EU: Az egész társadalom bûnözõ a szerzõi jog esetén -Az EP elfogadta a „hamisítók” elleni büntetõszankciókat
3 perc olvasásAz EP elsõ ízben szavazott EU-szerte bevezetendõ büntetõjogi intézkedésekrõl. A jogszabálytervezet minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bûncselekményként kezelje a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerûen) történõ megsértését. A hamisítókra 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat.
Az EP elsõ ízben szavazott EU-szerte bevezetendõ büntetõjogi intézkedésekrõl. A jogszabálytervezet minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bûncselekményként kezelje a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerûen) történõ megsértését. A hamisítókra 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat.
Az Európai Bizottság 2006 áprilisában terjesztett elõ javaslatot, amely szerint közös európai szabályozást kell alkotni a hamisítás ellen. A lépés annak a bizottsági törekvésnek az elsõ eleme, amelynek célja a nemzeti büntetõjogi intézkedések harmonizálása. A testület szerint a hamisított termékek száma növekszik az EU-ban és egyre inkább szervezett bûnözõi csoportokhoz köthetõ.
A képviselõk csak a kereskedelmi elõnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra "kalózkodók". Az EP kivenné a tervezet hatálya alól a szabadalmakat is.
A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei cd-k 36 százaléka illegálisan másolt.
300 ezer euró, vagy négy év börtön
A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelõen szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselõk meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetések például Görögországban három hónaposak, míg Nagy-Britanniában 10 évig tartóak is lehetnek.
Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelezõ lenne.
EUvonal
Szerkesztõségünk megjegyzése: Ezzel, legalábbis a hagyományosan az amerikai joghoz igazodó országokban, ahol nincsen eléegendõ erejû védelme az emberi jogoknak, így Magyarországon is kizárólag a szerzõi jogi lobby erejétõl és a hatóságok megfelelési kényszerétõl függ, kit mikor fognak el, és ítélnek el, immár az EU-ra hivatkozva. Gyaníthatóan nem fogja betölteni feldatát, ami az lenne, hogy a márkahamítóktól, gyógyszerhamítóktól védje meg a társadalmat, helyett azokat veszi üldözõbe, akiknek társadalmi veszélyessége kicsi, de nagy lobbyk érdekében áll abban atárgyan az emberek megfélemlítése: zene, film, képzõmûvészet és irodalmi jogok nem üzletszerû használóit. Az EU jogszabály sajnos nagyon keretszerû, és jogsértés típusonként mindetn egy kalap alá vesz.