Nincs alternatívája az EU-tagságnak, az integráció formájának viszont van – vélte a cseh államfő az EP-ben. Szerinte a demokrácia alapja a szabad véleménycsere, a lisszaboni szerződés – és így az EP szerepének növelése – pedig csak növelné a demokráciahiányt. Hans-Gert Pöttering házelnök szerint az európai demokráciának köszönhető, hogy Klaus felszólalhat az EP-ben, és a parlament növekvő szerepe éppen a bürokratikus döntések számát csökkenti.

Nincs alternatívája az EU-tagságnak, az integráció formájának viszont van – vélte a cseh államfő az EP-ben. Szerinte a demokrácia alapja a szabad véleménycsere, a lisszaboni szerződés – és így az EP szerepének növelése – pedig csak növelné a demokráciahiányt. Hans-Gert Pöttering házelnök szerint az európai demokráciának köszönhető, hogy Klaus felszólalhat az EP-ben, és a parlament növekvő szerepe éppen a bürokratikus döntések számát csökkenti.

Február 19-én délelőtt az Európai Parlament ünnepélyes, brüsszeli ülésén szólalt fel Václav Klaus, cseh államfő, abból az alkalomból, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ebben a félévben Csehország adja.

Az elnököt köszöntő Hans-Gert Pöttering EP-elnök üdvözölte, hogy a cseh törvényhozás alsóháza az előző nap támogatta a lisszaboni szerződést.

Václav Klaus azt mondta, Csehország – ellentétben más új tagállamokkal – nem érzi magát csalódottnak az EU-tagsággal kapcsolatos, nem teljesült elvárások miatt. Ennek viszont az az oka – tette hozzá -, hogy a cseh elvárások realisztikusak voltak.

Az elnök azt mondta, a cseh elnökség eddigi időszaka bebizonyította, hogy Prága felelősen viszonyul az Európai Unióhoz.

A tagságnak nincs alternatívája

„Ezen a fórumon újra szeretném világosan és hangosan újra hangoztatni – azoknak, akik nem ismerik, vagy nem akarják megismerni – meggyőződésemet, hogy számunkra nem volt és nincs alternatívája az európai uniós tagságnak, és hogy országomban nincs olyan releváns politikai erő, amely ezt a véleményt alá tudná vagy akarná ásni," Klaus hozzátette, Csehországot éppen ezért megalapozatlanul támadják rendszeresen azzal, hogy más integrációs projekt felé kacsintgatna. Ez nem igaz – mondta.

Az akadályok felszámolása és az európai közjavak

Klaus szerint az európai integrációnak két fontos és szükséges küldetése, feladata van. Egyrészt a szükségtelen és az emberi szabadság és a prosperitás szempontjából kontraproduktív, a személyek, áruk, szolgáltatások, gondolatok, politikai filozófiák, világszemléletek, kulturális és viselkedésmodellek szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolása. Másrészt pedig a kontinentális közjavak közül azoknak a közös gondozása, amelyeket bilaterális alapon nem lehet hatékonyan kezelni.

Brüsszel vagy a tagállamok?

„Különféle korlátok és akadályok továbbra is jelen vannak, és a brüsszeli szintű döntések száma is biztosan több az optimálisnál. Biztosan több annál, mint amennyit az egyes tagállamok polgárai kérnének" – fogalmazott az elnök. A képviselőktől Klaus azt kérdezte, „Önök tényleg meg vannak győződve arról, hogy akárhányszor csak szavaznak, olyan dologról döntenek, amelyről itt kell dönteni, és nem közelebb a polgárokhoz, vagyis az egyes európai államokon belül?"

Szerinte a mostanság jellemző politikailag korrekt retorikában másodlagos fontosságú ügyekről lehet hallani, ezek azonban nem a polgárok érdekeit, hanem egyes professzionális politikusok ambícióit tükrözik.

Alternatív intergráció

Az uniós tagságnak ugyan nincs, „az európai integráció módszereinek és formáinak viszont jelentős számú lehetséges és legitim alternatívája van" – fogalmazott Klaus, hozzátéve, sajnálatos, hogy gyorsan terjed az a nézet, amely szerint az EU mostani intézményi formája egy „megkérdőjelezhetetlen dogma", illetve, hogy „az európai integráció egyetlen lehetséges és megfelelő jövője az »egyre szorosabb unió«, vagyis a tagállamok egyre mélyebb politikai integrációja".

Piacgazdaság

„Magától értetődő, hogy az Európai Unió ilyen vagy olyan intézményi berendezkedése önmagában nem cél, hanem egy eszköz a valódi célok eléréséhez. Ezek pedig az emberek szabadsága és a virágzást hozó gazdasági rendszer. Ez a rendszer pedig a piacgazdaság" – folytatta Klaus.

Demokratikus deficit

„Az Európai Unió mostani döntéshozatali rendszere eltér a klasszikus, a történelem által kipróbált parlamentáris demokráciáétól" – mondta az elnök, utalva arra, hogy az EP-ben nincs kormányoldal és ellenzék. „Itt csak egy lehetőséget támogatnak, és azokat, akik más opciókban mernek gondolkodni, az európai integráció ellenségeiként bélyegzik meg" – így a szónok.

Klaus szerint nem csak földrajzi értelemben nagy a távolság a polgárok és az uniós döntéshozók között. Ez „a demokratikus deficit, a demokratikus elszámoltathatóság hiánya, a nem meg-, hanem kiválasztottak döntéshozatala, a bürokratizálódás" még rosszabbá válna a lisszaboni szerződés elfogadásával – vélte a politikus.

Ne erősítsék az EP-t

„Ezt a hiányosságot nem lehet megoldani az Európai Parlament szerepének erősítésével sem. Ez – éppen ellenkezőleg – súlyosabbá tenné a problémát, és még inkább elidegenítené egymástól az európai országok polgárait és az unió intézményeit" – fogalmazott Klaus.

Ezen a ponton számos EP-képviselő kivonult a brüsszeli ülésteremből.

„Attól félek, hogy az integráció felgyorsítása és elmélyítése, továbbá az, ha a tagállamok polgárainak életéről szóló döntéseket európai szintre viszik, a fél évszázad alatt Európában elért összes pozitívumot veszélyeztető hatással járhat" – mondta a cseh köztársasági elnök.

Liberalizáció és dereguláció

„Nyíltan meg kell mondani, hogy az EU mostani gazdasági rendszere az elfojtott piac, a folyamatosan egyre erősebben, központilag ellenőrzött gazdaság rendszere" – jelentette ki Klaus. Szerinte ennek az a következménye, hogy a kormányok egyre nagyobb mértékben avatkoznak bele a piaci folyamatokba. Ez – vélte – az utóbbi hónapokban kiegészült a gazdasági válság okainak félremagyarázásával. Azt ugyanis nem a szabad piac, hanem a piac politikai manipulációja okozta – mondta a politikus.

Klaus Frédéric Bastiat, 19. századi francia közgazdásznak a gyertyakészítők petíciójáról szóló írására utalt, majd azt mondta, az Európai Bizottság pontosan ilyen lépést tett 2008 novemberében, amikor 66 százalékos vámot vetett ki a kínai gyertyák importjára. „Az ilyen intézkedések elkerülhetetlen hatása a gazdaság lassulása vagy akár a növekedés teljes leállása. Az egyetlen megoldás az európai gazdaság liberalizációja és deregulációja" – fogalmazott az államfő.

Szabad véleménycsere

„Mindezeket azért mondom, mert erős felelősséget érzek Európa demokratikus és virágzó jövőjéért" – mondta Klaus. „Meggyőződésem, hogy a tagállamok polgárai szabadságot, demokráciát, virágzó gazdaságot akarnak" – tette hozzá.

