Ezt üzeni a tagállamoknak az EP jelentése, amelyet szeptember 2-án fogadtak el a képviselők. Jelenleg évi 200-250 milliárd euró tűnik el az unióban adócsalás miatt. Az Európai Parlament uniós stratégiát akar.

 

Ezt üzeni a tagállamoknak az EP jelentése, amelyet szeptember 2-án fogadtak el a képviselők. Jelenleg évi 200-250 milliárd euró tűnik el az unióban adócsalás miatt. Az Európai Parlament uniós stratégiát akar.

Az Európai Parlament a Bizottság utóbbi években kiadott számos, adócsalással kapcsolatos közleményére reagál Sharon Bowles (liberális, brit) véleményadó jelentésével, amely elsősorban az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégiával foglalkozik. A szöveget a képviselők kedden, 391 igen, 93 nem, 178 tartózkodó vokssal fogadták el.

Az adócsalásnak betudható, teljes (közvetlen és közvetett) adóveszteség a becslések szerint éves szinten 200-250 milliárd euró az EU-ban. Ez az unió GDP-jének 2-2,25 százaléka.

A tisztességeseket büntetik

„Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértéseit eredményezi", és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában" – áll az EP jelentésében.

A képviselők szerint az EU adócsalással kapcsolatos stratégiájának fő célja az adóbevételek adócsalás miatti veszteségeinek kezelése.

Az EP „felhívja a tagállamokat, hogy vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot".

Származási hely szerinti áfa

A képviselők úgy vélik, „továbbra is hosszú távú megoldást jelent az adócsalás elleni hatékony küzdelemben a származási elven alapuló hozzáadottérték-adó (HÉA)-rendszer létrehozása". Eszerint a tagállamok közötti HÉA-köteles ügyleteket a származási országban adóztatnák a nulla kulcs alkalmazása helyett.

A jelentés „emlékeztet arra, hogy a feketegazdaság megszüntetése csak megfelelő ösztönzések alkalmazásával valósítható meg".

Egész Európában hasonló büntetéseket a csalók ellen

A szöveg kiemeli, hogy „a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást", és hogy „az összes tagállam adóbevételeinek a belső piaccal kapcsolatos védelme érdekében a tagállamoknak hasonló intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, függetlenül attól, hogy hol következett be a bevételkiesés". A képviselők ilyen együttműködés kialakítására várnak javaslatokat a Bizottságtól.

Adóparadicsomok

A jelentés szerint „az adóparadicsomok gátolhatják a lisszaboni stratégia végrehajtását, ha túlzottan lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását".

A képviselők úgy vélik, „az adóparadicsomok megszüntetéséhez többek között a következő háromágú stratégiára van szükség: az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, és az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat".

A parlament felszólítja az uniót, „az adóparadicsomok megszüntetését tegye világszerte prioritássá".

Becsey Zsolt (néppárti) a plenáris vitában azt mondta, nem értek egyet azzal, hogy  az erősödő adóverseny szükségtelenül torzítaná a belső piacot és kikezdené a szociális modellt. „Ez azt a rögeszmét tükrözi, amelynek megszállottja minden létező adózási területen minimum adószinteket írna elő, ami viszont az inflációs hatás mellett igazságtalanságot is okozna, mert azokat sújtaná, akik egyébként államháztartásukat rendbe tették, és adót tudnak csökkenteni" – vélte.

A képviselő hozzátette, „a jövedéki adóval történő visszaélésnek melegágya a minimumszintek emelése, hiszen ez a feketegazdaság kiterjesztésére és a házilagos terménykészítésre ösztönöz, ami minden közösségi politikának ellentmond".

Becsey üdvözölte a hozzáadottérték-adó területén „a lassú lépések politikáját", hozzátette viszont, hogy a mai technológiai színvonal mellett a határon átnyúló ügyletek esetében is mód lenne a rendeltetés helye szerinti ÁFA beszedésére a célországba történő átutalására. Ehhez szerinte javítani kell az adóhatóságok közötti együttműködést. A képviselő szólt az offshore-cégekkel kapcsolatos fellépés szükségességéről is.

Jelentéstevő: Sharon Bowles (ALDE, UK)

Jelentés: (A6- /2008) – Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia

Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. szeptember 1., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2033

Sharon Bowles

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2033

EP-vita a grúziai helyzetről az Európai Tanács ülése után

Hétfőn este, az Európai Tanács rendkívüli ülése után vitáztak az EP-képviselők a grúziai helyzetről. Az Európai Parlament szerdán állásfoglalást fogad el a témában. A képviselők többsége elítélte az orosz reakciókat, mások a grúz lépést kérdőjelezték meg.

A Tanács soros elnöksége nevében Bernard Kouchner, francia külügyminiszter szólalt fel. A politikus bejelentette, az egyoldalú orosz akciót elítélő rendkívüli EU-csúcs úgy döntött, az orosz csapatoknak (az augusztus 7-ei állapotnak megfelelő) visszavonásáig felfüggesztik az új EU-Oroszország partnerségi megállapodásról folyó tárgyalásokat. Kouchner szerint az EU-nak határozott álláspontot kell kialakítania a kérdésben, ugyanakkor nyitva kell hagynia a kommunikációs csatornákat Oroszország felé.

Az EU segít Grúziának a gazdaság újjáépítésében, és megfontolja a szabad kereskedelmi zóna létrehozását Tbiliszivel, emellett megerősíti az Ukrajnával folytatott intézményi együttműködést. Nem akar ugyanakkor hidegháborút, sem pedig elszigetelni Oroszországot – tette hozzá.

Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa megemlítette, hogy az Európai Bizottság immár 6 millió euró segélyt adott Grúziának, a tagállamok pedig 9 milliót. Az újjáépítéshez további 15 millióra, a 22 ezer menekült megsegítésére pedig 110 millióra lenne szükség – mondta a biztos.

Az EU-nak legitim érdekei vannak a régióban a szomszédságpolitika révén – vélte Ferrero-Waldner, aki szerint a válság is megmutatta: az EU-nak szüksége van egy  koherens energiapolitikára.

Joseph Daul (néppárti, francia) tűrhetetlennek nevezte a grúziai helyzetet, Oroszország pedig szerinte gúnyt űzött a nemzetközi jog alapelveiből. Európának politikai és gazdasági nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy az teljesen kivonja csapatait Grúziából. Daul úgy vélte, a válság megmutatta az EU gyengeséget. Az európai energiaellátás veszélyben van, ezért alternatív forrásokat kell keresni – tette hozzá. A Grúzia uniós és NATO-elkötelezettségét méltató politikus azt mondta, gyors ütemben kell fejleszteni az Ukrajnával való kapcsolatokat.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) úgy vélte, a Nyugat és Szaakasvili elnök is követett el hibákat, ez azonban nem menti fel a helyzetet a saját javára kihasználó Oroszországot. A politikus erősíteni az EU szomszédságpolitikáját. Moszkva a magas energiaáraknak köszönheti erejét, ez a helyzet azonban nem tarthat örökké, Oroszország ugyanakkor sokat nyerhet az Európával való megfelelő együttműködéssel – tette hozzá. Swoboda támogatásáról biztosította az EU-csúcs határozatát.

Graham Watson (liberális, brit) szerint végre kell hajtani az augusztusi, hatpontos tervet, és az EU-nak meg kell hallgatnia mindkét oldalt. A frakcióvezető azt javasolta, hogy az EU hívjon össze egy a Kaukázuson túli területtel foglalkozó békekonferenciát. Watson véget vetne annak az anomáliának, hogy „grúz polgárok orosz útlevéllel könnyebben juthatnak az unióba, mint azok, akiknek nincs ilyen". A politikus szerint Moszkvának szembe kell néznie a következményekkel, még akkor is, ha ezek a 2014-es téli olimpia helyszínéről (Szocsi) hozott döntés megkérdőjelezését is felvetik.

Konrad Szymanski (UEN, lengyel) szerint Oroszország a hatpontos terv három elemét nem teljesítette, így nem lehet Európa partnere. Szerinte Moszkvának a következő elnökválasztásig tartó politikai és gazdasági elszigetelésével kellene megosztani az orosz vezetőket.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, német) szerint lehetetlen a politikai előrelépés, ha Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozásáról beszélünk. A képviselő szerint a grúz elnököt is ellenőrizni kell. „Elfogadhatatlan, amit az oroszok csináltak, de egy város bombázása is elfogadhatatlan" – mondta Cohn-Bendit. A politikus Mitterand volt francia elnököt idézte: „a nacionalizmus háború".

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) bírálta Szaakasvilit, amiért az 2004-es megválasztása óta a szeparatista régiókkal szembeni bosszúról beszélt, szövetséget kötött George Bush amerikai elnökkel, és akinek a stratégiája katasztrofális következményekkel járt Grúzia és Európa számára. Wurtz szerint új páneurópai biztonsági és együttműködési szerződésre lenne szükség, amely kitérne az újrafegyverkezés elkerülésére, a határok tiszteletben tartására és az energiaellátás biztonságára is.

Bernard Wojciechowski (IND/DEM, lengyel) azt mondta, a kelet-európai országok, beleértve a baltiakat, azt szeretnék, hogy Oroszország fizessen meg lépéseiért. Az EU-nak szüksége van Grúziára, de Oroszországra is, ezért nem szabad részt vennie ebben a konfliktusban – vélte.

Sylwester Chruszcz (független, lengyel) szerint Koszovó kiválása Szerbiából kinyitotta Pandóra szelencéjét. A nemzetközi közösségnek – vélte – felül kell vizsgálnia a Koszovóról született döntést. Ha az USA cselekedhet a Balkánon, Oroszországnak joga van cselekedni a Kaukázusban – tette hozzá.

Magyar képviselők

Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia) azt mondta, „az orosz nagyhatalmi politika hosszú évek során készítette elő Grúziában azt a feszültséget, amely rövid, de pusztító háborúvá fajult". A két szakadár tartomány önállóságának elismerésével „új dimenzió jött létre a nemzetközi politikai szintéren", ugyanakkor „Putyinék veszélyes precedenst teremtettek saját maguk számára is" – vélte a képviselő.

„Az orosz politika most megtorpant és zsákutcába szorul, ezt a pillanatot kell keményen kihasználni. Az EU-nak semleges, nemzetközi békefenntartók kiküldését kell szorgalmaznia" – mondta Duka-Zólyomi, hozzátéve, „felül kellene vizsgálni az oroszokkal szembeni vízumkönnyítési határozatunkat, egyúttal viszont végre könnyíteni kellene a vízumkényszert Grúziával szemben. Grúzia szomszédsági politikánk szerves része, ezért kötelességünk biztosítani az ország újjáépítéséhez szükséges maximális támogatást" – fogalmazott a politikus.

„Teljesen egyetértünk abban, hogy Oroszországot elítéljük azért, hogy állampolgárságot adott, elítéljük a túlzott katonai szerepvállalásért, elítéljük azért, hogy elismerte Abháziát és Oszétiát, ugyanakkor elítéljük Grúziát is, mert a grúz vezetésnek tudnia kellett volna a maga geostratégiai mozgásterét" – mondta Tabajdi Csaba (szocialista).

Szerinte ugyanakkor „nem beszélünk arról, hogy mi lenne a tartós megoldás alapja. Márpedig ez csak egy széleskörű autonómia lenne az abházok és a dél-oszétok számára az Ahtisaari-terv alapján". Tabajdi azt mondta, „éppen az érintett kisebbségekről nem beszélünk. Minden másról beszélünk, ezért én azt hiszem, hogy nemcsak a konfliktus fagyott be, hanem sok tekintetben a mi gondolkodásunk is befagyott. Nekünk kellene hosszú távon megoldást találni erre a problémára".

Uniós összefogással keresnék az eltűnt gyerekeket

Az Európai Parlament 418 képviselője írta alá azt az írásbeli nyilatkozatot, amely egy, gyermekek eltűnéséről értesítő rendszer kidolgozására és szoros együttműködésre szólítja fel az uniós tagállamokat.

A képviselők szerint az Európában egyre gyakoribb gyermekrablások a legembertelenebb bűncselekmények közé tartoznak.

A nyilatkozat figyelmeztet: az elrabolt gyermekek megmentésének esélye az idő előrehaladtával egyre romlik, viszont „nem létezik sem európai szintű, gyermekeltűnésől értesítő rendszer, sem az Európai Unió nagy részét átfogó, helyi vagy nemzeti rendszer".

Az EP ezért felkéri a tagállamokat, vezessenek be egy gyermekeltűnésekől értesítő rendszert. Ez azonnal továbbítaná a sajtóhoz, a határőrséghez és a rendvédelmi szervekhez az eltűnt gyermek nevét és fényképét, az eltűnésre, illetve a gyanúsított gyermekrablókra vonatkozó információkat, valamint megadná a tájékozódásra használható telefonszámot (116 000, ahol működik) is.

A képviselők a tagállamokat a szomszédos országokkal való szorosabb együttműködésre szólítják fel, és a nemzeti szerveknek támogatást és képzést nyújtó közös szervezet létrehozását kérik.

Az írásbeli nyilatkozat szövege

http://www.europarl.europa.eu//sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+WDECL+P6-DCL-2008-0036+0+DOC+PDF+V0//HU&language=HU

A vízuminformációs rendszer a schengeni határellenőrzési kódexben

Az EP kedden elfogadta a schengeni határellenőrzési kódex módosítását, hogy az megfeleljen a vízuminformációs rendszer előírásainak.

A parlament 567-75-49 arányban szavazta meg Mihael Brejc (néppárti, szlovén) jelentését, amely az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) schengeni határellenőrzési kódex keretében való alkalmazása miatti módosításáról szól.

A jogszabály célja, hogy a VIS használatának közös szabályozásával integrált uniós határigazgatási rendszert alakítsanak ki.

A parlament által javasolt módosítások szerint főszabályként „a VIS alkalmazásának a VIS-ben a vízumbélyeg számával és az ujjlenyomatok ellenőrzésével történő szisztematikus keresést kell magában foglalnia". Azonban „az ilyen kereséseknek a határátkelőhelyeken való várakozás időtartamára gyakorolt lehetséges hatása miatt ettől eltérően, átmeneti időszakra, szigorúan meghatározott körülmények között, lehetővé kell tenni a VIS-ből való lekérdezést az ujjlenyomatok szisztematikus ellenőrzése nélkül is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezt az eltérést csak a feltételek maradéktalan fennállása esetén alkalmazzák, és hogy az eltérés alkalmazásának időtartamát és gyakoriságát a lehető legalacsonyabb szinten tartják az egyes határátkelőhelyeken".

A módosított szöveg szerint „minden olyan esetben, amikor a vízumbirtokos személyazonosságával és/vagy a vízum eredetiségével kapcsolatban bármilyen kétely merül fel, az adatokat szisztematikusan a vízumbélyeg számával és az ujjlenyomatok ellenőrzésével kell lekérni a vízuminformációs rendszerből".

Hegyi Gyula (szocialista) a parlamenti vitában azt mondta, szerencsétlen helyzet alakult ki a magyar-osztrák határon. „Az osztrák hatóságok sok tekintetben nem veszik figyelembe a schengeni rendszert: noha Magyarország közel egy éve része már Schengennek, útlevelet kérnek az átérkező magyaroktól, büntetést szabnak ki, amennyiben útlevéllel nem rendelkeznek" – mondta Hegyi. „Sajnos az is gyakorlat, hogy eddig létezett utakat lezárnak a határon azért, hogy a magyarok útlevél nélkül, a schengeni egyezményt kihasználva ne kelhessenek át rajtuk. Remélem, hogy mód nyílik arra is, hogy ezeket az osztrák részről történő visszaéléseket megszüntessük" – tette hozzá a képviselő.

Jelentéstevő: Mihael Brejc (EPP-ED, SL)

Jelentés: (A6-0208/2008) – A vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni Határellenőrzési Kódex keretében való alkalmazása

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete Az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni Határellenőrzési Kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. szeptember 1., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0041

Mihael Brejc

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Brejc&partNumber=1&language=HU&id=23713

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük