Az Európai Parlament 2009. február 2. és 5. között tartja következő – idén második – plenáris ülését a franciaországi Strasbourgban. Az ülésszakon felszólal a palesztin elnök, vitáznak a nemzeti kisebbségekről, az uniós energiapolitika jövőjéről. Szavaznak az EP éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságának jelentéséről. A parlament foglalkozik a menekültbefogadó állomásokon kialakult áldatlan állapotokkal, a gyermekpornográfia visszaszorításának lehetőségeivel is. Az EP voksol Hegyi Gyulának az érintetlen természet megóvásával foglalkozó jelentéséről.

Az Európai Parlament 2009. február 2. és 5. között tartja következő – idén második – plenáris ülését a franciaországi Strasbourgban. Az ülésszakon felszólal a palesztin elnök, vitáznak a nemzeti kisebbségekről, az uniós energiapolitika jövőjéről. Szavaznak az EP éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságának jelentéséről. A parlament foglalkozik a menekültbefogadó állomásokon kialakult áldatlan állapotokkal, a gyermekpornográfia visszaszorításának lehetőségeivel is. Az EP voksol Hegyi Gyulának az érintetlen természet megóvásával foglalkozó jelentéséről.

Mahmúd Abbász Strasbourgban

A Palesztin Hatóság elnöke február 4-én, az Európai Parlament ünnepélyes ülésén szól a képviselőkhöz.

Az Európai Parlament januárban a gázai helyzetről elfogadott állásfoglalásában azonnali és tartós tűzszünetet, a humanitárius segélyek beengedését követelte, és a „két nép – két állam" megoldást javasolta a hosszú távú rendezés érdekében.

EP-állásfoglalás és vita a gázai helyzetről

Az állásfoglalás szövege, 2009. január 15.

Kérdés az EP-ben a nemzeti kisebbségekről

A nemzeti, etnikai és bevándorló kissebségek európai védelméről intézett kérdést az Európai Bizottsághoz hat szocialista EP-képviselő, köztük Tabajdi Csaba. A témáról február 3-án vitázik a parlament.

Szóbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz Tabajdi Csaba, Hannes Swoboda (osztrák), Jan Marinus Wiersma , Véronique De Keyser, Katrin Saks és Claude Moraes a(z) PSE képviselőcsoportja nevében a Bizottsághoz

A kérdés szöveg a következő:

„A hagyományos nemzeti és etnikai kisebbségek védelme, az etnikumok közötti kapcsolatok és a bevándorló kisebbségek integrációja létfontosságú kihívás az Európai Unió számára annak stabilitása, biztonsága, jóléte, jószomszédi kapcsolatai, belső és külső legitimációja és hitelessége tekintetében.

A kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozó koppenhágai kritériumok csak az új tagállamokra és a tagjelölt államokra érvényesek, vagy egyúttal valamennyi tagállamra?

Milyen esetben és milyen mértékben tagállami belügy a kisebbségi jogok megsértése?

A nemzeti kisebbségek milyen jellegű követelései minősülnek jogszerűnek az Európai Unió politikai »normái« szerint?

Dolgozza-e ki az EU a hagyományos kisebbségek védelemi normáinak és ellenőrzési rendszerének jogilag kötelező rendszerét a lisszaboni szerződés alapján?

Tervezi-e a Bizottság a jelenleg kidolgozás alatt álló közös európai uniós bevándorlási politika keretében új, bevándorló közösségek integrációjára vonatkozó közös normák kidolgozását?

Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy az EU valamennyi tagállamának ratifikálnia kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját?

Tervezi-e a Bizottság a regionális és kisebbségi nyelvek bevonását a többnyelvűségbe?

Egyetért-e a Bizottság azzal, hogy a szubszidiaritás elve alapján az autonómia és az önrendelkezés különböző formái jelentik a legjobb megoldást a kisebbségi közösségek védelmére?

Egyet ért-e a Bizottság azzal, hogy az Alapjogi Ügynökségnek munkája során kiemelten kell kezelnie a tagállamokban és a csatlakozó országokban a kisebbségek védelmének figyelemmel kisérését?"

A guantánamói foglyok jövőjéről vitázik az EP

Az Európai Bizottság, a Tanács és az EP képviselői vitáznak a jelenleg a Kuba szigetén fekvő amerikai bázison fogva tartottak sorsáról. Az EU elnöksége és korábban az EP is üdvözölte azt az amerikai szándékot, hogy bezárják a guanátnamói fogolytábort.

Február 3-án kerül napirendre a guantánamói foglyok ügye az EP-ben. A képviselők állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Az EP-nek a tavalyi évet értékelő emberi jogi jelentésében a képviselők A képviselők üdvözölték Barack Obama akkor még be nem iktatott, megválasztott amerikai elnök kijelentését, amely szerint bezárják a guantánamói fogolytábort és a fogva tartottakat bíróság elé állítják.

Az EP felszólította a tagállamokat, mutatkozzanak késznek arra, hogy közösen találjanak megoldásokat a most még fogva tartottak elhelyezésére.

Elfogadták a Guantánamo bezárását követelő állásfoglalást, 2006. június 13.

Sajtóközlemény az EP 2008-as emberi jogi jelentéséről

Az állítólagos európai CIA-szállításokról vitázik az EP

A CIA állítólagos illegális európai tevékenységéről hallgatják meg a képviselők a Tanács és az Európai Bizottság beszámolóját. A parlament két éve fogadott el jelentést az ügyről.