„Mindig is hittünk abban, hogy az, hogy megvitathassunk ilyen komoly ügyeket, hogy meghallgassanak bennünket, hogy megvédjük mindenkinek azt a jogát, hogy elmondhassa »az egyetlen korrekt véleménytől« eltérő álláspontját – bármennyire is nem értünk egyet vele -, a demokrácia alapja, amelytől viszont négy évtizeden át meg voltunk fosztva. (…) A vélemények és gondolatok szabad cseréje az egészséges demokrácia alapfeltétele, reméljük, hogy ez a feltétel teljesül, és azt tiszteletben tartják a jövőben. Ez az a lehetőség és az egyetlen mód, amellyel az Európai Uniót szabadabbá, demokratikusabbá és virágzóbbá tehetjük" – zárta felszólalását Václav Klaus.

Pöttering: parlamenti demokrácia a bürokrácia helyett

A beszéd elhangzását követően Hans-Gert Pöttering EP-elnök azt mondta, Klaus „ezt a beszédet a múlt parlamentjében (vagyis a kommunizmus alatt – a szerk.) nem mondhatta volna el. Szerencsére olyan európai közösségben élünk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét". A házelnök úgy vélte, az európai családban, ahogy minden családban, vannak viták. Szerinte annak érdekében kell vitázni, hogy „az erősségeket erősítsék, a gyengeségeket gyengítsék". Pöttering azt mondta, ha valaki azt kérdezi, nem jobb-e egy-egy kérdést európai helyett nemzeti szinten eldönteni, azt is meg kell kérdeznie, nem jobb-e bizonyos kérdésekben fordítva eljárni.

Az EP elnöke hozzátette, ha ma az Európai Parlament nem lenne társjogalkotó az uniós döntéshozatal jelentős részében, pont akkor állna elő az a helyzet, hogy az európai bürokrácia döntene. A demokráciában pedig a többség dönt – mondta Hans-Gert Pöttering.

Sajtóközlemény: Mirek Topolánek, cseh miniszterelnök az EP-ben

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20090113IPR46091+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

A cseh elnök honlapja

http://www.hrad.cz/cms/en/prezident_cr/klaus.shtml

Elfogadták Gyürk András energiahatékonysági jelentését

Jogilag kötelezővé kell tenni az energiahatékonyság 20 százalékos növelését is az EP szerint. Emellett növelni kell az energiatakarékos épületek támogatását, és be kell vezetni az „intelligens" fogyasztásmérőket, a „zöld" közbeszerzéseket, valamint a közúti teherforgalomban az útdíjat – áll a Gyürk András (néppárti) által jegyzett jelentésben.

Gyürk András jelentését 616 igen, 24 nem szavazattal 17 tartózkodás mellett fogadta el az EP a csütörtöki plenáris ülésen.

Az Európai Unióban az energia több mint 20 százalékát pazarolják el a rossz hatékonyságú felhasználás miatt – olvasható a jelentésben. Becslések szerint, ha sikerülne elérni az EU által kitűzött 20 százalékos energiamegtakarítási célt, az unió 400 millió tonna kőolajjal egyenértékű elsődleges energiával kevesebbet használna fel, és 860 millió tonnával csökkenne a kibocsátott széndioxid mennyisége.

Az energiahatékonyság 20 százalékos növelése is legyen kötelező

Az energiahatékonyság 2020-ra történő 20 százalékos növelésének eléréséhez minden tagállamnak nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet kell készítenie. Az EP szerint „az eddig benyújtott tervek sokszor késve érkeztek, és több hiányosságot is tartalmaznak, így veszélybe sodorhatják az uniós energiahatékonysági és klímavédelmi célok elérését".

A testület ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy a károsgáz-kibocsátásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések után a 20 százalékos energiahatékonyság-növelést is tegye jogilag kötelezővé 2020-ra.

9 százalékosnál nagyobb energiamegtakarítás 2016-ra

Az EP-képviselők szerint a tagállamoknak egyértelműbb köztes célkitűzéseket kellene meghatározniuk ahhoz, hogy 2020-ra elérjék a 20 százalékkal magasabb energiahatékonyságot. Már 2016-ra is nagyobb energiamegtakarítást kell kitűzni, mint 9 százalék – így a jelentés.

Az EP szerint 2012-ben felül kell vizsgálni az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006-os irányelvet is.

Energiatakarékos épületek

A lakóépületekben közel 27 százalékkal több energiát lehetne megspórolni – olvasható a jelentésben. Jelentősen növelni kell ezért a strukturális alapokból és a kohéziós alapból a meglévő lakások energiahatékonyságának javítására szánt támogatásokat, és a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy éljenek a megemelt források lehetőségével – vélik az EP-képviselők.

A nemzeti cselekvési terveknek különösen az alacsony jövedelműek lakóhelyeinek szigetelését kell javítania, annak érdekében, hogy a kiszámíthatatlan fűtőanyagárak ne sodorják veszélybe a háztartások gazdasági helyzetét, és ne okozzanak komoly társadalmi problémákat – szól a jelentés. A képviselők – a végfelhasználókra jutó költségek csökkentése érdekében – uniós szintű követelményrendszer kidolgozását is várják a pozitív energiájú épületekre.

Intelligens fogyasztásmérők, zöld közbeszerzések, útdíjak

Az EP szerint a közbeszerzési eljárások során elsőbbséget kell biztosítani a „zöld" termékeknek, és kötelezővé kell tenni az energiatakarékossági feltételek teljesítését, az energiahatékonysági szabványok alkalmazását és – a beruházások felmérésénél – az életciklusban várható energiaköltségek megállapítását.

Az EP-képviselők az intelligens fogyasztásmérő-berendezések kötelezővé tételét is kérik az elektromos áram belső piacára vonatkozó 2003/54/EK irányelv módosításának hatálybalépését követő tíz éven belül. A közúti teherforgalomra pedig használatarányos útdíjat szabnának ki a teljes úthálózaton.

A jelentés parlamenti vitájában Gyürk András azt mondta, „csupán a műszaki berendezések készenléti állapotára vonatkozó szabályozással Magyarország éves fogyasztásának megfelelő energiát lehetne megtakarítani." Gyürk szerint az elkövetkező időszakban meg kell erősíteni az energiahatékonyságra elkülönített pénzügyi forrásokat, ki kell terjeszteni a létező energiahatékonysági támogatási programokat, tudatosságnövelő kampányokat kell szervezni és folytatni kell az energiahatékonysággal kapcsolatos jogszabályalkotást. „Az energiahatékonysági beruházások új munkahelyek százezreit teremthetik meg Európában" – fogalmazott.

Szájer József komitológiai jelentése

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most egy újabbat fogadott el az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

Az új komitológiai eljárást, az „ellenőrzéssel történő szabályozást" a Szájer József (néppárti)  által most beterjesztett jelentés „az ízesített bor, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélokról" szóló uniós jogszabályra is kiterjeszti.

Korábbi sajtóközlemény és háttér:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=IM-PRESS&reference=20080923BRI37872&secondRef=ITEM-014-HU&language=HU

Büntetné az illegális bevándorlókat foglalkoztatókat az EP

Büntetnék az EP-képviselők azokat, akik az unióban illegálisan tartózkodó munkavállalókat alkalmaznak. A fővállalkozók felelősek lennének alvállalkozóik illegális tevékenységéért. Az EP a csütörtöki plenárison végleg megszavazta az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadókat szankcionáló irányelv tervezetét.

A februári strasbourgi plenáris ülésen tartott vita és a módosító indítványokról történő szavazás után az EP csütörtökön, Brüsszelben elfogadta az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadókat szankcionáló irányelv tervezetét.

