Észak-magyarországi Falu Tájegység Nyílik A Szentendrei Skanzenben

Valahogy úgy vagyunk, mint az a versenyző, aki a verseny előtt az utolsó visszaszámlálás napjait, perceit éli, hiszen egy hosszú, több mint 24 hónapos folyamatnak jutunk a végére. – mondta dr. Cseri Miklós főigazgató a Skanzen új tájegységét bemutató tájékoztatón.

Május közepén célegyenesbe került a szentendrei Skanzen új, június végén megnyíló nyolcadik tájegysége, a szokatlan kiállítási megoldásokkal készülő Észak-magyarországi falu. A tájegység épületegyüttese egy a szükségben is leleményes egykori közösség világát idézi fel. Az enteriőrökben több ezer pontosan elrendezett műtárgy teszi megtapasztalhatóvá a falusi élet fontos eseményeit, munkálkodás és ünnep idejét. Az új kiállítás minden korábbinál több interaktív felülettel, multimédiás eszközzel, a múzeumi bemutatás új módszereivel segíti az épületbelsőkben színre vitt élethelyzetek megértését.

Cseri MiklósA 2008 őszén indult Skanzen Örökség Program lesz az Új Magyarország Fejlesztési Terv első ún. kiemelt projektje, amely teljes egészében megvalósul. A programnak köszönhetően tavaly áprilisban munkába állt Magyarország első múzeumi vonata, a Skanzen Vonat. Néhány hét múlva véget ér a fejlesztés második szakasza is, s a múzeum látogatói a népszerű jármű végállomásától már új látnivalók felé indulhatnak.

Nagyné, Batári ZsuzsannaAz Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. Tucatnyi lakóház és harminc melléképület idézi fel Nógrád, Heves, Borsod és a történeti Gömör jellegzetes portáit a szegény summások tufába vájt barlanglakásaitól a kisnemesi lakóházakig. Az épületek, illetve másolataik összesen 26 településről származnak. Hét portához 12 lakóépület és 26 melléképület tartozik, melyek közel 5.000 tárgyat rejtenek majd. Az új tájegység látogatói szemügyre vehetik majd a fával, kővel, földdel, téglával dolgozó változatos építési megoldásokat: kunyhót, pincelakásokat, téglaházakat. Az Észak-magyarországi falu a Felföldi mezőváros szomszédságában épült fel, így téve teljessé a nagytáj építészeti képét. A házak temperálhatók, látogatásukra egész évben lehetőség nyílik. Az új tájegységet 2008 júliusában kezdték el építeni, és kulturális öröksége átlép az államhatárokon. Dr. Cseri Miklós főigazgató büszkén számolt be arról, hogy az új épületegyüttesben áll a múzeum első olyan lakóháza, amely nem a mai Magyarországról származik.

Az eredeti anyagaiból újraépített kisnemesi házat Nemesradnótról, abból a felvidéki faluból telepítették át, ahol Radnóti Miklós édesapja is született. A Skanzen új tájegységének kiállításai egy vidék gazdag örökségét, zömmel a 20. század eleji észak-magyarországi falu mindennapi életét idézik fel. Szorító földínség, rossz talajok, beszűkülő gazdasági mozgástér határozta meg a vidék életlehetőségeit. A szükség azonban a kiútkeresés változatos stratégiáit is életre hívta, s a túlélés mindennapi leleménye átjárja az életmód megannyi bemutatható területét: a drótos tótok, perecsütők, háti kosárfonók életkörülményeit, s ezek múzeumi bemutatását is.

„Bár a Skanzen kiállításait ezúttal is a személyesség, az egykori élet aprólékos rekonstrukciója hitelesíti, a 21. század múzeumában folyamatosan fejlesztenünk kell a bemutatás módszereit is", véli a tájegység felelős muzeológusa, Nagyné Batári Zsuzsanna. Az Észak-magyarországi faluban ezért minden korábbinál több lesz a kipróbálható, megtapintható, körüljárható részlet, a látogatókat párbeszédbe vonó kérdés, ötlet és meglepetés, önreflexív játék, megosztott műhelytapasztalat. A kiállításban hangfelvételek, filmek, használatba vehető bútorok, szerepjátékok segítik az élményszerű megértést.

A berendezett márianosztrai ház látogatója például egy disznótorba érkezik, ahol malac visít, hangja betölti a teret, de már asztalra kerültek a toros ebéd (makett) finomságai. A perkupai lakóházban lakodalomi zene szól, s mintha még a vendégek sziluettje is táncra perdülne a falon. A karancskeszi ház fonójának látogatói ujjbegyeikkel tapogatózhatnak a szöszök birodalmában. A novaji ház falán régi és modern, magyar és nem magyar sütőformák sokasága idézi fel egy fontos konyhai eszköz evolúcióját, a híres novaji kalács receptjét pedig el is vihetik a helyszínről a konyha szerelemesei. Domaházán lefekvéshez készülődnek a ház lakói, precíz fénycsóva mutatja a teendők sorrendjét, mielőtt a lámpa is elalszik.
A tájegység épületei elkészültek, a területen jelenleg tereprendezés és kertészeti munkák zajlanak. Május elején elkezdődött a pontosan megtervezett enteriőrök berendezése is, a következő hetekben közel ötezer műtárgy került a helyére.
A tájegység megnyitó ünnepségére 2010. június 25-én kerül sor, egy nappal később a látogatók is birtokba vehetik az Észak-magyarországi falut. Az új tájegység egész évben, vagyis télen is látogatható lesz.
A Skanzen Örökség Programról a www.skanzen.hu oldalon olvashatók további részletek, néhányat csak címszavakban megemlítek:

Nyitott Muzeológiai Műhely.
A Skanzen Néprajzi Látványtárának bővítésével interaktív, a múzeumi munka alapjaira visszakérdező mobil bemutatóműhely létesül, melyet az első hónapokban egy újonnan felépített, sokféle tevékenységre alkalmassá tett Magtárban helyeznek el. A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben résztvevőknek. Másrészt az érdeklődő szakmai
közönség számára lehetőséget teremt a műtárgyvédelem és -kezelés olyan alapvető szabályainak elsajátítására, amelyekkel képesek lehetnek hosszú távon megőrizni saját tárgyaik, dokumentumaik életét, s felismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy már szakképzett restaurátor beavatkozását igényli.

Skanzenvasút (elkészült)
2009 áprilisa óta új eszköz segíti a látogatók közlekedését a múzeumban: egy felújított ipari műemlék, egy Ganz-Jendrassik-féle motorvonat. A 2,2 km hosszú pályán futó Skanzenvasút korhű jegy- és információs rendszerrel működik, és a vonat személyzete is autentikus öltözékben végzi munkáját. A vonalon öt megálló létesült, ezektől kényelmesen elérhetők a múzeum tájegységei. A vonat akadálymentes, babakocsival, kerekesszékkel is igénybe vehető. Az előzetes várakozásokat felülmúlva 86 ezer látogató vett jegyet a vasútra az átadás óta. Bátran kijelenthető, hogy szervesen illeszkedik a Skanzen szolgáltatásai, attrakciói sorába. Az eddigiek folyamán kevésbé látogatott tájegységekben is megnövekedett a látogatói létszám, hiszen a vasúttal könnyebben megközelíthetővé váltak.

Új bejárati épület (elkészült)
A Skanzen új bejárati épületeként 2009 tavaszára egy alföldi mezőváros, Mezőhegyes jellegzetes állomásának másolata épült fel. A monarchia hangulatát idéző komplexumba számos látogatóbarát szolgáltatás költözött: információs szolgálat, csomagmegőrző, pelenkázó, kerékpártároló jelentősen kibővült parkolóval, de ajándékbolt és kávézó is került az egyszerre régi és modern épületbe.

Végezetül a munkák hihetetlenül sokrétű összetettségének illusztrálására idézném dr. Cseri Miklós szavait, melyek csupán egy szinte apró tételre vonatkoztak:

„Azokat az elemeket, amelyeket nem lehetett megőrizni a bontás során, újra kellett terveznünk, a hitelesség kedvéért ugyanazokat az anyagokat használva. Magyarországon manapság nem lehet már jó minőségű zsuppot szerezni, ugyanis ahhoz legalább 150 centis gabona szükségeltetik, ezért Zakopane környékéről kellett hozatnunk 3-400 mázsányit. Csak így tudjuk megmutatni az eredeti technikát, metódust a látogatóknak."

„A Skanzen alapüzenete az, hogy nem elhozni, nem kirabolni a vidéket, hanem megőrizni. Rádöbbenni arra, hogy amit tíz vagy húsz éve értéktelennek tartottunk, azok bizony értéket képviselnek és meg kellett volna, meg kell őrizni, mert van egy hely a Skanzen, ahol évente negyedmilliónyi ember meg tudja nézni."

Tehát még egyszer, a megnyitó ünnepség 2010. június 25-én, pénteken előreláthatólag délelőtt 11 órakor lesz. Az érintett falvak buszokkal, tábláikkal és zászlóikkal érkeznek és jelen lesz a négy megyei elnök, valamint minden felekezet képviselője is. A szervezők 1500-2000 vendégre számítanak.

Lantai József