EUROPA 2009: ASZTRONÓMIA – CSILLAGÁSZAT :MAGYAR LETT EURÓPA LEGSZEBB BÉLYEGE!
4 perc olvasás
EUROPA 2009: ASZTRONÓMIA – CSILLAGÁSZAT
Ismét magyar bélyeg nyerte az európai bélyegek szépségversenyét! Nagy Péter tervezőművész Csillagászat kisíve tetszett legjobban az embereknek. Még nem volt arra példa, hogy egy ország egymás után kétszer nyerte volna el ezt a megtisztelő címet. Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával segített!
EUROPA 2009: ASZTRONÓMIA – CSILLAGÁSZAT
Ismét magyar bélyeg nyerte az európai bélyegek szépségversenyét! Nagy Péter tervezőművész Csillagászat kisíve tetszett legjobban az embereknek. Még nem volt arra példa, hogy egy ország egymás után kétszer nyerte volna el ezt a megtisztelő címet. Köszönjük mindenkinek, aki szavazatával segített!
Minden évben pályázatot ír ki az európai posták szövetsége, a PostEurop egy bélyegtervezésre. A tagposták az egyesület bélyeg- és filatéliai projektjének keretében közösen szavazzák meg az esztendő témáját. Miután 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, így erre az esztendőre az Asztronómia lett a közös gondolat. A bélyegtervek megjelentek a PostEurop honlapján – http://www.posteurop.org/ -, és az interneten keresztül bárki szavazhatott a legkitűnőbb alkotásra. A voksok majdnem felét a magyar bélyeg kapta! A második a máltai grafikai alkotás lett negyed annyi szavazattal, a harmadik helyet Törökország szerezte meg.
A Magyar Posta grafikusát Galileo Galilei olasz természettudós Eppur si muove!, azaz Mégis mozog! (a Föld) mondata ihlette meg. A kisívet és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított űrszonda látható. A másik a Jupitert és annak négy holdját ábrázolja. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy éppen a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. (1610-ben az olasz természettudós fedezte fel a Jupiter négy legnagyobb holdját.) A keretrajzon Galileo távcsöve, illetve ma használatos rádiótávcsövek láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr.
2008-ban Kármán Orsolya, a Magyar Posta Művészeti díjas grafikusművésze nyerte a PostEurop bélyegpályázatát. Jövőre gyermekbélyeget kell tervezni.
A PostEurop tagországok minden évben szavazás útján választanak ki egy témakört, melyet valamennyien az adott évben kiadásra kerülő ún. EUROPA bélyegen jelenítenek meg. 2009 a „Csillagászat Nemzetközi Éve", és ehhez illeszkedik az EUROPA bélyeg témája is: „Asztronómia".
Galileo Galilei (Pisa, 1564. II. 15. – Arcetri, 1642. I. 8.) olasz természettudós, aki több tudományágban is otthonosan mozgott. A csillagászat terén számos felfedezés kötődik nevéhez. 1610-ben felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját. Az elsők között használt távcsövet az ég tanulmányozására; figyelt meg napfoltokat; fedezett fel hegyeket és krátereket a Holdon. Ő állapította meg, hogy a Tejút csillagok sokaságából áll. Galilei figyelme a geocentrikustól a heliocentrikus világkép felé fordult. A kopernikuszi tanok hirdetéséért 1633-ban perbe fogták. A főbíró szerepét maga VIII. Orbán pápa töltötte be. A tét Galilei élete volt, mivel akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. Befolyásos támogatóinak köszönhetően az ítélet életfogytiglani háziőrizet lett. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben végig a mára elhíresült szavakat mormolta maga elé: „Eppur si muove!", vagyis „Mégis mozog!" Bár megvakult, öregsége nyugalomban telt, természetes halállal hunyt el. II. János Pál pápa 1992. X. 31-én megsemmisítette az inkvizíció ítéletét.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei )
A Magyar Posta kisívét és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított Galileo űrszonda látható. A másik címleten a Jupiter és annak négy holdja található. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. A keretrajzon Galilei távcsöve, valamint rádiótávcsövek láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr. Az alkalmi boríték rajzolatán a világűrből látható Föld bolygó képe szerepel. Az alkalmi bélyegző grafikája csillagászati motívumok stilizált rajza.
SO
Megjelenési időpont: 2009. május 8.
A kisív össznévértéke: 660 Ft
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Nyomdai eljárás: ofszet
Példányszám: 300.000 db
A kisív külső vágási mérete 105 x 65 mm, a bélyegek perforálási mérete: 25 x 25 mm.
Tervezőművész: Nagy Péter