A jelentésről szóló szavazást a témafelelős Claudio Fava (szocialista, olasz) kérésére halasztották el a február 4-ei plenáris ülésen. Fava egy nyilatkozatot akart a jogszabályhoz csatoltatni, amely szerint az EP és a Tanács kijelentik, hogy az irányelv 9. cikkelyében szereplő, az alvállalkozók megbízására vonatkozó előírások nem zárják ki, hogy a jövőben újabb szabályozást fogadjanak el az alvállalkozók felelősségéről. Miután ez megtörtént, a jogszabály elfogadásának nem maradt akadálya.

4-8 millió illegális külföldi munkavállaló az EU-ban

Jelenleg becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a külföldieknek (nem EU-országokból származóknak) a száma, akik illegálisan dolgoznak az EU-ban. Az Európai Bizottság irányelvtervezete büntetni szeretné azokat a munkaadókat, akik az unióban illegálisan tartózkodókat foglalkoztatnak. Ez leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, valamint a szállodaipart és a vendéglátást érinti.

A munkaadót büntessék, ne a munkavállalót

Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás legfeljebb öt évre a hazai és uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól. Ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv az olyan munkavállalókra, akik illegálisan az EU-ban tartózkodókat alkalmaznak – áll a jelentésben.

Büntetőjogi felelősség a legsúlyosabb esetekben

Az irányelvtervezet a legsúlyosabb esetekben büntetőjogi felelősségre is vonná a munkaadót. Ilyen lenne az, ha egy munkaadó a munkavállalók tömegét alkalmazza szabálytalanul, ha a munkakörülmények a kizsákmányolás határait súrolják, ha a munkavállaló – a munkaadója tudomásával – emberkereskedelem áldozata lett vagy még kiskorú, illetve ha a munkaadó már visszaesőnek számít az illegális bevándorlók foglalkoztatásában.

Az elmaradt bérek automatikus kifizetése

A szabályokat megszegő munkaadónak automatikusan vissza kell fizetnie az előző évben kapott támogatásokat, a fizetendő bírság összege pedig az illegális alkalmazottak számával arányosan nőne – olvasható a jelentésben. A jogszabálytervezet szerint a bért a munkaadónak az adóval és járulékokkal együtt kell kifizetnie, azaz úgy, mintha a munkavállalót legálisan alkalmazta volna, és automatikusan, azaz külön hatósági fellépés nélkül. Adott esetben pedig a munkavállaló hazatérésének költségeit is fedeznie kell.

 A foglalkoztatás időtartamát – hacsak nincs rá más bizonyíték – legalább három hónaposnak kell tekinteni – szól a szöveg. Az EP-képviselők szerint a háztartási alkalmazottként foglalkoztatottak esetében alacsonyabb összegű bírságot kell kiszabni, feltéve, hogy nem ér fel kizsákmányolással a foglalkoztatásuk.

Jutalom a panasztételért

A jelentés szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy – az általuk kijelölt szervezeteken vagy érdekképviseleti szerveken keresztül – az illegálisan tartózkodók panaszt tehessenek a munkaadó ellen, és a munkaadót felelősségre lehessen vonni bíróság előtt. Az együttműködésért cserébe a munkavállalók akár ideiglenes tartózkodási engedélyt is kaphatnának.

A fővállalkozó felelőssége

Az irányelvtervezet szerint abban az esetben, ha az illegálisan alkalmazó munkaadó csak alvállalkozó, a fővállalkozót is felelősségre lehetne vonni, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy tudott alvállalkozója illegális tevékenységéről. Az EP a jogszabályt megszegő munkaadók listáját nyilvánosságra is hozná.

Hatékony ellenőrzések

Az EP hatékony és rendszeres ellenőrzéseket vár a tagállamoktól. Emellett a képviselők szerint a tagállamoknak kötelezniük kellene a munkaadókat arra, hogy igazolják, munkavállalójuk harmadik ország állampolgára, és mutassák be érvényes tartózkodási engedélyét. Ezen felül minden harmadik országból érkező munkavállaló felvételekor tájékoztatniuk kellene a nemzeti hatóságokat – így a jelentés.

Az irányelvtervezet egyébként az illegális bevándorlók visszatérítéséről szóló, a parlament által 2008 júniusában, valamint a magasan képzett külföldiek számára adandó kékkártyáról szóló, 2008 novemberében elfogadott irányelveket egészíti majd ki. Célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a legális bevándorlás ösztönzése.

Kedvezményes lehetne az éttermi szolgáltatások, a lakásfelújítás és a gyerekruha áfája

Az EP bizonyos kiegészítésekkel támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely a feketegazdaság elleni harc és a munkahelyteremtés érdekében bizonyos munkaerő-igényes szolgáltatásoknál lehetővé tenné kedvezményes áfakulcs alkalmazását. Ide tartoznának az éttermi szolgáltatások, továbbá az energiatakarékossági célú lakásfelújítás, az otthoni ápolás, valamint például a gyermekruhák készítése.

Az Európai Parlament csütörtökön 636-14-18 arányban elfogadta a hozzáadottérték-adóról (héa) szóló 2006/112/EK irányelv módosítását.

Az Európai Bizottság javaslata lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kedvezményes áfát alkalmazzanak a munkaerő-igényes, valamint a tartósan, helyben nyújtott szolgáltatásoknál.

A parlamenti témafelelős, Ieke van den Burg (szocialista, holland) jelentése indokolásában kiemeli, „a javaslat nem változtat azon az elven, miszerint a tagállamok számára fakultatív a kedvezményes adómértékek alkalmazása". A képviselő szerint mivel „a héa csökkentésének legfőbb politikai célja a be nem jelentett foglalkoztatás visszaszorítása, mérsékelni kell az esetleges adminisztratív terheket és meg kell szüntetni a kedvezményes héa-mértékekkel kapcsolatos tájékoztatás hiányát".

Az elfogadott szöveg szerint „a helyben nyújtott szolgáltatásokra alkalmazott, eltérő héa-mértékek nem jelentenek komoly kockázatot a belső piac zavartalan működésére, sőt, előnyös hatásaik is lehetnek a munkahelyteremtés és a feketegazdaság elleni küzdelem vonatkozásában. Ezért helyénvaló lehetővé tenni minden tagállam számára, hogy kedvezményes héa-mértéket alkalmazzon olyan szolgáltatásokra, mint a 2010 végéig alkalmazandó átmeneti rendelkezések alá tartozó munkaerő-igényes szolgáltatások, a lakáságazathoz és a testápoláshoz kapcsolódó szolgáltatások és az éttermi szolgáltatások".

„A lakáságazat tekintetében az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fokozott energiahatékonyságra és energiamegtakarításra irányuló felújítási és javítási munkálatokra kedvezményes héa-mértéket alkalmazzanak" – áll a szövegben.

A képviselők lehetővé tennék a kedvezményes adókulcs alkalmazását az éttermi és étkeztetési szolgáltatások nyújtásánál, valamint a gyermekruházatnál és a gyermekcipőknél, továbbá a temetkezési szolgáltatásoknál is.

A parlament 334-312 arányban, 13 tartózkodás mellett elutasították azt a módosító indítványt, amely lehetővé tette volna, hogy az éttermi szolgáltatások keretében alkoholtermékekre is kedvezőbb mértékű áfát alkalmazzanak. Így a Bizottság ezt kizáró eredeti javaslata maradt a szövegben.

A javaslat kiterjed az otthoni betegellátásra, idősápolásra, valamint egyes szépségápolási szolgáltatásokra, továbbá például a hangoskönyvekre, illetve autós gyerekülésekre is.

Adózási kérdésekben a parlament konzultatív jogkörrel rendelkezik, a végső döntést tehát a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanács hozza – egyhangúlag.

Minden negyedik ember mentális problémával küzd az EU-ban

Minden negyedik európainál legalább egyszer kialakul mentális egészségügyi probléma. Az EP a mentális egészségi problémákkal kapcsolatos jobb tájékoztatásra, a megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint a munkahelyi környezet és a jogszabályok javítására kéri a tagállamokat.

A mentális problémákkal küzdők számára biztosítani kell az oktatáshoz, a képzéshez és a foglalkoztatáshoz való teljes hozzáférést, és a szükségleteknek megfelelő támogatást – áll a csütörtöki plenáris ülésen elfogadott, Evangelia Tzampazi (szocialista, görög) által jegyzett jelentésben.

Az EP olyan jogi szabályozást vár a tagállamoktól, amely összhangban van a mentális betegségben szenvedők emberi jogainak, így az egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség, a magánélet sérthetetlensége, valamint az információhoz és a társadalomban történő részvételhez való jog védelmével.  

Fiatal öngyilkosok

Az EP-képviselők szerint külön politikák és fellépések szükségesek a sérülékeny és marginalizálódott csoportok, például a munkanélküliek, a bevándorlók, a börtönviseltek, a pszichotrop szereket használók, a fogyatékkal élők és a hosszantartó betegségben szenvedők mentális egészségének javításához.

Az idősek életminőségének emeléséhez és az időskorban előforduló mentális problémák megelőzéséhez népszerűsíteni kell az aktív, a közösségi életben továbbra is részt vevő öregedést, és rugalmas nyugdíjazási rendszereket kell kidolgozni – vélik a képviselők.

Az egyre gyakoribb fiatalkori öngyilkosságok megelőzésére olyan programokra van szükség, amelyek egészséges életmódra nevelnek, korlátozzák a gyógyszerekhez, kábítószerekhez, káros kémiai anyagokhoz való könnyű hozzáférést és a túlzott alkoholfogyasztást – olvasható a jelentésben.

Munkahelyi stressz

Az EP a munkáltatókat arra kéri, biztosítsák az egészséges munkahelyi környezetet és csökkentsék a munkahelyi stresszt.

„A munkahely központi szerepet játszik a mentális egészségi problémákkal küzdő emberek társadalmi integrációjában, ezért segíteni kell az ilyen emberek felvételét, megtartását, rehabilitációját és munkahelyre való visszatérésüket" – olvasható a jelentésben.

Az EP-képviselők szerint az Európai Bizottságnak köteleznie kell a vállalatokat és az állami szerveket, hogy tegyenek közzé éves jelentést a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében kidolgozott politikájukról és az elvégzett munkájukról.

Életet menthet a 112

Az EP azt szeretné, ha a 112-es egységes európai vészhívószámmal kapcsolatos információk minden uniós állampolgárhoz eljutnának annak érdekében, hogy öngyilkossági kísérlet vagy más mentális vészhelyzet esetén minél gyorsabban be lehessen avatkozni.

A képviselők kérik a tagállamoktól a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság növelését is, különösen az egészségügyi dolgozók, a szülők, a tanárok, a szociális és jogi szolgáltatást nyújtók, a munkáltatók és a gondozók körében.

Az EP szerint olyan rendszert kell bevezetni, amely az általános egészségügyi ellátás során szűri a mentális betegségeket, illetve a mentális egészségügyi ellátás során szűri a testi betegségeket.

Több kutatás EU-s pénzekből

A becslések szerint a rossz mentális egészség évente átlagosan a GDP három-négy százalékának megfelelő anyagi kárt okoz a tagállamokban. 2006-ban a mentális betegségek 436 milliárd euróval terhelték meg az unió költségvetését – olvasható a jelentésben.

Az EP szerint az EU-nak a hetedik kutatási keretprogram finanszírozási lehetőségeinek kihasználásával intenzívebben kell kutatnia a mentális egészség, az általános egészség, valamint a szellemi és testi egészség közötti összefüggéseket. A tagállamoknak pedig meg kell vizsgálniuk az Európai Szociális Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő finanszírozás lehetőségét is – szól a szöveg.

Az EP-képviselők különösen az idegrendszeri degeneratív betegségek és a korral összefüggő mentális betegségek megelőzése és ellátása terén fokoznák a kutatásokat, és a jövőben kérik a mentális betegségek elkülönítését az Alzheimer-kórtól és az egyéb hasonló idegrendszeri degeneratív betegségektől.

EP-képviselők a bálnavadászat ellen

Továbbra is tiltaná az EP a bálnák kereskedelmi célú vadászatát és beszüntetné a bálnák tudományos céllal engedélyezett leölését. Az EP-képviselők menedékhelyeket és védett tengeri területeket jelölnének ki az állatok számára.

A bálnavadászat elleni uniós fellépésről szóló jelentést 626 igen, 12 nem szavazattal 19 tartózkodás mellett fogadták el az EP-képviselők a csütörtöki plenáris ülésen.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint ma megközelítőleg minden negyedik cetfaj veszélyben van, kilenc fajt vagy veszélyeztetettként, vagy kritikusan veszélyeztetettként tartanak nyilván, és számos faj és populáció helyzete továbbra is tisztázatlan.

Az EP ezért arra kéri az EU-t, hogy „összehangolt és koherens módon támogassa a bálnák egész világra kiterjedő legmagasabb szintű védelmét, és hozzon megfelelő intézkedéseket a bálnák és egyéb cetfélék populációjának megőrzésére".

Tilalom a kereskedelmi bálnavadászatra

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 1986-ban tilalmat hirdetett a kereskedelmi célú bálnavadászatra. A nagyobb bálnafélék populációja azóta ugyan nőtt, a leölt bálnák száma azonban mégis emelkedett, a tilalom ugyanis a bálnák különleges engedéllyel, tudományos céllal történő befogására nem vonatkozik. A moratóriumot egyébként nem írta alá a bizottság összes tagja, így a kereskedelmi vadászat még mindig folyik.

Az EP továbbra is fenntartaná a tilalmat a kereskedelmi bálnavadászatra és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére. Az EP-képviselők menedékhelyeket jelölnének ki az óceáni és tengeri térségekben, ahol határozatlan ideig tilos lenne mindenféle bálnavadászat, és védett tengeri területeket hoznának létre, ahol a bálnák különleges védelemben részesülnének.

A cetféléket fenyegető egyéb veszélyekkel – éghajlatváltozás, a hajók által okozott ütések, járulékos kifogás, vagy az ember által okozott víz alatti zaj – azonban a védett területeken kívül is foglalkozni kell – írja az Elspeth Attwooll (liberális, brit) által készített jelentés.

A tudományos célú bálnavadászat beszüntetése

Az EP szerint a tudományos célokra engedélyezett bálnavadászatot is be kell szüntetni. Ha egy-egy esetben mégis engedélyezik, akkor csak a bálnavadászati bizottság tudományos bizottsága által megszabott kvóták és útmutatások alapján, teljes körű nyilvántartással, jelentéstétellel és szigorú ellenőrzésekkel lehet végezni – vélik a képviselők.

Bálnavadászat mint megélhetési forrás

Az EP-képviselők tiszteletben tartják azt, hogy sokak számára a bálnavadászat megélhetési forrás, ezért kénytelenek bizonyos mennyiségű állatot levadászni. Ugyanakkor kérik, hogy sokkal kíméletesebb leölési módszereket alkalmazzanak. Az Európai Bizottságnak a bálnamegfigyelés esetében is új keretszabályozást kell kialakítania – olvasható a jelentésben -, amely védi az ezzel foglalkozó partmenti régiók gazdasági és társadalmi érdekeit.

Bálnavadászat EU-vizeken

Az EP-képviselők szerint „az EU-nak a globális fellépést megelőzően fel kell lépnie a bálnákat fenyegető veszélyek leküzdése ellen a közösségi vizeken és a közösségi hajók tekintetében".

A jelenlegi uniós élőhelyvédelmi irányelv egyébként nem engedélyezi a kereskedelmi bálnavadászat újrakezdését egyetlen bálnaállomány esetében sem az Európai Unió vizein – derül ki a jelentésből.

Az EP üdvözli a guantánamói fogolytábor bezárását

A CIA állítólagos illegális európai tevékenységével kapcsolatban az igazság kiderítését várja az EP a tagállamoktól és az uniós szervektől. A képviselők üdvözlik Barack Obama amerikai elnök döntését a fogolytábor és a titkos börtönök bezárásáról, de még vannak kétségeik.

Az Európai Parlament csütörtökön, 334 igen, 247 nem, 86 tartózkodó vokssal megszavazott állásfoglalása felszólítja „a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy maradéktalanul hajtsák végre az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatáráról szóló parlamenti jelentésben szereplő ajánlásokat". Így „segítsenek kideríteni az igazságot azáltal, hogy vizsgálatokat indítanak vagy együttműködnek az illetékes hatóságokkal, nyilvánosságra hoznak és biztosítanak minden vonatkozó információt, továbbá biztosítják a titkosszolgálatok tevékenységének hatékony parlamenti ellenőrzését".

A parlament „úgy véli, hogy a kiadatásról és kölcsönös jogsegélyről szóló EU-USA megállapodások megfelelő eszközt jelentenek a jogi szempontból megfelelő bűnüldözés és igazságügyi együttműködés biztosításához a terrorizmus elleni küzdelemben".

A képviselők üdvözlik Barack Obama amerikai elnök rendeleteit a guantánamói fogolytábor bezárásáról, a katonai bizottságok eljárásainak leállításáról, a kínzás megszüntetéséről és a külföldi titkos börtönök felszámolásól.

Az EP azonban hozzáteszi, „továbbra is kétségek merülnek fel a kiadatási rendszerek és a titkos fogva tartási létesítmények korlátozott alkalmazását illetően", továbbá „a titkos fogva tartás önmagában is az alapvető emberi jogok komoly megsértése".

Az Európai Parlament két évvel ezelőtt már elfogadott egy jelentést, amely szerint több mint 1200-szor szállt le CIA-repülőgép Európában 2001 és 2005 között, és titkos fogva tartásra alkalmas létesítmények lehettek amerikai katonai bázisokon. A szöveg elítélte bizonyos tagállamok passzivitását, és elégtelennek tartotta az EU Tanács együttműködési hajlandóságát is.

Sajtóközlemény az EP február 3-ai, Guantánamóról szóló állásfoglalásáról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-48109-033-02-06-903-20090203IPR48108-02-02-2009-2009-false/default_hu.htm

Sajtóközlemény a CIA-bizottság jelentéséről, 2007. február 14.

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20070209IPR02947+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU

EP: szüntessék meg Gáza blokádját

Azonnali, feltétel nélküli és akadálytalan gázai humanitárius segítségnyújtásra szólít fel szerdán elfogadott állásfoglalásában az EP. A képviselők a blokád megszüntetését, a fegyvercsempészet felszámolását, és a károk és a lakosok igényeinek részletes felmérését szeretnék. Az újjáépítéshez tartós tűzszünetre és „komoly" béketárgyalásokra van szükség – véli a parlament.

Azonnali, feltétel nélküli és akadálytalan humanitárius segítségnyújtásra szólít fel az EP a szerdai plenáris vita után kiadott állásfoglalásában. A 488-5-19 arányban megszavazott hatpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, GUE/NGL) állásfoglalás felszólítja az izraeli hatóságokat, tegyék lehetővé a humanitárius segítség akadálytalan és megfelelő bejutását, beleértve az UNWRA-nak (az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége – a szerk.) és más ENSZ- és nemzetközi ügynökségeknek a humanitárius ellátáshoz szükséges felszereléseit is.

Az EP-képviselők a 2005. novemberi határforgalmi és határátlépési megállapodásra hivatkozva kérik a Gázai övezet blokádjának megszüntetését, a csempészet és az illegális fegyver- és lőszer-kereskedelem felszámolását és az átkelőhelyek azonnali és tartós megnyitását.

Fizetések segélyből

Az EP a Gázai-övezetben keletkezett károk és a lakosok igényeinek alapos felmérését szeretné. Ez szolgálhat az újjáépítés alapjául a képviselők szerint.

A parlament az Európai Bizottságtól egy átfogó értékelés elkészítését kéri az európai uniós PEGASE program keretében és az ECHO által finanszírozott újjáépítési tervek közép és hosszú távú kilátásairól, és költségvetési kihatásairól. „A palesztinoknak nyújtott EU-s pénzügyi támogatást nem aknázhatja alá a folyamatos rombolás, hiszen az csökkenti az újjáépítés támogatásának népszerűségét az európai közvélemény szemében" – áll a szövegben.

Az EP-képviselők szerint a segélyek egy részét a legkiszolgáltatottabbak fizetéseinek, nyugdíjainak és egyéb járandóságainak készpénzben történő kifizetésére kell fordítani.

Tartós tűzszünet és „komoly" béketárgyalások az újjáépítéshez

A Gázai övezet pénzügyi, gazdasági és társadalmi újjáépítése alapvető fontosságú a régió biztonságához az állásfoglalás szerint. „A hosszú távú újjáépítési és fejlesztési politika feltétele azonban a tartós tűzszünet", ehhez pedig az izraeliek és a palesztinok között komoly béketárgyalásokra és a palesztin nemzeti megbékélési folyamat véghezvitelére van szükség – vélik az EP-képviselők.

Nemzetközi donorkonferencia Gázáról

Az EP a donorországokat arra kéri, hogy a Kairóban március 2-án megrendezendő nemzetközi donorkonferencián tegyenek ígéretet a gázai újjáépítés támogatására, és kötelezzék el magukat a még 2007 decemberében, a legutóbbi, párizsi adományozói konferencián tett ígéreteik mellett.

A szerdai plenáris ülésen az EP-képviselők Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével vitáztak a gázai helyzetről.

Javier Solana szerint a közel-keleti béke kulcsa a konfliktuskezelés és a multilateralizmus, s már csak a politikai akarat hiányzik a rendezéshez. A konfliktuskezelés az egyetlen módja a halál és a pusztítás körforgásának megállításához – mondta. „2009-ben fordulóponthoz érkeztünk: vagy folytatjuk az eddigi politikát és ugyanoda jutunk, vagy elszántan és együttműködve lépünk fel, és módosítjuk a megközelítésünket" – fogalmazott.

Solana szerint a rendezéshez „a palesztinoknak is rendet kell tenniük a házuk táján". A nemzeti megbékélést a stabilitás és a fejlődés alapkövének tartotta.

Egyetlenegy ország vagy szervezet sem tudja egyedül kezelni a közel-keleti konfliktust, ezért multilaterális megközelítésre van szükség – vélte a főképviselő. Solana szerint az EU és az Egyesült Államok közel-keleti együttműködésére még soha nem voltak ilyen kedvezőek a körülmények.

„A békéhez azonban az arab világ egyesülésére is szükség van, ezért az arab államok közelgő csúcstalálkozója és az arab békekezdeményezés döntő lesz" – tette hozzá a politikus.

Solana végül a határátkelők megnyitására szólította fel Izraelt.

Benita Ferrero-Waldner, külügyi biztos szerint a jelenleg átalakuló helyzet – az izraeli kormányváltás és az amerikai külpolitika változása – új lehetőségeket teremthet a Közel-Kelet számára. „A gázai konfliktus következtében a békefolyamat rendkívül törékennyé vált, ezért minden félnek meg kell tennie minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a tárgyalásokat visszatereljék a régi mederbe" tette hozzá.

Ferrero-Waldner szerint világossá kell tenni minden izraeli vezető számára, hogy a nemzetközi közösség tartós elkötelezettséget vár a konfliktus megoldására. Közös fellépésre van szükség az Egyesült Államokkal, támogatni kell a szomszédos országok diplomáciai erőfeszítéseit, és szorosabbra kell fűzni az Arab Ligával történő együttműködést – mondta a biztos.

A képviselőcsoportok felszólalói

Joseph Daul (néppárti, francia) egy, a Hamász által lefoglalt szállítmányra utalva szt mondta, megengedhetetlen a segélycsomagok elkobzása. A képviselő szerint a stabilitás megteremtéséhez tartós tűzszünetre van szükség, „ehhez viszont a Hamásznak kell megtennie az első lépést, és le kell állítania a rakétatámadásokat".

A szocialista Martin Schulz (német) szerint a párbeszédre és együttműködésre összpontosító új amerikai külpolitikai stáb reménysugár lehet, Benjamin Netanjahu személye azonban kockázatot jelent a békefolyamat sikerére. Az iráni választások végkimenetele szintén meghatározó lesz – vélte. Schulz szerint „valakinek vállalnia kell, hogy tárgyal a Hamásszal, és aki ezt megteszi, azt támogatni kell".

A liberális Graham Watson (brit) szerint akár az Egyesült Államokkal, akár nélküle, új megközelítésre van szükség. Az EU-nak vállalnia kell a vezető szerepet, a Tanács, az Európai Bizottság és a cseh elnökség azonban nem nyilatkozott a tervezett lépésekről – tette hozzá. „Tony Blair, az unió közel-keleti megbízottja még csak nem is járt Gázában" – mondta Watson.

Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió, ír) egyenlőtlennek nevezte a tárgyalásokat, amelyben az egyik fél erős, a másik viszont gyenge és megosztott. A képviselő szerint „a segélyezés, a támogatás és a párbeszédhez történő ragaszkodás bátor stratégiai fellépést követel Európától".

Jill Evans (brit) azt mondta, „nyomást kell gyakorolni Izraelre a blokád megszüntetése és a határátkelők megnyitása érdekében". A zöldek nevében felszólaló képviselő szerint a károkról készült felmérésnek fel kell hívnia a figyelmet az infrastruktúra és a gazdaság szántszándékkal történő elpusztítására.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, nem büszke Európa szereplésére, és a politikai bátorság és az elképzelések hiányára. Arafat és a palesztinok több mint húsz éve elismerték Izraelt, anélkül, hogy cserébe bármit kaptak volna – vélte. Az Arab Liga még 2002-ben előállt egy békejavaslattal, azonban azt figyelemre sem méltatták – tette hozzá Wurtz.

Az IND/DEM-hez tartozó Kathy Sinnott (ír) azt mondta, frakciójának, „nincs álláspontja a kérdésben". A képviselő kritizálta az Európai Uniót, amiért nem vetett ki kereskedelmi szankciókat Izraelre. Hozzátette, össze kell gyűjteni a bizonyítékokat, hogy az illetékeseket háborús bűnökért felelősségre lehessen vonni.

A független Jean-Marie Le Pen (francia) szerint Európa aligha játszhat közvetítő szerepet a konfliktusban. „Ebben az esetben a terhek megosztása úgy néz ki, hogy Amerika és Izrael mindent felrobbant, Európa pedig finanszírozza az újjáépítést" – mondta. Le Pen szerint „mindkét oldalon szélhámosok ülnek", és kétséges, hogy valaha is szóba állnak-e egymással.

Határozottabb uniós külpolitikát akar az EP

Határozottabb külpolitikára lenne szüksége az EU-nak az EP szerint. A 2007-es uniós kül- és biztonságpolitikát értékelő jelentés szerint meg kell szüntetni a közös külpolitika súlyos alulfinanszírozottságát, tovább kell fejleszteni az uniós preventív diplomáciát, és új partnerséget kell kialakítani az USA-val a globális biztonsági problémák megoldására.

„Csak akkor gyakorolhat hatást a világ történéseire az Európai Unió, ha egységes hangon szólal meg, ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel, és ha tovább erősíti az ENSZ-szel való együttműködést" – áll a 2007-es közös kül- és biztonságpolitikát értékelő, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti, lengyel) által jegyzett véleményadó jelentésben. Az 535 igen, 71 nem szavazattal és 51 tartózkodás mellett megszavazott jelentés szerint az EP-nek rendszeresen meg kellene hívnia a nemzeti parlamentek külügyi és védelmi bizottságainak tagjait az uniós kül- és biztonságpolitika fejleményeinek közös elemzésére.

Az EP-képviselők szerint a közös kül- és biztonságpolitika jelenleg súlyosan alulfinanszírozott, ezért növelni kell az arra szánt forrásokat.

Külpolitikai súlypontok és preventív diplomácia

Az unió kül- és biztonságpolitikájának továbbra is az emberi jogok védelmére, a béke és a biztonság megteremtésére, a terrorizmus elleni küzdelemre, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megállítására, az éghajlatváltozásra és az energiabiztonságra kell összpontosítania – olvasható a jelentésben.

A grúziai háború – vélik az EP-képviselők – bebizonyította, hogy szükség van a preventív diplomácia továbbfejlesztésére is – megfelelő válságmegelőző eszközökkel, így tervezési kapacitásokkal és megbízható, hosszú távú finanszírozással.

Új együttműködés az EU és az USA között

Az EP szerint az elkövetkező hónapok egyedülálló lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy az EU új „transzatlanti napirendet" alakítson ki az amerikai kormányzattal. A napirendre fel kell venni a befogadóbb és hatékonyabb globális kormányzás kialakítását, a pénzügyi válságot, új euroatlanti intézmények létrehozását, az éghajlatváltozást, az energiabiztonságot, a millenniumi fejlesztési célokat, a közel-keleti békét, az iráni, az iraki és az afganisztáni helyzetet, valamint a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelmet – szól a jelentés.

Balkán

Az EP szerint Koszovó jogállásának megszilárdítása alapvető fontosságú a nyugat-balkáni helyzet stabilizálásához. A képviselők ezért az uniós EULEX missziótól az ENSZ-misszióval történő együttműködést és a feladatok zökkenőmentes átadását várják, és gyors eredményeket akarnak látni a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a háborús bűnökkel vádoltak büntetőeljárása terén.

„Bosznia-Hercegovinában továbbra is egy stabil, békés és többnemzetiségű ország megteremtése az EU célja, amely visszafordíthatatlanul az uniós csatlakozás útján halad" – áll a jelentésben. A bosznia-hercegovinai vezetőktől ezért a 2008. november 8-án kötött megállapodás végrehajtását várják az EP annak érdekében, hogy 2009 közepéig az EU főképviselőjének hivatalát különleges képviselői hivatallá lehessen átalakítani.

Kaukázus

„Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy erősebb EU-jelenlétre van szükség az unió keleti szomszédságában" – vélik a képviselők. A partnerséget az EU pénzügyi támogatásainak megkettőzésével és egy erős politikai dimenzió kialakításával kell erősíteni, amelynek szerves része az EP és a partnerországok parlamentjeinek képviselőiből álló EURONEST közös parlamenti közgyűlés – áll a jelentésben.

Grúziában a Tanácsnak ragaszkodnia kell a tűzszüneti megállapodás teljes végrehajtatásához és biztosítania kell, hogy az EU megfigyelői a konfliktus által érintett összes területet szabadon megközelíthessék – véli az EP.

Közel-Kelet

Az EP-képviselők szerint „az Európai Uniónak a pénzügyi forrásokhoz mérten határozott és látható politikai szerepet kell vállalnia a Közel-Keleten, különösen a Gázai-övezetben zajló válság kezelésében".

A Tanácsnak folytatnia kell erőfeszítéseit a tartós tűzszünet elérésére és a tartós béke előmozdítására, akár egy, az európai biztonsági és védelmi politika keretében felállított misszió bevetésével is – olvasható a jelentésben.

Kongó

Az EU-nak a biztonsági ágazat átalakítását segítő EUSEC és a rendőri EUROPOL misszió technikai segítségnyújtásán túl többet kell tennie a Kongóban kitört erőszakhullám megfékezésére – vélik az EP-képviselők. Emellett a harcokban részt vevő felektől az öldöklés és a tömeges emberi jogi sértések beszüntetését, a Gomában és Nairobiban megkezdett béketárgyalások újrafelvételét, és a kongói nemzeti közgyűlés által már megszavazott program elfogadását kérik.

Latin-Amerika

Az EP sürgeti az ENSZ Alapokmányának mintájára készülő, euro-latin-amerikai béke- és biztonsági charta tervének mihamarabbi megvalósítását is, amely közös politikai, stratégiai és biztonsági fellépéseket és kezdeményezéseket tenne lehetővé. A Tanácsot és a Bizottságot arra kéri, „tegyenek aktív lépéseket ennek az ambíciózus célnak az elérésére".

Kína

Az EP szerint „aggasztó a kínai hatóságok vonakodása számos emberi jogi jogsértés megoldása és a nép alapjogainak és szabadságjogainak biztosítása terén". Az EP-képviselők azzal sem értenek egyet, hogy Kína abba akarja hagyni a Dalai Láma képviselőjével folytatott tárgyalásokat, ezért egy, a tibeti kérdésekkel foglalkozó különleges küldött kinevezését kérik a Tanácstól a helyzet pontos nyomon követése és a felek közötti párbeszéd újrakezdésének elősegítése érdekében.

Versengés helyett szorosabb együttműködést az EU és a NATO között

A NATO-val együttműködve kell biztosítani Európa biztonságát, és kerülni kell a két szervezet közötti versengést – véli az EP. A nem NATO-tag EU-tagállamoknak is részt kellene venniük az EU-NATO találkozókon, a NATO-szövetséges uniós tagjelölteket pedig jobban be kellene vonni az EU-s védelempolitika munkájába – vélik az EP-képviselők.

„Az EU védelmét a jövőben lehetőség szerint a NATO-val együttműködve kell biztosítani" – olvasható a csütörtöki plenáris ülésen szűk többséggel, 293 igen, 283 nem szavazattal, 60 tartózkodás mellett elfogadott saját kezdeményezésű (véleményadó) jelentésben. A NATO „fontos szerepet tölt be Európa biztonsági szerkezetében", és „a tagállamok nagy része számára a szövetség jelenti a közös védelem alapját" – írja a jelentést készítő Ari Vatanen (néppárti, finn).

Szorosabb együttműködés az EU és a NATO között

Az EP szerint a mai biztonsági kockázatok – nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, széthulló államok, szervezett bűnözés, a kibertér fenyegetései, a környezet minőségének romlása, a természeti katasztrófák szorosabb partnerséget követelnek az EU és a NATO között, és szorosabb koordinációt a katonai tervezés, a technológia, az ellátás és az oktatás terén.

A versengés elkerülése

Az EP-képviselők szerint a versengés elkerülése és a gyakorlatias, munkamegosztáson alapuló együttműködés révén az EU és a NATO erősítené egymást a válságkezelő műveletekben.

Az EP különösen a francia kormány javaslatát támogatja, amely szerint rendszeres kapcsolatot kellene kialakítani a NATO és az Európai Unió Tanácsának főtitkára között az olyan esetekben, amikor az EU és a NATO ugyanazon a helyszínen egymással párhuzamosan indít missziót, mint például Koszovóban és Afganisztánban.

A „Berlin plusz" rendszer, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy igénybe vegye a NATO eszközeit és képességeit megújításra szorul – vélik az EP-képviselők -, annak érdekében, hogy a két szervezet hatékonyan tudjon közbelépni és segítséget nyújtani a válsághelyzetekben.

Állandó uniós katonai műveleti parancsnokság

Az EP szerint létre kellene hozni egy állandó, uniós műveleti parancsnokságot az Európai Bizottság egyik alelnöke és az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő felügyelete alatt a katonai műveletek megtervezésére és lefolytatására.

Uniós, de nem NATO-tag országok

Az EU 27 tagállama közül hat – Ausztria, Ciprus, Finnország, Írország, Málta és Svédország – nem tagja a NATO-nak. Az EP szerint az unió minden tagállama számára lehetővé kell tenni, hogy részt vehessen az EU-NATO találkozókon, még ha nem is tagja a szervezetnek. A már NATO-tag uniós tagjelölteket (pillanatnyilag itt csak Törökország érintett, Horvátország azonban hamarosan szintén NATO-tag lesz – a szerk.) pedig jobban be kell vonni az európai biztonsági- és védelmi politikába, illetve az Európai Védelmi Ügynökség munkájába – vélik az EP-képviselők.

Ciprus

A török-ciprusi vita továbbra is rossz hatással van az EU-NATO együttműködés fejlődésére – olvasható a jelentésben. Törökország elutasítja, hogy Ciprus részt vehessen a NATO hírszerzésének és forrásainak igénybe vételével járó uniós védelempolitikai missziókban. Ciprus pedig elutasítja, hogy Törökország részt vehessen az uniós biztonsági és védelmi politika átfogó fejlesztésében – derül ki a szövegből.

Az EP-képviselők ezért felszólítják a NATO-tagokat, „ne használják fel vétójogukat annak megakadályozására, hogy egyes EU-tagállamok csatlakozhassanak a NATO-hoz". Ciprust pedig arra kérik, vizsgálja felül a NATO Partnerség a békéért programjában való tagságával kapcsolatos politikai álláspontját.

A nukleáris fegyverzet csökkentése

„Az Egyesült Államok új elnökének megválasztása után az Atlanti-óceán mindkét partján egyre nagyobb egyetértés övezi a nukleáris fegyverek csökkenő hasznosságát a biztonsági fenyegetésekkel szemben" – olvasható a jelentésben. Az EP szerint ezért minden országnak csökkentenie kell a nukleáris arzenál méretét.

EU-orosz kapcsolatok

Az EP-képviselők szerint az EU-nak és a NATO-nak őszinte és realista párbeszédre kell törekednie Oroszországgal. Az euro-atlanti biztonsági struktúrákban való részvételt is fel lehet majd ajánlani Oroszországnak akkor, ha valódi demokráciává válik, és visszautasítja a katonai fenyegetést mint a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomásgyakorlás lehetséges eszközét – vélik a képviselők.

Erőteljesebben védenék az unión kívüli gyermekek jogait

Fel kell lépni a gyermekjogok megsértése, a gyermekmunka és a lányok megbélyegzése ellen, és humanitárius katasztrófák idején is biztosítani kell az oktatást a harmadik országokban az EP szerint. Az EP-képviselők uniós gyermekjogi különképviselő kinevezését is javasolják.

A gyermekjogoknak az EU külső fellépései során történő védelméről szóló jelentést fogadott el az EP a csütörtöki plenáris ülésen.

Naponta közel 30 ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének. Mintegy 72 millió gyermek nem jár iskolába. A közel 2,2 milliárd gyermekből 1,9 milliárdan a fejlődő országokban élnek, és ők teszik ki a rendkívüli szegénységben élő gyermekek 98 százalékát – olvasható a Glenys Kinnock (szocialista, brit) által készített jelentésben.

A gyermekjogok erősebb figyelembevétele

Az EP a gyermekek helyzetének és jogainak erőteljesebb figyelembe vételét szeretné elérni az EU külső fellépései során, és arra kéri az Európai Bizottságot, „dolgozzon ki eljárásokat, referenciaértékeket és mutatókat annak érdekében, hogy a gyermekjogok továbbra is napirenden maradjanak".

A képviselők a jelentésben sürgetik a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő finanszírozást a 2015-re teljesítendő milleniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében 2010-re vállalt kötelezettségeik eléréséhez (miszerint a régi tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük 0,51 százalékát, az új tagállamok pedig 0,17 százalékát fordítják nemzetközi fejlesztésre – a szerk.).

Külön figyelem a leginkább kirekesztett gyermekekre

Az EP-képviselők szerint a külső fellépések során kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább kiszolgáltatott és a társadalom által kirekesztett gyermekekre, így a HIV/AIDS-fertőzött, illetve amiatt árván maradó, a fogyatékkal élő, a migráns, a kisebbségekhez tartozó, a szüleiktől távol, vagy kíséret nélkül lévő gyermekekre, továbbá a törvényt megsértő és a szabadságuktól megfosztott és zárt intézetekbe kerülő gyerekekre is.

Lányok: megbélyegezve, analfabétán

A képviselők szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a menekült lányokra és a leányanyákra is, valamint küzdeni kell a társadalmi megbélyegzés jelensége ellen a HIV-pozitív, a nemi erőszak áldozatává vált, vagy nemi erőszak miatt gyermeket szülő, illetve abortuszon átesett lányok esetében. Az EP-képviselők helyi felvilágosító kampányokat is szorgalmaznak annak a tévhitnek a megszüntetésére, amely szerint egy szűzzel való közösülés meggyógyítja az AIDS-et.

Gyermekmunka

Az EP felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy közös módszert a gyermekmunka igénybe vétele nélkül készült unióba importált termékek felcímkézésére. Fokozottabban kell támogatni a tisztességes kereskedelmet, a gyermekmunka nélkül készült termékek eladását, a gyermekmunkára vonatkozó előírásoknak való megfelelést pedig feltételként kell kikötni a közbeszerzési szerződések esetében – teszi hozzá a jelentés.

Oktatás humanitárius katasztrófa idején is

Az EP-képviselők szerint egyetlen gyermeket sem szabad megfosztani az oktatáshoz való alapvető jogától, ezért menetrendet kell kidolgozni az alapfokú oktatás közvetlen és közvetett tandíjainak mielőbbi megszüntetésére. Eközben biztosítani kellene az oktatás színvonalának fenntartását is.

Az oktatást a konfliktushelyzetek és természeti katasztrófák idején is biztosítani kell, ezért azt be kell építeni a humanitárius válaszlépések közé – olvasható a jelentésben.

Alapvető jog az anyakönyveztetés

Az EP szerint a fejlesztési együttműködési programokba fel kell venni a hivatalos anyakönyvi nyilvántartás bevezetésének támogatását, a fejlődő országok egyharmadában ugyanis a gyermekek alig felét anyakönyvezik.

Uniós fellépés a gyermekjogok megsértése ellen

A külső fellépések során az uniónak ösztönöznie kell a nemzetközi gyermekjogi normák betartását, valamint fel kell lépnie a gyermekek jogainak megsértése, különösen a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem, és a gyermekkatonák esetén – vélik az EP-képviselők. A harmadik országokkal kötött megállapodásokba minden esetben gyermekjogi záradékot kell beilleszteni – így a jelentés.

Uniós különképviselő a gyermekjogok védelmére

Az EP egy EU-s gyermekjog-védő különképviselő kinevezését javasolja.

A képviselők kérik, hogy az Európai Unió csatlakozzon az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, valamint a többi, a gyermekek jogainak védelméről szóló megállapodáshoz.

A lisszaboni szerződésben egyébként a gyermekek jogainak védelme az EU külpolitikájának külön célkitűzéseként szerepel.

Biztonsági és védelmi politika: közös fegyveres erőt és közös kiképzéseket akar az EP

Stratégiai autonómiára van szüksége az EU-nak az EP szerint a határozott és hatékony kül-, biztonsági és védelmi politikához. Ehhez többek között fel kell állítani egy állandó uniós operatív főhadiszállást és közös fegyverzettel rendelkező európai haderőt kell szervezni – vélik az EP-képviselők.

Stratégiai autonómia

Az EU-nak határozott és hatékony kül-, biztonsági és védelmi politikára van szüksége, és stratégiai autonómiát kell kialakítania ahhoz, hogy megvédje érdekeit és polgárai biztonságát a világban, békét, nemzetközi biztonságot teremtsen, és előmozdítsa az emberi jogok és a demokratikus értékek védelmét, valamint a multilateralizmust – áll a Karl von Wogau (néppárti, német) által jegyzett jelentésben.

A csütörtöki plenáris ülésen 482 igen, 111 nem szavazattal, 55 tartózkodás ellenében elfogadott jelentés szerint az EU-nak a stratégiai autonómiát a nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az ENSZ-szel való együttműködés révén kell megteremtenie. Az EP ehhez az ENSZ reformját is szükségesnek tartja annak érdekében, hogy „a világszervezet hatékonyan tudjon fellépni a globális kihívások megoldásában és választ tudjon adni a különböző fenyegetésekre".

Az EP-képviselők a jelentésben egyetértenek az ENSZ által 2005-ben elfogadott, a „nemzetközi közösség védelemnyújtási felelősségének" elvével, és a „személyi biztonság" fogalmával, amely az egyén, és nem az állam biztonságának elsődlegességén alapul.

Önálló uniós főhadiszállás és európai katonai erő

Az EP szerint egy függetlenül működő, állandó uniós operatív főhadiszállást kellene létrehozni, amely megtervezi és végrehajtja az európai biztonsági és védelmi politika keretében indított műveleteket és missziókat. A képviselők támogatják a védelmi miniszterek tanácsának felállítását is.

Az EP szerint a sikeres közös európai védelmi politikához „integrált európai haderőre" is szükség van, amely közös fegyverzettel rendelkezik „az egységesség és az interoperabilitás biztosításához". A nemzeti haderők közötti együttműködést „dinamikusabbá kell tenni és egyre szorosabb szinkronba kell hozni", valamint „európai szinkronizált fegyveres erők" névre kell keresztelni – vélik a képviselők.

Fő fenyegetések és az európai biztonsági stratégia

A 2003-as európai biztonsági stratégia szerint az Európai Uniót fenyegető fő veszélyek a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a regionális konfliktusok, az államok összeomlása és a szervezett bűnözés. Az EP-képviselők szerint ide kell sorolni az unió és az uniós polgárok védelmét, a szomszédos államok biztonságát, a külső határok és a kritikus fontosságú infrastruktúra védelmét, a számítógépes biztonságot, az energiaellátás, a tengeri útvonalak, a világűr biztonságát, valamint az éghajlatváltozást.

Az EP azt javasolja, hogy az európai biztonsági stratégiát ötévente, azaz az Európai Unió minden egyes új jogalkotási ciklusának az elején vizsgálják felül. A stratégiák meghatározásánál az elsődleges célnak a válságmegelőzésnek kell lennie – olvasható a jelentésben.

Az EP-képviselők szerint a tagállamoknak a védelmi és biztonsági célokra egyaránt felhasználható, közös képességekre kell összpontosítaniuk. Ezek közé tartozik például a műholdas hírszerzés, a megfigyelő és figyelmezető berendezések, a legénység nélküli légi járművek vagy a légi és tengeri szállítás. Emellett közös műszaki szabványokra és eszközökre van szükség a távközlés és a létfontosságú infrastruktúra védelméhez – olvasható a jelentésben.

Civilek és katonák közös kiképzése

Az EP-képviselők szerint közös kiképzéseket kell tartani a műveletekben bármilyen funkcióban részt vevő polgári és katonai állomány számára. Emellett a tagállamok fegyveres erői és a civil személyzet között erőteljesebb kapcsolatokat kell kiépíteni, és koordinálni kell a válságokhoz kapcsolódó képzéseket, az európai fegyveres erők közötti csereprogramokat és az uniós tagállami hadseregek más tagországok polgárai előtti megnyitását – áll a jelentésben.

Perger István/Eu parlament sajtoszolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük