Európai eszme-csere: Mégis hasznos az EU-tagság? – Párbeszéd és vita a Parlamentben
Párbeszéd és vita hatására pozitív változás érzékelhető az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megítélésében – ez derült ki az Európai eszme-csere című konferencián alapuló közvélemény-kutatás eredményeiből, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája megbízásából a Szonda Ipsos végzett.
Párbeszéd és vita hatására pozitív változás érzékelhető az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megítélésében – ez derült ki az Európai eszme-csere című konferencián alapuló közvélemény-kutatás eredményeiből, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája megbízásából a Szonda Ipsos végzett.
A 2008. november 8-ai közvélemény-kutatás adataiból megállapítható, hogy javult mind a magyar mezőgazdaság helyzetének, mind pedig az EU-tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatásának a megítélése. Az Országházban rendezett eseményt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.
Az Európai eszme-csere célja a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény" létrehozása és az intenzív és sokoldalú kommunikáció hatásának feltárása. A kutatás első lépése „hagyományos" közvélemény-kutatás, országos reprezentatív mintán (1500 fő). November 8-án, szombaton a Parlamentben, kiscsoportokban beszélgetett az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő, kiknek felmerült kérdéseikre szakértők válaszoltak.
A csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a párbeszéd, a szakértői vélemények megismerése, valamint az uniós kompetencia tisztázása. A konferencia végén a résztvevők megismételték az első kutatás kérdőívének kitöltését. Az általános EU-s attitűdök felmérésén túl két kiemelt téma kapott figyelmet: a közösségi agrárpolitika Magyarország szempontjából legfontosabb elemei, valamint az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatása.
Tagságunknak az állampolgárok mindennapjaira gyakorolt hatása megítélésében az eszmecsere előtt a magyar társadalom ambivalens attitűdje volt érzékelhető. A csatlakozást az ország és településük szempontjából a fórumot követően kétszer annyian tartották előnyösnek, mint azt megelőzően, azok száma pedig, akik korábban a „nem tudja" kategóriába estek közel nullára csökkent.
A nap végén többen állították, hogy nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, s hogy többen vállalnak munkát Nyugat-Európában, mint korábban. A válaszadó, s családja viszonylatában több mint dupla annyi azok aránya, akik a konferenciát követően inkább előnyösnek minősítették uniós tagságunkat. Többek szerint történt már fontos változás 2004 óta. Azok száma is nőtt a megismételt kérdőívben, akik úgy gondolják, hogy csak hosszabb távon, több év alatt lesznek érezhetőek a változások. November 8-án már szinte senki nem választotta opcióként, hogy lényegében nem történik később sem majd érdemi változás.
 1. |
 2. |
 3. |
 4. |
 5. |
 6. |
 7. |
 8. |
 9. |
 10. |
 11. |
 12. |
 13. |
 14. |
 15. |
 16. |
 17. |
 18. |
 19. |
 20. |
 21. |
 22. |
 23. |
 24. |
 25. |
 26. |
 27. |
 28. |
 29. |
 30. |
 31. |
 32. |
 33. |
 34. |
 35. |
 36. |
 37. |
 38. |
 39. |
 40. |
 41. |
 42. |
 43. |
 44. |
 45. |
A magyar mezőgazdaság a rendezvény előtti általános vélekedés szerint erősen tőkehiányos, alulgépesített, rossz műszaki színvonalú, kevéssé hatékonyan gazdálkodó, a felvásárlási árak pedig nem tükrözik a termelési költségeket. Mindezek mellett viszonylag életképes családi vállalkozások működnek hazánkban. A rendezvény végén kitöltött válaszokból kiderül, hogy ugyan a magyar mezőgazdaság problémáinak megítélése nem változott jelentős mértékben, a bizonytalan válaszadók aránya minimálisra csökkent, és a csatlakozás hatását a magyar agráriumra a válaszadók 58 százaléka vélte inkább előnyösnek a korábbi 22-vel szemben.
A kutatás eredményei a www.europarl.hu és a www.eu.hu oldalakról letölthetők.
:
Az "Európai eszme-csere" elnevezésű konferencia keretében – amelyet több ezer néző követett online a www.origo.hu oldalon – kétszáz, Magyarország lakosságát reprezentatív módon képviselő állampolgár vitatta meg a Szonda Ipsos 2008. októberi közvélemény-kutatása során feltett kérdéseket.
A résztvevők a szakértőkkel és az európai parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetéseiken két kérdéscsoportot jártak körül, az Európai Unió agrárpolitikáját és az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
A konferencia során a résztvevőknek nemcsak a szakmai érvek megismerésére nyílt lehetőségük, hanem véleményüknek is hangot adhattak az egyes témakörök kapcsán. A fórum lezárásaként a kérdőívet – amelyet korábban az országos felmérés során használtak – ismét kitöltötték.
Az esemény módszertanának lényege annak vizsgálata, hogy az eredeti felméréshez képest, miként változik az emberek véleménye a tények pontos ismerete és a párbeszédre épített kommunikáció hatására. A nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás előnye a hagyományos modellekkel szemben, hogy igen nagy mennyiségű adatot biztosít a statisztikai feldolgozáshoz, valamint lehetővé teszi a résztvevők véleményének mélyreható és alapos megismerését.
 1. |
 2. |
 3. |
 4. |
 5. |
 6. |
 7. |
 8. |
 9. |
A konferencián szakértőként részt vett a közösségi arárpolitika kerekasztal-beszélgetésen Czauner Péter (újságíró), Harangozó Gábor (EP-képviselő), Jakab István (a Magosz elnöke) és Raskó György (agrárközgazdász). A második téma – az EU-csatlakozás hatása mindennapjainkra -szakértői Lévai Katalin (EP-képviselő), Palánkai Tibor (akadémikus) és Schöpflin György (EP-képviselő) voltak.
A rendezvényt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.