A CIA állítólagos illegális európai tevékenységét vizsgáló ideiglenes EP-bizottság 2007. februári jelentése szerint több mint 1200-szor szállt le CIA-repülőgép Európában 2001 és 2005 között, és titkos fogva tartásra alkalmas létesítmények lehettek amerikai katonai bázisokon. A szövegben a képviselők elítélték bizonyos tagállamok passzivitását, és elégtelennek tartották az EU Tanácsa együttműködési hajlandóságát is.

Az EP most február 3-án tart vitát a kérdésről.

Sajtközlemény az EP CIA-bizottságának jelentéséről, 2007. február 14.

Vita a koszovói helyzetről

Az EP-képviselők a Tanács és a Bizottság helyzetértékelése után tartanak vitát Koszovóról, miután a korábbi szerb tartomány 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét.

Az EP vitázik és állásfoglalásban is véleményt mond a koszovói fejleményekről. Az EU tagállamainak egy része a mai napig nem ismerte el önálló államként a Szerbiából kivált albán többségű területet.

A vita február 4-én lesz.

Elveszve Namíbiában – avagy működik-e az uniós konzuli védelem?

Az EU alapszerződései szerint az uniós polgárok a világ bármelyik pontján diplomáciai vagy konzuli segítséget kérhetnek valamely tagország képviseletétől, ha saját államuknak ott éppen nincs ilyen. Hogy ez működik-e a valóságban? – erről vitázik az Európai Parlament.

Február 4-én a Tanács és a Bizottság képviselőinek meghallgatása után vitázik a parlament a harmadik országokban tartózkodó uniós polgárok konzuli védelmének hatékonyságáról. Vagyis arról, működik-e a gyakorlatban az Európai Közösségről szóló szerződés 20 cikke.

Ez ugyanis előírja, hogy a harmadik (tehát az EU-n kívüli) országokban bármely uniós polgár konzuli, diplomáciai segítséget kérhet bármely tagállam ottani képviseletétől, amennyiben saját állama ott nem rendelkezik sem konzulátussal, sem nagykövetséggel. A szerződés ráadásul azt is előírja, hogy ilyenkor a más tagállam képviselethez forduló uniós polgárt ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mintha a külképviselet szerinti állam polgára lenne.

Elveszve Délnyugat-Afrikában?

Példa: A Namíbiában túrázó magyar elveszíti az útlevelét, és nem tud hazautazni. Az országban nincs se magyar konzulátus, se magyar nagykövetség, a területileg egyébként felelős pretoriai (dél-afrikai) magyar konzulátus pedig nem elérhető. A magyar utazó erre nem esik kétségbe, hanem történelmi és egyéb ismereteiből kiindulva végiggondolja, melyik EU-s országnak lehet errefelé külképviselete. Ezután pedig besétál például a német képviseletre (Windhoek, Independence Avenue 154), és segítséget kér. A német képviselet dolgozói örömmel állnak uniós polgártársuk rendelkezésére.

Mumbaiban nem így volt

Legalábbis ez lenne az ideális eset. A tavaly novemberi indiai terrortámadás idején éppen egy európai parlamenti delegáció tartózkodott a helyszínen, Mumbaiban (Bombay). (A csapatban volt egy magyar EP-képviselő, Glattfelder Béla és az EP egyik magyar munkatársa, Császi Levente is.) A veszélyes helyzetbe került képviselők úgy észlelték, a gyakorlatban nem érvényesül maradéktalanul az EU-s alapjog, és a tagállamok külképviseletei továbbra is főleg saját állampolgáraikkal törődnek. A mostani vitának ez a tapasztalat is az alapjául szolgál.

Sajtóközlemény: Hans-Gert Pöttering a mumbai terrortámadásról

Magyar külképviseletek a világban

Fellépés a gyermekpornográfia ellen

Bűncselekménnyé nyilvánítana minden gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélést az EP igazságügyi szakbizottsága. A képviselők betiltanák a a gyermekpornográfiát tartalmazó internetes oldalakat, a pedofil csevegőszobákat és fórumokat, és büntetőjogi felelősségre vonnák az uniós állampolgárokat akkor is, ha nem az EU területén belül követik el a visszaélést.

A Roberta Angelilli (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) által jegyzett jelentés bűncselekménnyé nyilvánítana minden gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélést.

Gyermekpornográfia a neten

Az EP szakbizottsága szerint büntetni kellene az internetes pedofil csevegőszobák és fórumok üzemeltetőit, a nemzeti hatóságoknak pedig kötelezniük kellene az internetszolgáltatókat arra, hogy tiltsák le az oldal elérhetőségét, vagy akár töröljék a regisztrált weboldalt.

A hitelkártya-társaságokkal közösen ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely lezárja vagy megbénítja az interneten keresztüli fizetés lehetőségét az olyan oldalakon, amelyek gyermekpornográfiát tartalmaznak – kérik a képviselők.

Az EP szakbizottsága szerint bűncselekménynek számítana a gyermekek házasságba kényszerítése, a szexuális visszaélés vagy aktus szándékos mutogatása a gyermekek számára, és a gyermekpornográfiát bemutató eseményeken való tudatos részvétel.

Be kell tiltani emellett minden olyan reklámot, amely gyermekek elleni szexuális visszaélésre buzdít – írja Angelilli.

Gyermek-szexturizmus

A gyermekekre irányuló szexturizmust minden tagállamban büntetendővé kell tenni. Minden olyan uniós állampolgárt, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, meg kell büntetni, függetlenül attól, hogy a cselekményt az EU területén belül vagy kívül követte el – áll a jelentésben.

A szakbizottság arra kéri a tagállamokat, hogy a „szexuális kizsákmányolás áldozatait ösztönözzék a nemzeti bíróságokon a szexuális bűnelkövetőkkel szembeni jogi kereset benyújtására és a büntetőeljárás megindítására".

Meg kell vizsgálni az állásra jelentkező előéletét

A képviselők szerint azokat, akik munkájuk során rendszeresen kapcsolatba kerülnek gyermekekkel, kötelezni kell arra, hogy minden olyan helyzetet jelentsenek, ahol azt gyanítják, szexuális visszaélés történt.

Egyes gyermekekkel kapcsolatos állásoknál a munkaadóknak kötelezően vizsgálják meg a jelentkezők bűnügyi előéletét – javasolják a képviselők.

Megelőzés uniós finanszírozással

A jelentés szerint a tagállamoknak olyan nemzeti kezelési rendszereket kell létrehozniuk, amelyek kockázatelemzést, a bűnismétlés veszélyét csökkentő intervenciós programokat, illetve terápiás kezelést nyújtanak a szexuális bűncselekmények elkövetői számára. Ehhez a finanszírozást az unió költségvetéséből kell biztosítani – szól a szöveg.

Ratifikálni kell a nemzetközi egyezményeket

A szakbizottság a jelentésben arra kéri az Európa Tanács vonatkozó egyezményét még alá nem írt hét uniós tagállamot, valamint az a nyolc tagországot, amelyek még nem ratifikálták a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyvét, hogy mihamarabb tegyék meg ezeket.

Jelentéstevő: Roberta Angelilli (UEN, IT)

Jelentés (A6- /2009) – Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ellen

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 3., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Roberta Angelilli

Éghajlatváltozási bizottság: 20 helyett 25-40 százalékkal csökkentsék a károsgáz-kibocsátást 2020-ra

2020-ra 20 százalék helyett 25-40 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Nulla energiafelhasználású épületeket kell építeni, támogatni kell az úttörő környezetbarát közlekedési technológiákat, és a mezőgazdaságban is elő kell írni károsgáz-kibocsátási célokat – javasolja többek között az EP éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága, amely szerdán Strasbourgban mutatja be az egyéves munkáját lezáró jelentését.

A „2050: A jövő ma kezdődik" címet viselő jelentésben a 2007 áprilisában felállított ideiglenes EP-bizottság elemzi az éghajlatváltozás következményeit, illetve tanácsokat ad egy jövőbeli integrált uniós politika kidolgozására.

A tudományos vizsgálatok szerint ha a globális felmelegedés meghaladja a 2 fokot, az drámai hatással lehet a vízkészletekre, az ökoszisztémára és a lakosságra. Az EP éghajlatváltozási bizottsága szerint azonban az EU-nak meg kell vizsgálnia, hogy a 2 fokos célkitűzéssel valóban el lehet-e kerülni a drámai hatásokat, a klímaváltozás ugyanis „gyorsabb és komolyabb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk".

2020-ra 25-40 százalékos kibocsátás-csökkentésre lenne szükség

A testület szerint az EU-nak és a többi fejlett országnak 2020-ra 20 helyett 25-40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Hosszú távon, 2050-re pedig egy legalább 80 százalékos csökkentésre van szükség (az 1990-es értékhez képest) – olvasható a Karl-Heinz Florenz (néppárti, német) által jegyzett jelentésben.

A szöveg további intézkedéseket javasol többek között a következő területeken: energia, bioüzemanyag-termelés, logisztika, turizmus, széndioxid-tárolás, mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás, halászat, talajvédelem, informatika, oktatás, egészségügy.

Néhány konkrét javaslat a szövegből:

  • az energiahatékonyság 20 százalékos javítása 2020-ra, konkrét közbenső célértékekkel;
  • az európai energia-külpolitika építőköveként partnerség kialakítása a földközi-tengeri országokkal elsőként napenergia, majd később hidrogén termelésére, és az EU-ba történő szállítására;
  • 2015-re olyan lakóépületek, 2020-ra pedig olyan kereskedelmi és közösségi épületek építése Európában, amelyeknek összesen nulla az energiafelhasználása;
  • egy európai „megújulóenergiaforrás-közösség" létrehozása a további klímakutatások és kísérleti projektek támogatására;
  • a bioüzemanyagokra vonatkozó rögzített kvóták átgondolása, és egy rugalmasabb politika kidolgozása;
  • az úttörő környezetbarát közlekedési technológiák, mint például a hidrogénhajtás, az elektromos hajtás, az üzemanyagcellák, a hibrid vagy fejlett bioüzemanyagok kutatásának és fejlesztésének erőteljesebb támogatása;
  • a mezőgazdaság bevonása az integrált európai klímapolitikába, és kötelező üvegházgáz-kibocsátási célok előírása az agrárszektorban is;
  • egy európai éghajlati alap vagy hasonló tagállami alapok létrehozása;
  • egy egész EU-ra kiterjedő elektromos „szuperhálózat" kifejlesztése, amely minden villamosenergia-szolgáltató számára elérhető;
  • az uniós polgárok tájékoztatása a károsgáz-kibocsátás csökkentésének megfizethető módjairól, a termékek és szolgáltatások széntartalmáról, és például annak tudatosítása, hogy az alacsonyabb hús- és tejtermék-fogyasztás csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Több finanszírozás az éghajlatváltozás elleni küzdelemre

A képviselők szerint az EU következő keretköltségvetésében az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek kell lennie a legfőbb prioritásnak. Több pénzügyi támogatást kell nyújtani a fejlődő országok számára is a klímaváltozás elleni intézkedésekhez, és a kibocsátás-csökkentést, illetve az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodást követelményekként kell beépíteni a fejlesztési segélyprogramokba – áll a szövegben.

Széndioxidmentes fenntartható életmód

Az éghajlatváltozási bizottság szerint „az uniónak nem szabad kapitulálnia az energia- és klímapolitika problémája előtt". A globális felmelegedés tényezőjét minden uniós politikába és jogalkotásba integrálni kell. „Az uniós polgárokat pedig be kell vonni az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, és a fenntartható fejlődést és a széndioxid-semleges gazdaságot biztosító életmódot és fogyasztási mintákat kell népszerűsíteni számukra – írja a jelentés.

Az EP bizottsága egyébként a jelentésnek egy kifejezetten a nagyközönség számára szóló verzióját is szeretné kiadni legkésőbb három hónappal azt követően, hogy a plenáris ülés a jelenlegi szöveget elfogadta.

Jelentéstevő: Karl-Heinz Florenz (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0495/2008) – 2050: A jövő ma kezdődik – Az éghajlatváltozással foglalkozó jövőbeni integrált uniós politikára vonatkozó ajánlások

2050: A jövő ma kezdődik – Az éghajlatváltozással foglalkozó jövőbeni integrált uniós politikára vonatkozó ajánlások

Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 4., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Karl-Heinz Florenz

Cseppfolyósított földgáz, atomenergia és európai gázhálózat – az uniós energiapolitika jövője

Uniós és tagállami vésztervekkel és gyorsan hozzáférhető gáztartalékokkal készülne az EP energiaügyi szakbizottsága az orosz-ukrán gázvitához hasonló krízishelyzetekre. A képviselők egész Európát behálózó gáz- és áramhálózatot építenének ki, és kiaknáznák a cseppfolyósított földgázban, illetve az atom-, a nap- és a szélenergiában rejlő lehetőségeket. 2050-re még nagyobb kibocsátás-csökkentést és energiahatékonyság növelést javasolnak.

Az orosz-ukrán gázvita tanulságait levonva számos javaslatot vázol fel az EP energiaügyi szakbizottsága az unió jövőbeli közös energiapolitikája számára a második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról készült jelentésben.

Nemzeti és uniós vésztervek

Az Anne Laperrouze (liberális, francia) által jegyzett jelentés szerint tagállami és uniós szinten működőképes vésztervet kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a vészhelyzet egységes kihirdetését, a koordinált fellépést, a tartalékok elosztását a krízis által érintett országok számára, továbbá vészintézkedések meghozatalát a kevésbé vagy egyáltalán nem érintett országokban annak érdekében, hogy a krízis által sújtott tagállamokban pótolni lehessen a kiesett földgázmennyiséget.

A képviselők szerint az uniónak gyorsan hozzáférhető gáztartalékokat kell kialakítania, és egy egységes, minden tagállamot összekötő gáz- és elektromosenergia-hálózatot kell kiépítenie, amely észak-déli irányban halad, bekapcsolja Közép- és Délkelet-Európát, és különösen a leginkább veszélyeztetett balti államokat köti össze a nyugat- és délnyugat-európai hálózattal.

A szakbizottság a jelentésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy még 2009 vége előtt vizsgálja felül és módosítsa a gázellátás biztonságáról szóló 2004-es irányelvet.

Új partnerség Oroszországgal

Az EU gázfogyasztásának jelenleg mintegy 50 százalékát importálja, és ez 2030-ra akár 70 százalékra is emelkedhet. Így az unió középtávon – az ambiciózus megtakarítási tervek ellenére – továbbra is függeni fog más országoktól, mindenekelőtt Oroszországtól – olvasható a jelentésben.

Mivel az unió gázimportjának átlagosan 42 százalékát, Bulgária, Szlovákia, Finnország és a balti államok pedig behozataluk száz százalékát az oroszoktól szerzik be, a szakbizottság a Moszkvával még 1997-ben kötött partnerségi és együttműködési egyezmény újratárgyalását javasolja.

Nabucco és folyékony földgáz

Az energiaügyi szakbizottság támogatja az ellátási útvonalak diverzifikálásának tervét, különösen egy déli gázfolyosó kiépítését, amely összekapcsolja a Nabucco, a török-görög-olasz és a déli áramlat csővezetékeket. „Hosszútávon pedig, ha majd a politikai helyzet lehetővé teszi, más kaszpi-tengeri ország, például Üzbegisztán és Irán is jelentős beszerzési forrás lehet az unió számára" – vélik a képviselők.

A szakbizottság szerint megfelelő mennyiségű és minden tagállam számára hozzáférhető cseppfolyósított földgázkészletre is szükség. Ehhez pedig cseppfolyósító üzemek, tároló terminálok és gáz halmazállapotúvá visszaalakító telepek kellenek.

Klímavédelmi célok 2050-re: 60-60-35

A szakbizottsági képviselők 2050-re a következő célokat tűznék ki: 60-80 százalékkal alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátás, 60 százalékos megújulóenergia-arány a teljes uniós energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 35 százalékos javítása. (Az EP éghajlatváltozási ideiglenes bizottsága (ld. a Florenz-jelentésről szóló anyagot) szerint 2050-re jóval nagyobb mértékben, legalább 80 százalékkal kellene csökkenteni az uniós károsgáz-kibocsátást – a szerk.)

A szakbizottság azt szeretné, ha a károsgáz-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése után az energiahatékonyság terén is jogszabály kötelezné a tagállamokat és az uniót arra, hogy 2020-ra legalább 20 százalékos növekedést érjenek el.

A szakbizottsági képviselők a fáradtolaj, a biomassza, valamint a nap- és szélenergia használatát is ösztönzik, előbbit elsősorban az észak-afrikai területeken, utóbbit pedig az északi-tenger partvidékén.

Atomenergia – a lehető legbiztonságosabban

Az atomenergiának szerepelnie kell az uniós energiamixben, ezért – véli az energiaügyi szakbizottság – menetrendet kell kidolgozni a nukleáris beruházások megvalósítására. Az atomenergiát azonban a ma ismert lehető legbiztonságosabb technológiai szinten kell használni, és a környező országokkal is el kell fogadtatni az uniós nukleáris biztonsági szabványokat az erőművek építése, illetve felújítása során – olvasható a jelentésben.

A képviselők szerint a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel közösen közös modelleket és eljárásokat kellene kidolgozniuk, annak megakadályozására, hogy az atomenergia békés célú felhasználása ne vezethessen a nukleáris fegyverek tömeges elterjedéséhez.

A második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról a március 19-20-án összeülő Európai Tanács is vitázni fog.

A hétfői plenáris vitában Vladimír Remek (kommunista, cseh) az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében szóbeli kérdést is tesz fel az Európai Bizottság képviselőjének:

„A Bizottság cselekvési tervet fogadott el az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésére, valamint a teljes energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások 20 százalékos részesedésére irányuló célkitűzés 2020-ig történő elérésére.

  • Hogyan tervezi a Bizottság az információs és kommunikációs technológiákat (IKT-kat) elősegítő kapacitások jövőbeli közpolitikai támogatása és az IKT termékek energiahatékonyságára irányuló jelenlegi intézkedések közötti szinergia megvalósítását? Milyen ösztönzőket tud a Bizottság meghatározni, amelyek hozzájárulnának ahhoz, hogy az EU 2020-as célkitűzéseinek elérése során az IKT-k energiahatákonysághoz való hozzájárulásának megvalósítását célzó intézkedések és ennek reprodukálható példái megvalósíthatók legyenek?
  • Meghatározná-e a Bizottság, hogy miképpen fogja biztosítani az IKT-k legfontosabb mutatóként való bevonását az EU fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásába?
  • A kutatási projektek alkalmazhatóságát és létrehozását még le kell vezetni. Pontosítaná-e a Bizottság, hogy konkrétan hogyan tervezi a kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységek támogatását az energiahatékonysági ágazatban használt IKT-k terén? Továbbá hogyan lehet a kutatási fázist jobban összekapcsolni a fejlesztési és kiépítési szakasszal?
  • A Bizottság közleménye a szállítási ágazatot az energiatakarékossági képesség tekintetében az egyik legígéretesebb területnek ismeri el. Hogyan fogja a Bizottság elősegíteni az információtechnológiai szolgáltatások/IKT műszaki megoldásainak átvételét annak érdekében, hogy az európai városok és régiók közútkezelői és forgalomirányítói optimalizálhassák a forgalomirányítást? Hogyan fogja a Bizottság biztosítani a kívánt járművezetői magatartás fenntarthatóságát?"

Jelentéstevő: Anne Laperrouze (ALDE, FR)

Jelentés (A6- /2009) – Második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálat

Második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálat

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 2., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Anne Laperrouze

Szóbeli kérdés – Az energiahatékonyság jelentette kihívás és az információs és kommunikációs technológiák

Előadó: Vladimír Remek (GUE-NGL, CZ)

Dokumentum: (O-0115/2008 – B6-0003/2009)

Bizottság

Vita: 2009. február 2., hétfő

A szóbeli kérdés szövege

Vladimír Remek

Büntetné az EP az illegális bevándorlókat foglalkoztatókat

Büntetni kell minden munkaadót, aki az unióban illegálisan tartózkodó munkavállalót alkalmaz. A legsúlyosabb esetekben a munkaadót büntetőjogi felelősségre is vonnák. Az EP keddien tárgyalja az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadók szankcionálásról szóló irányelvtervezetet.

Jelenleg becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a külföldieknek (nem EU-országokból származóknak) a száma, akik illegálisan dolgoznak az EU-ban. Az Európai Bizottság irányelvtervezete büntetni rendelné azokat a munkaadókat, akik az unióban illegálisan tartózkodókat foglalkoztatnak. Ez leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, és a szállodaipart és a vendéglátást érinti.

Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága által elfogadott és a plenáris ülés elé kerülő szöveg már a Tanáccsal kötött kompromisszum eredménye, ezért a jogszabálytervezetet várhatóan már ebben a formájában, első olvasatban el fogják fogadni.

A munkaadót és nem a munkavállalót kell büntetni

Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás legfeljebb öt évre a hazai és uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól. Ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv az olyan munkavállalókra, akik illegálisan az EU-ban tartózkodókat alkalmaznak.

Büntetőjogi felelősség a legsúlyosabb esetekben

Az irányelv a legsúlyosabb esetekben büntetőjogi felelősségre is vonná a munkaadót. Ilyen lenne az, ha egy munkaadó a munkavállalók tömegét alkalmazza szabálytalanul, ha a munkakörülmények a kizsákmányolás határait súrolják, ha a munkavállaló – a munkaadója tudomásával – emberkereskedelem áldozata lett vagy még kiskorú, illetve ha a munkaadó már visszaesőnek számít az illegális bevándorlók foglalkoztatásában.

Az elmaradt bérek automatikus kifizetése

A szabályokat megszegő munkaadónak automatikusan vissza kell fizetnie az előző évben kapott támogatásokat, a fizetendő bírság összege pedig az illegális alkalmazottak számával arányosan nőne – olvasható a Claudio Fava (olasz, szocialista) által készített parlamenti jelentésben. Emellett a bért az adóval és a járulékokkal együtt kell kifizetnie a munkaadónak, azaz úgy, mintha a munkavállalót legálisan alkalmazta volna, és automatikusan, azaz külön hatósági fellépés nélkül. Adott esetben a munkaadónak a munkavállaló hazatérésének költségeit is fedeznie kell – így a jogszabály tervezete.

A foglalkoztatás időtartamát – hacsak nincs rá más bizonyíték – legalább három hónaposnak kell tekinteni. A szakbizottság szerint a háztartási alkalmazottként foglalkoztatottak esetében alacsonyabb összegű bírságot kell kiszabni, hacsak nem ér fel kizsákmányolással a foglalkoztatásuk.

Jutalom a panasztételért

A képviselők szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy – az általuk kijelölt szervezeteken vagy érdekképviseleti szerveken keresztül – az illegálisan tartózkodók panaszt tehessenek a munkaadó ellen, és a munkaadót felelősségre lehessen vonni bíróság előtt. Az együttműködésért cserébe a munkavállalók akár ideiglenes tartózkodási engedélyt is kaphatnának.

A fővállalkozó felelőssége

Abban az esetben, ha az illegálisan alkalmazó munkaadó csak alvállalkozó, a fővállalkozót is felelősségre lehetne vonni, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy tudott alvállalkozója illegális tevékenységéről. A jogszabályt megszegő munkaadók listáját nyilvánosságra is hoznák.

Hatékony ellenőrzések

A szakbizottsági képviselők hatékony ellenőrzéseket várnak a tagállamoktól. Emellett a tagállamoknak kötelezniük kellene a munkaadókat arra, hogy igazolják, a munkavállalójuk harmadik ország állampolgára, akinek be kell mutatniuk az érvényes tartózkodási engedélyét. Ezen túl minden harmadik országból érkező munkavállaló felvételekor tájékoztatniuk kell a nemzeti hatóságokat.

Az irányelvtervezet egyébként az illegális bevándorlók visszatérítéséről szóló, a parlament által 2008 júniusában, valamint a magasan képzett külföldiek számára adandó kékkártyáról szóló, 2008 novemberében elfogadott irányelveket egészíti majd ki. A jogszabálycsomag célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a legális bevándorlás ösztönzése.

Jelentéstevő: Claudio Fava (PES, IT)

Jelentés (A6- /2009) – Az illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciók

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2009. február 3., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Claudio Fava

Elviselhetetlen körülmények a menekültbefogadó állomásokon

Több tagállamban is elviselhetetlen higiéniai körülmények uralkodnak a menedékkérőket befogadó állomásokon, és nincs sem megfelelő egészségügyi ellátás, sem megfelelő szintű jogi segítség, sem tolmácsolás – állapították meg a menekültközpontokba ellátogató EP-képviselők. A menedékjogért folyamodók fogadásáról szóló jelentésről csütörtökön szavaz az Európai Parlament.

Több mint 12 tagállamba látogattak el 2005 és 2008 között az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának képviselői, hogy felmérjék, a menedékkérők fogadása megfelel-e a minimális szabályokat előíró 2003-as uniós irányelvnek. A jelentés több hiányosságot is felfed a tagállamok részéről, különösen a jogsegély biztosításával és az ellátás körülményeivel kapcsolatban.

Elviselhetetlen körülmények

A menekültbefogadó állomásokon sok esetben elviselhetetlen körülmények uralkodnak, „mind a higiénia és a felszereltség, mind a szexuális morál tekintetében" – olvasható a Martine Roure (szocialista, francia) által készített jelentésben. Az egészségügyi ellátás szintje nem megfelelő, különösen a várandós nők gondozása és a kínzásnak áldozatul esett menedékkérők esetében. Ráadásul több állomás is régi, klasszikus típusú börtönökben működik – szól a szöveg. A szakbizottság ezért kéri, hogy „a legrövidebb határidőn belül zárjanak be minden olyan menekültbefogadó központot, amely nem felel meg az előírásoknak".

A szakbizottsági képviselők a látogatások során több olyan menedékstátuszért folyamodóval is találkoztak, akit nem tájékoztattak megfelelően arról, miért és mennyi ideig kell még az állomáson maradniuk. A tagállamok egyre több alkalommal váratják hosszú ideig a menedékkérőket, pedig nem kellene őket csak azért az állomáson tartani, mert nemzetközi védelmet kértek – vélik a képviselők.

Ügyvédek listája = jogsegély?

A kötelezően nyújtandó jogsegély egyes tagállamokban egy ügyvédek neveit felsoroló listában merül ki – olvasható a jelentésben. A jogi segítséghez való hozzáférés a szakbizottság szerint több tagországban is korlátozott, és nincs megfelelő tolmácsolás sem. A megfelelő ügyvéd megtalálását ráadásul tovább nehezíti az, hogy a menedékkérőket gyakran egyik táborból a másikba szállítják, illetve az, hogy nehezen tudnak kapcsolatot létesíteni a külvilággal – derül ki a jelentésből.

A menekülteket – a szakbizottsági képviselők szerint – minden tagállamnak nyitott állomásokon kellene fogadnia, és a minimális szolgáltatásokat, azaz a szállást, az ellátást és az elsősegélyt egyetlen esetben sem szabadna megtagadni tőlük.

Helytelenül alkalmazott jogszabályok

A szakbizottság szerint a látogatások rávilágítottak arra, hogy számos tagállam rosszul, vagy egyáltalán nem hajtotta végre a befogadási és az eljárási irányelvet. A képviselők ezért kérik az Európai Bizottságot, hogy „hozzon létre egy állandó ellenőrző és megfigyelő rendszert" az irányelv átültetésének nyomon követésére. A szakbizottság pedig szeretné „tovább folytatni az ellenőrzéseket a befogadási feltételekre vonatkozó jogszabályok betartatásának érdekében".

