Energiatárolási forradalom előtt áll a világ

 Új, nagyteljesítményű energiatároló berendezések megjelenése teheti hatékonyabbá a villamosenergia-rendszer működtetését, valamint segítheti a megújuló alapú erőművekben megtermelt áram hálózati fogadását. Az energiaáramlás kétirányúvá válásának nyomon követésére pedig az okos mérőeszközök és okos hálózatok alkalmazása nyújt költséghatékony megoldást – hangzott el az Okos Jövő Innovációs Klaszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Brit Nagykövetség által „Intelligens hálózatok és energiatárolás" címen 2013. szeptember 23-án közösen megrendezett tudományos szimpóziumon.

 Új, nagyteljesítményű energiatároló berendezések megjelenése teheti hatékonyabbá a villamosenergia-rendszer működtetését, valamint segítheti a megújuló alapú erőművekben megtermelt áram hálózati fogadását. Az energiaáramlás kétirányúvá válásának nyomon követésére pedig az okos mérőeszközök és okos hálózatok alkalmazása nyújt költséghatékony megoldást – hangzott el az Okos Jövő Innovációs Klaszter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Brit Nagykövetség által „Intelligens hálózatok és energiatárolás" címen 2013. szeptember 23-án közösen megrendezett tudományos szimpóziumon.

Az ipari méretű energiatároló berendezések elterjedése új megoldást kínál a villamosenergia-rendszerek napjainkban zajló átalakulása során felmerülő problémákra: így a hálózatok működésének biztonságosabbá és hatékonyabbá tételére, valamint a megújuló alapú erőművek rendszerbe integrálására. Az energetikai szektorban folyó fejlesztéseknek köszönhetően olyan több tíz, vagy akár száz MW teljesítményű energiatároló berendezések megjelenése várható, amelyek költséghatékony eszközt biztosíthatnak az ingadozó termelés kiegyenlítésére, a csúcsterhelések kielégítésére, valamint a szabályozási lehetőségek javítására.

„A fejlesztések egyik iránya a levegő cseppfolyósítására épülő energiatároló rendszerek elterjesztését szolgálja. A technológia lényege, hogy a levegőt alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson cseppfolyósítják az így elraktározott energia pedig a gáz szabályozott módon történő felengedésével nyerhető ki. A technológia egyszerre kínál költséghatékony eszközt az akár 10 és 200 MW közötti teljesítményű energiatároló berendezések megvalósítására, valamint az alternatív hajtású gépjárművek továbbfejlesztésére" – emelte ki előadása során Richard A. Williams professzor, a Birminghami Egyetem Műszaki és Természettudományi Karának vezetője az Okos Jövő Innovációs Klaszter konferenciáján megtartott előadásában.

„Energiafüggőségünk csökkentéséhez és a megújuló energiaforrások részesedésének növeléséhez elengedhetetlen az új technológiák alkalmazása. Emellett a világpiaci versenyben is azok az országok fognak helyt állni, amelyek az innovatív megoldásokat az elsők között veszik át. Az intelligens hálózatok és az energiatárolás témaköre pedig szervesen kapcsolódik a nemzeti energetikai célok eléréséhez" – mondta Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára. Az új villamosenergia-tárolási eszközökkel gazdaságosabban lehet biztosítani a rendszer stabilitását, s az új technológiák segíthetik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kihasználását is. Ehhez viszont elengedhetetlen az intelligens energetikai hálózatok és az okos mérési lehetőségek kiaknázása is.

 A tárolóberendezések fejlesztése gőzerővel zajlik világszerte, s bőven van még tér a továbblépésre. „Az elsődleges cél a tároló telepek kapacitásának növelése. Emellett hasonlóan fontos szempont a szabályozhatóság fejlesztése, ugyanis a feltöltések és kisütések nagy száma a berendezések élettartamát jelentősen behatárolja, de ugyanilyen fontos az áramátalakító inverterek fejlesztése is" – tette hozzá a konferencián elhangzottakhoz Balogh Attila, az ABB szenior értékesítési mérnöke. A fejlesztések eredményeképpen Németországban már sikerült olyan nagy teljesítményű akkumulátorokat előállítani, amelyek 10 ezer feltöltés után is névleges teljesítményük 85 százalékán képesek dolgozni. „Mindez azért is fontos, mert például az elektromos autózásnál elvárás, hogy az akkumulátorok teljesítőképessége 10 éves használatot követően se essen névleges teljesítményük 80 százaléka alá" – támasztja alá Balogh Attila példával a fejlesztések hasznosításának sokrétűségét.