Erősíti intézményvédelmét az országos takarékszövetkezeti integráció
3 perc olvasás
Az országos takarékszövetkezeti integrációba tartozó 102 szövetkezeti hitelintézet és három kisbank mögötti intézményvédelmi háló megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megfogalmazott elvárásoknak. A védőhálót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szerint erősíti az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba.
Az országos takarékszövetkezeti integrációba tartozó 102 szövetkezeti hitelintézet és három kisbank mögötti intézményvédelmi háló megfelel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által megfogalmazott elvárásoknak. A védőhálót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szerint erősíti az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba.
Akár 50 százalékos tőkeemelésre is kötelezheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk vagy a védőháló túlságosan gyenge. El szeretné érni a felügyelet azt is, hogy kötelező legyen az intézményvédelmi tagság. A felügyeleti elvárásoknak megfelel az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe (OTSZ) tömörült és országos integrációt alkotó takarékok és három kisbank mögé kifeszített védőháló, ezért az OTSZ nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására.
A kapcsolatos videointerju:http://www.youtube.com/watch?v=kRXlXp7Xgy4&feature=youtu.be
Az OTSZ közgyűlése már május végén döntött arról, hogy az üzleti együttműködés elmélyítése mellett megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét is. Részben ezt szolgálja az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank belépett az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba, így a védőháló még szorosabbá vált.
Az intézményvédelmi rendszer erősítésének az OTSZ szerint több oka is volt. „Egyrészt a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki" – hangsúlyozta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője.
A 105 hitelintézetet tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség már korábban is kiállt a kötelező integrációs és intézményvédelmi tagság mellett, tette hozzá Varga. A takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tőkeerős nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok.
A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan monitorozza tagjait és időben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor – az integráció révén- mintegy 700 milliárd forint összegű szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Mindez eddig sikerrel működött. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. „Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni"- emelte ki Varga Antal.
