagba" sorolták. A most tárgyalandó csomagokban mintegy hatvan jogszabály szerepel.

Még Lisszabon előtt

A Bizottság által javasolt módosítások európai parlamenti felelőse Szájer József (néppárti). Ő azt javasolta, minél gyorsabban fogadják el a kiigazításokat, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást már a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt alkalmazni lehessen a meglévő jogszabályoknál.

„A lisszaboni szerződés fontos rendelkezéseket tartalmaz a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan, amelyek fel fogják váltani az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, de együttdöntéssel való elfogadásuk időbe fog kerülni" – írja az indokolásban a jelentéstevő.

Plenáris vita

A kedd esti plenáris vitában Szájer József azt mondta, egyrészt nagyon technikai jellegű kérdésről van szó, másrészt viszont a polgárok új lehetőségéről, „hiszen a szabadon választott, közvetlenül választott képviselőin keresztül tulajdonképpen az új eljárással, az új ellenőrzési eljárással először adódik tényleges lehetőségük arra, hogy az Európai Bizottságnak a végrehajtási rendelkezéseit, normatív rendelkezéseit ellenőrzés alá helyezzék".

Szájer szerint „a brüsszeli bürokráciával kapcsolatos mítoszok máig is tovább élnek. Ennek az egyik oka az, hogy az Európai Parlament nem rendelkezett ezidáig valóban hathatós ellenőrzési jogosítványokkal a Bizottság által kiadott, a Bizottsághoz delegált normatív aktusok tekintetében". A most a parlament elé kerülő jogszabályok elfogadásával – vélte a jelentéstevő – jelentős lépést tesz az EP a demokrácia-deficit felszámolása felé.

A Bizottság és a Tanács is fontos alkotmányos jogosítványokról mond le a Parlament javára, de „ezt az Európai Unió demokráciájának, a túlzott bürokratikus eljárások felszámolása érdekében, egy jobban működő, transzparensebb, demokratikusabb unió érdekében" teszik – fogalmazott Szájer József.

Az elfogadott jelentések

Az EP júniusi plenáris ülése összesen hét Szájer-jelentésről szavazott. Ezek egyes jogszabályoknak az új eljáráshoz történő hozzáigazításával foglalkoznak.

A jelentések témái:

  • Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő kiigazítása (első rész)
  • Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő kiigazítása (harmadik rész)
  • A textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
  • Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás
  • Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása
  • Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája
  • Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Viták: 2008. június 17., kedd

Szájer József

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sz%C3%A1jer&partNumber=1&language=HU&id=23821

Jelentés: (A6-0088/2008) – Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása Jelentés: (első rész)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0262

Jelentés: (A6-0086/2008) – Egyes jogi aktusok ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása Jelentés: (harmadik rész)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0282

Jelentés: (A6- /2008) – Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0253

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása Jelentés: (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0260

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0264

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0268

Jelentés: (A6-0215/2008) a textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0005

Ferrari jobban védené a gyalogosokat

Az EU-ban becslések szerint jelenleg évente több mint 8 ezer gyalogos és kerékpáros hal meg, 300 ezer pedig megsérül. Az EP most elfogadta Francesco Ferrari jelentését, amely az eredeti terveknél korábban tenné kötelezővé egyes új gyalogosvédelmi technológiák, mint például a fékrásegítő alkalmazását.

A gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelméről szóló jogszabálytervezet európai parlamenti témafelelőse Francesco Ferrari (liberális, olasz). A parlament most együttdöntési eljárásban, első olvasatban, 642-8-7 arányban elfogadta a rendeletet, amely új intézkedéseket vezetne be a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók halálos baleseteinek és sérüléseinek csökkentésére.

A most tárgyalt rendelet kiváltaná a már hatályban lévő 2003-as és 2005-ös irányelveket.

Évi kétezer halálos balesettel kevesebb

A Bizottság adatai szerint évente mintegy kétezer gyalogos és kerékpáros életét lehetne megmenteni a megfelelő biztonsági szintű elülső védelmi rendszerek alkalmazásával.

Kötelező fékrásegítés

A parlament úgy véli, „indokolt a fékrásegítő rendszerek új gépjárművekbe való beszerelésének kötelezővé tétele. Ez azonban nem helyettesíti a magas szintű passzív biztonsági rendszereket, hanem azok kiegészítéseként szolgál."

A fékrásegítők beépítése 9-15 hónappal hamarabb lenne kötelező az Európai Bizottság által javasolthoz képest.

Az ütközéselkerülő (gyalogosfelismerő) rendszerek jövőbeli kifejlesztését követően az EP-nek és a Tanácsnak kell majd megvizsgálnia, hogy ezekre is alkalmazhatók lesznek-e a passzív biztonsági rendszerekre alkalmazott szabályok.

Gurmai Zita (szocialista) a plenáris vitában azt mondta, „a rendeletben szereplő, az aktív biztonság erősítésére irányuló intézkedéscsomag bevezetését előkészítő intervallum csökkentése hozzájárul a közlekedési balesetek mérséklésére irányuló erőfeszítésekhez, a hatékony ütközéselkerülő rendszer megalkotása pedig tovább segítené a gyalogosok védelmét". Ennek szerinte megfelelően olcsónak, elérhetőnek kell lennie. Gurmai hozzátette: fontos, „hogy a változó műszaki lehetőségek alkalmazása folyamatosan felülvizsgálható legyen a műszaki változások függvényében".

Jelentéstevő: Francesco Ferrari (ALDE, IT)

Jelentés: (A6-0081/2008) – A gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 16., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0201

Francesco Ferrari

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ferrari&partNumber=1&language=HU&id=38849

Asma Jahangir az EP-ben a kultúrák közötti párbeszédről

Az EP strasbourgi ünnepélyes ülésén a pakisztáni Asma Jahangir, az ENSZ vallásügyi különleges jelentéstevője szólt a képviselőkhöz.

Asma Jahangir június 18-ai beszédében azt mondta, a kultúrák közötti párbeszédbe beletartozik a vallások közötti dialógus is. Szerinte ide tartozik az istenhívők és a nem istenhívők, ateisták közötti párbeszéd is.

A szónok azt mondta, „mindig voltak olyanok, akik be akarták bizonyítani, hogy az ő kultúrájuk, vallásuk, nyelvük, történelmük magasabb rendű, mint a szomszédaiké". Azonban „a vallások sok erkölcsi értéket osztanak, ami lehetővé teheti, és aminek lehetővé is kell tennie, hogy eljussanak a tisztelet közös megértéséhez" – tette hozzá.

Szerinte a párbeszédben nem csak vallási vezetőknek kellene részt venniük, hanem ateistáknak és a saját vallásukat kevésbé szenvedélyesen megélőkre is. Jahangir a nők részvételét is szorgalmazta.

Az ENSZ jelentéstevője szerint a vallásokról akár azok tanításait kritizáló vitát is lehet folytatni. Jahangir úgy vélte, az értékeknek kell játszaniuk a különböző vallások és hitek közötti híd szerepét.

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük