A világgazdaság egyes régióinak teljesítményét továbbra is az a döntő kérdés lebegi körül, hogy a mesterséges gazdaságélénkítők kifutásának milyen növekedést fékező hatása lesz és az egyes országok vezetői mit tudnak erre reagálni.

A világgazdaság egyes régióinak teljesítményét továbbra is az a döntő kérdés lebegi körül, hogy a mesterséges gazdaságélénkítők kifutásának milyen növekedést fékező hatása lesz és az egyes országok vezetői mit tudnak erre reagálni.

Már lassan egy éve a „kivonulási stratégia" jegyében telik az idő, de míg egy évvel ezelőtt – 2009 utolsó negyedévében – a közgazdászok arról vitatkoztak, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor kezdi visszavonni a likviditást serkentő intézkedéseit és kezdi meg a kamatemelést, addig mára már inkább arról szólnak a hírek, hogy szükség esetén – akár még az idén – újabb pénztömeget dobhat a piacra. Mindenesetre kivonulásról szó sincs, mivel a Fed mérlegében meglévő kötvényekből származó bevételt rögtön áttereli az állampapírpiacra, ami ott tartósan lenyomja a hozamokat. Kamatemelés sem látszik a rövid távú időhorizonton. Sőt, úgy tűnik, hogy az USA eladósodottsága sokkal kisebb fejfájást okoz a Fehér Házban, mint Európában. Az amerikai kormány jó eséllyel újabb élénkítő intézkedéseket vezethet be az év hátralevő részében, igaz erről majd csak a novemberi szenátusi választásokat követően látunk tisztábban.

Az Equilor szerint az év végéig kitarthat az oldalazás az amerikai piacokon, és folyamatos lesz az ostrom azokon a technikai szinteken, ahova a harmadik negyedév végén került az S&P és a Dow Jones. Az Equilor arra számít, hogy a szeptember végén tapasztalt felszúrásokból több is lesz a 4. negyedévben. Esetleges újabb stimulusok bejelentésére viszont ismét felülteljesíthet az USA, és ha tartósan áttörik az ellenállásokat a mutatók, akkor a Dow-t 13,000 pontra, az S&P-t 1,300-ra várjuk.

Az utolsó negyedév nagy alulteljesítője Európa lehet, ugyanis itt is érződik a növekedési momentumok kifulladása, ráadásul a kontinensre befektetők folyamatosan a mediterrán adósságválság, és az európai bankok pótlólagos tőkeemeléséről szóló hírek között kell, hogy vergődjenek. Ráadásul a nyáron túlszaladt a piac, akkor felülteljesítők voltak a nagyobb európai indexek. Európa jelenlegi legkomolyabb problémája, hogy nincs mód újabb ösztönzőkre, sőt az adósságpánik súlyos megszorításokra kényszeríti a legtöbb országot, aminek hatására gazdaságaik is behúzzák a fékeket.

A magyar gazdaság az előrejelzésekhez képest korábban, már 2010 elején kilépett a recesszió állapotából és a növekedés üteme a második negyedévben évesítve 1%-ra kapcsolt, ami annyiban okozott örömöt, hogy ennek költsége nem idehaza jelentkezett, ugyanis nálunk szóba sem kerülhetett semmiféle fiskális rásegítés. A fejlett világban jelentkező dilemma a költségvetés rendbetételéről vagy a növekedést támogató elemek helybenhagyásáról hazánkban eleve eldöntött kérdés volt, így a magyar konjunktúra továbbra sem a hazai gazdasági döntéshozóktól, hanem a külgazdasági irányítók döntéseitől függ, nem kevés törékenységi faktort helyezve a növekedés pályájára. Ennyiben a fejlett világ dilemmája a miénk is és ebből a szempontból rossz hír, hogy a közvetlen környezetünkben, az eurózónában eldöntötté vált a kérdés, véget fog érni az élénkítés. Ennek ellenére a második negyedévben mért 1%-os bővülés várhatóan még kitart az év végéig, így az MNB előrejelzéséhez közel, 0.9%-1% körül várja az Equilor a bruttó hazai termék idei változását.

A jelenlegi helyzetben a külső konjunktúra alakulásától függ a magyar gazdaság teljesítménye, ugyanis szinte kizárólag az exportra termelő, elsősorban könnyűipari vállalatok termelése és beruházásai tesznek hozzá a GDP növekedéséhez.

A lakosság fogyasztási hajlandósága továbbra sem mutatja a tartós fellendülés jeleit, bár meg kell jegyezni, hogy három és fél éves zuhanás után júliusban először emelkedett a hazai kiskereskedelem forgalma az előző hónaphoz képest, amit egy optimista olvasatban akár egy törékeny fordulat első jeleként is értelmezhetnénk. Az Equilor szerint fordulatról még nincs szó, nem csak azért mert egy szűk szegmens rövid távú adatairól van szó, hanem azért is, mert a háztartások fogyasztási hajlandóságának alakulása szempontjából kedvezőtlen folyamatok kibontakozásának lehetünk szemtanúi. Elsősorban a forint gyengülése a svájci frankkal és az euróval szemben nyomja fel a devizában eladósodottak törlesztő részleteit, másfelől a munkaerőpiacon sem látszik a fordulat kibontakozása, a munkanélküliség 11%-os magasságban ragadhat az elkövetkező hónapokban. Az Equilor szerint pozitív hatások a lakossági keresletben csak később jelentkezhetnek, ha a kormány valóban könnyít a devizahitelesek törlesztő feltételein. Ez azonban a másik oldalról nézve a bankokra ró plusz terhet egy olyan időszakban, amikor egyébként is több tényező veszélyezteti a jövedelmezőségüket (banki különadó, szigorúbb tőkemegfelelésre felkészülés, hitelportfólió romlása). Utóbbi esetében az Equilor továbbra is magasnak látja annak kockázatát, hogy a hitelezés visszafogásáról szóló negatív előrejelzések önbeteljesítő folyamatokat indítanak el, és a bankok a törlesztő kondíciók lazításával párhuzamosan valóban visszafogják hitelkihelyezéseiket, így várhatóan a hazai növekedés továbbra is erősen export függő pályán marad.

A harmadik negyedévben véget ért a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Az Equilor a kamatemelés kezdetét 2011 első felére várja. Ennek irányába több tényező is hat, elsősorban az eurózóna sebezhetőbb tagállamai esetében kiújult félelem a finanszírozási feltételek romlásáról. A pénzügyi stabilitást egyelőre nem veszélyezteti a forint árfolyama, és bár a külföldi devizák érezhetően megdrágultak a budapesti bankközi piacon, egyelőre az indikatívnak számító euró-forint keresztárfolyam az MNB érzékenységi küszöbének számító 290 forint alatti régióban tartózkodik. Az Equilor elképzelhetőnek tartja ennek ostromát a negyedév során, de jegybanki közbeavatkozásra nem lesz szükség.

A második negyedév viharosabb forintgyengülése után a harmadik negyedévben enyhe megnyugvás következett be a hazai deviza kurzusában a nyári időszak folyamán. A magyar fizetőeszköz jelentősebb erősödését akadályozták a borús világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos nemzetközi tőkepiaci aggodalmak és a kormány IMF-fel történő zavaros kommunikációja, illetve a hazai adósság hitelminősítők általi leminősítésének lehetősége. Az Equilor elemzőinek várakozása szerint a választásokat követően rövidtávon megnyugvás következhet be a forint piacán, azonban az ősz egészét tekintve nem várható látványos forinterősödés, sőt egy-egy hangulati változásra az árfolyam rövid időszakokra újra megközelítheti a 290-es árfolyamszintet. Később, az év vége felé a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 275-285 forint körül stabilizálódhat. Amennyiben a nemzetközi részvénypiaci hangulat pozitív marad az év hátralevő részében, úgy a forint az említett sáv erős oldalán tartózkodhat.

A svájci frankkal kapcsolatban az Equilor már óvatosabb előrejelzést tud csak adni, mivel az árfolyammozgásra nagy mértékben fog hatni a Svájci Nemzeti Bank (SNB) döntése egy esetleges devizapiaci intervencióról. Egyelőre úgy tűnik, hogy határozottabb beavatkozástól tartózkodik az SNB, így nem várható, hogy a 200 forintos szint alá nézzen vissza a jegyzés. Óvatosabb intervenciók azonban elképzelhetőek, ezért az Equilor 1.30-1.35-ös euró-frank árfolyammal számol az év végére, ami a keresztárfolyamokon keresztül 210 forint körüli frank-forint árfolyamot jelenthet. Ugyanakkor az Equilor elképzelhetőnek tartja, hogy a következő években a frank ára visszacsökken a 200 forintos szint alá a budapesti devizapiacon, ami jelentős megkönnyebbülést hozhatna a frankhitelesek számára, és ezáltal az egész gazdaságot dinamizálni tudná.

A BUX index a harmadik negyedévet sávozással töltötte követve a nemzetközi részvénypiaci hangulat hullámzásait. A BUX mozgását leginkább meghatározó négy blue chip közül két részvény értéke növekedett (Richter, Mol), két papír árfolyama pedig stagnált (OTP, Magyar Telekom)a harmadik negyedévben.

A defenzív papírnak számító Richter a konjunkturális várakozások váltakozása miatt és a gyenge forintnak köszönhetően felülteljesítette a BUX indexet, a MOL a tulajdonosi körben történő esetleges változások hatására tudott emelkedni, ám ennek kiárazódása is elkezdődött a negyedév végén. Az OTP a bankadó, a gyenge forint és a Bázel III. szabályrendszer miatti szigorodó szabályozásoknak köszönhetően gyengébb teljesítményt mutatott régiós szektortársainál, sőt a többi magyar blue chipnél is. A Magyar Telekom sávozva töltötte a 3. negyedévet.

A BUX index harmadik negyedévben tapasztalt sávos mozgásából a sávkitörés irányát a nemzetközi mozgások határozhatják meg. Itt jelentős elmozdulásra a novemberi amerikai szenátusi választásokig az Equilor nem számít, azt követően viszont felfelé történő elmozdulás esélye a nagyobb, mivel több fontos technikai szintet is már áttörtek a mutatók, igaz a 3. negyedév utolsó napjaiban itt egy elbizonytalanodás látszott kibontakozni. Ugyanakkor az amerikai vállalatok rekord mértékű készpénzállományának egy része is a tőkepiacra vándorolhat, ezek a folyamatok pedig egy eső környezetben is támaszt nyújthatnak a hazai piac számára. A magyar piac egészét tekintve mindenképpen pozitívumnak tekinthető, hogy a kormány idei 3.8%-os hiány betartására tett ígéretet, illetve jövőre vállhatónak tartja a 3% alatti GDP arányos államháztartási hiányt. Ennek fényében további gazdaságélénkítő lépések valószínűek a feszes állami költségvetés és az állami ígéretek betartása mellett.

Az IMF magyarországi szerepvállalásáról történő kormányzati kommunikáció jelentős kockázati felár növekedéssel és a magyar eszközök alulteljesítésével járt, a továbbiakban kérdéses, hogy milyen irányt fog venni az ország kapcsolata a nemzetközi szervezettel, illetve milyen kormányzati kommentárok várhatóak ezzel kapcsolatban. Egy várható fordulatra, amit a jövő évi költségvetési tervezet konkrét számai válthatnak ki, majd csak az októberi önkormányzati választásokat követően érdemes figyelni.

Az elemzésben olvasható az OTP, a Magyar Telekom, a MOL és a Richter részvényekre vonatkozó konkrét ajánlás.

Az Equilor 2010. negyedik negyedéves részletes, a fentieknél bővebb tőke- és pénzpiaci várakozásait, részvényajánlásait a mellékelt elemzésben olvashatja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük