Európai Eszme-csere: Mégis Hasznos Az EU-tagság? - Párbeszéd és Vita A Parlamentben

Párbeszéd és vita hatására pozitív változás érzékelhető az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megítélésében – ez derült ki az Európai eszme-csere című konferencián alapuló közvélemény-kutatás eredményeiből, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája megbízásából a Szonda Ipsos végzett.

A 2008. november 8-ai közvélemény-kutatás adataiból megállapítható, hogy javult mind a magyar mezőgazdaság helyzetének, mind pedig az EU-tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatásának a megítélése. Az Országházban rendezett eseményt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.

Az Európai eszme-csere célja a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény" létrehozása és az intenzív és sokoldalú kommunikáció hatásának feltárása. A kutatás első lépése „hagyományos" közvélemény-kutatás, országos reprezentatív mintán (1500 fő). November 8-án, szombaton a Parlamentben, kiscsoportokban beszélgetett az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő, kiknek felmerült kérdéseikre szakértők válaszoltak.

A csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a párbeszéd, a szakértői vélemények megismerése, valamint az uniós kompetencia tisztázása. A konferencia végén a résztvevők megismételték az első kutatás kérdőívének kitöltését. Az általános EU-s attitűdök felmérésén túl két kiemelt téma kapott figyelmet: a közösségi agrárpolitika Magyarország szempontjából legfontosabb elemei, valamint az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatása.

Tagságunknak az állampolgárok mindennapjaira gyakorolt hatása megítélésében az eszmecsere előtt a magyar társadalom ambivalens attitűdje volt érzékelhető. A csatlakozást az ország és településük szempontjából a fórumot követően kétszer annyian tartották előnyösnek, mint azt megelőzően, azok száma pedig, akik korábban a „nem tudja" kategóriába estek közel nullára csökkent.

A nap végén többen állították, hogy nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, s hogy többen vállalnak munkát Nyugat-Európában, mint korábban. A válaszadó, s családja viszonylatában több mint dupla annyi azok aránya, akik a konferenciát követően inkább előnyösnek minősítették uniós tagságunkat. Többek szerint történt már fontos változás 2004 óta. Azok száma is nőtt a megismételt kérdőívben, akik úgy gondolják, hogy csak hosszabb távon, több év alatt lesznek érezhetőek a változások. November 8-án már szinte senki nem választotta opcióként, hogy lényegében nem történik később sem majd érdemi változás.

1.	2.	3.
4.	5.	6.
7.	8.	9.
10.	11.	12.
13.	14.	15.
16.	17.	18.
19.	20.	21.
22.	23.	24.
25.	26.	27.
28.	29.	30.
31.	32.	33.
34.	35.	36.
37.	38.	39.
40.	41.	42.
43.	44.	45.

A magyar mezőgazdaság a rendezvény előtti általános vélekedés szerint erősen tőkehiányos, alulgépesített, rossz műszaki színvonalú, kevéssé hatékonyan gazdálkodó, a felvásárlási árak pedig nem tükrözik a termelési költségeket. Mindezek mellett viszonylag életképes családi vállalkozások működnek hazánkban. A rendezvény végén kitöltött válaszokból kiderül, hogy ugyan a magyar mezőgazdaság problémáinak megítélése nem változott jelentős mértékben, a bizonytalan válaszadók aránya minimálisra csökkent, és a csatlakozás hatását a magyar agráriumra a válaszadók 58 százaléka vélte inkább előnyösnek a korábbi 22-vel szemben.

A kutatás eredményei a www.europarl.hu és a www.eu.hu oldalakról letölthetők.

Az "Európai eszme-csere" elnevezésű konferencia keretében – amelyet több ezer néző követett online a www.origo.hu oldalon – kétszáz, Magyarország lakosságát reprezentatív módon képviselő állampolgár vitatta meg a Szonda Ipsos 2008. októberi közvélemény-kutatása során feltett kérdéseket.

A résztvevők a szakértőkkel és az európai parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetéseiken két kérdéscsoportot jártak körül, az Európai Unió agrárpolitikáját és az uniós tagság mindennapi életünkre gyakorolt hatását.

A konferencia során a résztvevőknek nemcsak a szakmai érvek megismerésére nyílt lehetőségük, hanem véleményüknek is hangot adhattak az egyes témakörök kapcsán. A fórum lezárásaként a kérdőívet – amelyet korábban az országos felmérés során használtak – ismét kitöltötték.

Az esemény módszertanának lényege annak vizsgálata, hogy az eredeti felméréshez képest, miként változik az emberek véleménye a tények pontos ismerete és a párbeszédre épített kommunikáció hatására. A nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás előnye a hagyományos modellekkel szemben, hogy igen nagy mennyiségű adatot biztosít a statisztikai feldolgozáshoz, valamint lehetővé teszi a résztvevők véleményének mélyreható és alapos megismerését.

1.	2.	3.
4.	5.	6.
7.	8.	9.

A konferencián szakértőként részt vett a közösségi arárpolitika kerekasztal-beszélgetésen Czauner Péter (újságíró), Harangozó Gábor (EP-képviselő), Jakab István (a Magosz elnöke) és Raskó György (agrárközgazdász). A második téma – az EU-csatlakozás hatása mindennapjainkra -szakértői Lévai Katalin (EP-képviselő), Palánkai Tibor (akadémikus) és Schöpflin György (EP-képviselő) voltak.

A rendezvényt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament quaestora nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Kovács László, az Európai Bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja tartotta.