Több szolidaritás a tagállamok között

A legrosszabb állapotokat az unió déli országaiban tapasztalták a szakbizottsági képviselők, ezért minden tagállamtól nagyobb szolidaritást várnak a bevándorlás kihívásaival leginkább szembesülő országok iránt.

A képviselők a jelentésben támogatják azt a jogszabálytervezetet, amely többek között hat hónappal a menekültstátusz elnyerése után engedélyezné a munkavállalást. Egy európai költségmegosztási eszköz létrehozását is javasolják a menedékkérők jobb védelme és a fő célpontokként szolgáló tagállamok terheinek csökkentése érdekében.

Jelentéstevő: Martine Roure (PES, FR)

Jelentés (A6- /2009) – A menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelv végrehajtása az EU-ban: a LIBE bizottság 2005 és 2008 közötti látogatásai

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 5., csütörtök

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Martine Roure

Hegyi Gyula jelentése: fenntartható turizmust az érintetlen természetben

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága szerint fel kell térképezni az utolsó érintetlen területeket és a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmust kell megvalósítani. A Hegyi Gyula (szocialista) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésről szavaz az EP.

(Ez a jelentés már az ezelőtti plenáris ülés napirendjén is szerepelt, végül azonban nem került sor a szavazásra – a szerk.)

A Föld területének ma mintegy 46 százalékát borítja érintetlen természeti terület. Az ilyen érintetlen területek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt még ma is természetes állapotban vannak. Európa 185 millió hektáros földterületének 33 százalékát borítják erdők, ennek azonban csak 5 százaléka, 9 millió hektár tekinthető „vadnak" – írja Hegyi Gyula a jelentésben.

Mi számít érintetlen természeti területnek?

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy az „érintetlen természeti terület" fogalmát olyan szempontok alapján határozza meg, mint az ökoszisztéma-szolgáltatások, a természetvédelmi érték, az éghajlatváltozás és a fenntartható használat. A képviselők azt is szeretnék, ha tanulmány készülne az érintetlen területek védelméről, és a Bizottság egy olyan uniós védelmi stratégiát dolgozna ki, amely azonosítja a veszélyeztetett fajokat és biotópokat.

A szakbizottság szerint fel kell térképezni Európa utolsó érintetlen természeti területeit, és különleges finanszírozást kell biztosítani a visszavadításra, az érintetlen területek széttöredezettségének csökkentésére, a kompenzációs programokra, a társadalmi tudatosság növelésére, a turisztikai csomagokra, illetve a gazdálkodás hatékonyságának emelésére.

A képviselők a madárvédelmi és élőhely-irányelv, illetve a vízügyi és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatékonyabb végrehajtását kérik a tagállamoktól. Az Európai Bizottságtól pedig az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésére létrehozott nemzetközi Wild Europe kezdeményezés támogatását várják.

Natura 2000 a vadonban

A szakbizottság szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat alá tartozó érintetlen természeti területek számára „különleges státuszt és szigorúbb védelmet kell biztosítani". A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy „az éghajlatváltozás, az illegális fakitermelés és a fokozódó áruigény figyelembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára az érintetlen területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, fenntartható használatára és finanszírozására".

„A Natura 2000 céljainak eléréséhez a közös agrár-, a közlekedési, az energia- és a költségvetési politika összehangolására van szükség" – írja Hegyi. A képviselők szerint a vidékfejlesztési politikát meg kell erősíteni, a Vidékfejlesztési Alap pedig nem elégséges a biológiai sokféleség és az érintetlen természeti területek megőrzésének finanszírozásához.

Turisták: csak óvatosan!

A szakbizottság szerint a „biológiai sokféleség védelme összeegyeztethető lehet a gazdasági növekedéssel és a munkahelyekkel". „A természetet emberi használat által kell megvédeni, Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában" – fogalmaz Hegyi.

A turizmust azonban elővigyázatossággal kell kezelni – vélik a képviselők -, még akkor is, ha az egy érintetlen természeti terület élőhelyeit és vadvilágát mutatja be. A képviselők olyan modelleket javasolnak, amelyek az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elől, korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára, amelynek gazdasági előnyeit elsősorban a helyi közösségek élvezik.

Éghajlatváltozás és invazív idegen fajok

A környezetvédelmi szakbizottság azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, milyen hatással van az éghajlatváltozás az érintetlen természeti területekre.

A szakbizottsági képviselők támogatják az invazív idegen fajokra vonatkozó jogi keret kidolgozását, és a madárvédelmi és élőhely-irányelv felülvizsgálatát a veszélyeztetett fajok és biotópok megfelelőbb védelméért.

Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)

Jelentés (A6-0478/2008) – Érintetlen természeti övezetek Európában

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Hegyi Gyula

A dohai forduló kompromisszumának hatásai az európai gazdaságra

A Világkereskedelmi Szervezet dohai fejlesztési fordulóján kidolgozott kompromisszumnak az európai gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásairól kérdezik néppárti EP-képviselők az Európai Bizottságot hétfőn Strasbourgban.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) dohai fejlesztési fordulójának tárgyalásai során 2008 júliusában, Genfben kompromisszum született a nem mezőgazdasági termékekről és szolgáltatásokról. A kompromisszum a dohai forduló végleges lezárásának kiindulópontjául szolgálhat. Daniel Caspary (német), Robert Sturdy (brit), Corien Wortmann-Kool (holland) és Zbigniew Zaleski (lengyel) néppárti képviselők szerint meg kell vizsgálni a kompromisszumnak az európai gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait, ezért a hétfői strasbourgi plenáris ülésen a következő kérdést teszik fel az Európai Bizottság képviselőjének:

„Végzett-e a Bizottság bármilyen hatásvizsgálatot az említett 2008. júliusi csomagnak ágazatonként és tagállamonként az európai iparra és üzleti életre gyakorolt hatását illetően?

A Bizottság tud-e részletes véleményt adni az iparágakon belüli kereskedelmi egyensúlyt illető vélt változásokról, kiszámítva azon ágazatok javasolt rugalmasságát, amelyek esetében kereskedelmi partnereink a legtöbb nyereségre számítanak, vagy amelyek esetében a legtöbb kárt okozhatják nekünk?

Tájékoztatni tudja-e a Bizottság az Európai Parlamentet az európai uniós ipar és az európai uniós üzleti ágak illetve – különösen az előretörőben lévő gazdaságú országokból származó – kereskedelmi partnereink összehasonlított versenyképességének hosszú távú hatásáról?"

Szóbeli kérdés – A nem mezőgazdasági termékek piacrajutásáról és a szolgáltatásokról a dohai tárgyalások keretében 2008. júliusának végén elért kompromisszum hatásának értékelése 

Daniel Caspary, Robert Sturdy, Corien Wortmann-Kool, Zbigniew Zaleski

Dokumentum (O-0001/2009 – B6-0004/2009)

Bizottság

Vita: 2009. február 2., hétfő

A szóbeli kérdés szövege

Ismerjék el a háztartási munkát a jövedelmekben és a nyugdíjakban

El kell ismerni a nők – és a férfiak – háztartási és informális munkájának értékét minden tagállamban jogi, gazdasági és társadalmi szinten, és biztosítani kell, hogy egyenlő esélyekkel induljanak a jövedelmek, a foglalkoztatási kilátások, a társadalombiztosítás, illetve a nyugdíjak terén. A nemek közötti megkülönböztetés megszüntetéséről és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló jelentésről a hétfői strasbourgi plenáris ülésen tárgyalnak a képviselők.

Az EP nőjogi szakbizottságának jelentése szerint „az európai lakosság körében van egy jelentős számú, középkorú nőkből álló nemzedék, amelynek egyszerre kell betöltenie az anyaszerepet, emellett gondoskodnia kell az idősekről, a gyerekekről és a betegekről, és pénzt kell keresnie a munkaerőpiacon a család megélhetéséhez".

Háztartásvezetés mint szervezői készség az állásinterjún

A nevelői feladatok, a gondozás, vagy a háztartási munkák ellátása során szerzett készségeket figyelembe kell venni a nők munkaerőpiacra történő visszatérésekor – olvasható az Anna Záborská (néppárti, szlovák) által jegyzett jelentésben.

A szakbizottság szerint „elemezni kell azokat a kutatásokat, amelyek a munkaszerződésből a megbízási szerződésbe való átlépést javasolják."

Szülői szabadság kedvezőbb feltételekkel – az anyáknak és az apáknak is

A nőjogi szakbizottság szerint mindenki számára, aki „a generációk közötti szolidaritás érdekében meg kívánja szakítani karrierjét vagy csökkenteni kívánja munkaidejét, biztosítani kell a rugalmas munkaidő lehetőségét". A kis- és középvállalkozásoknak fokozottabban kell együttműködniük a dolgozóikkal, az hatóságoknak pedig nagyobb pénzügyi rugalmasságot kell mutatniuk az állami segélyek tervezésében – olvasható a jelentésben.

A szakbizottsági képviselők „a családi és a szakmai élet összeegyeztethetőségét szolgáló politikák felülvizsgálatát" kérik, annak érdekében, hogy „az anyasággal járó költségek ne csak a vállalatot terheljék, hanem a közös állami kasszát is", valamint „javuljon a gondozásra szoruló személyek, különösen a gyermekek, a fogyatékkal élők és az időskorúak hozzáférése a felügyeleti és segítő szolgáltatásokhoz".

A jelentés szerint ki kell dolgozni az édesanyák számára az egyéves gyermekgondozási szabadság intézményét, az apasági szabadság és a szülői szabadság kezelését pedig javítani kell, mivel a tagállamokban a férfiaknak még mindig csak kis százaléka él ezzel a szabadságolási lehetőséggel.

Igazságosabb nyugdíj- és adószámítás

„A tagállamok nyugdíjrendszereiben még mindig sok az olyan nő, aki csak származtatott, azaz a férje foglalkoztatásán keresztül szerez jogot a nyugdíjra, így a szegénységben élő idősek többsége nő" – áll a jelentésben. A képviselők ezért arra kérik a tagállamokat, a fizetésekben „kezeljék a nyugdíjrendszerek egyenlőtlenségeit okozó strukturális tényezőket, például a munkaerő-piaci egyenlőtlenséget, vagy a nemek közötti szakadékot".

A képviselők olyan költségvetési politikát szeretnének, amely „az adórendsze vagy az adókönnyítések révén figyelembe veszi a háztartás pénzügyi kötelezettségeit, különösen a gyermekek felügyeletének és az idősek vagy gondozásra szorulók ellátásának költségeit".

A háztartási munka is a GDP része

„A nők hozzájárulása a GDP-hez még magasabb lenne, ha ellentételezés nélkül végzett munkájukat is beszámítanák" – írja Záborská. A tagállamok statisztikai hivatalainak ezért ki kellene dolgozniuk egy olyan módszert, amellyel „a nemzedékek közötti szolidaritás terén végzett láthatatlan munka" értékét nemenként ki lehetne mutatni – javasolja az EP nőjogi szakbizottsága.

Jelentéstevő: Anna Záborská (EPP-ED, SK)

Jelentés (A6-0492/2008) – A nemi alapú megkülönböztetésmentesség és a generációk közötti szolidaritás

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2009. február 2., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Anna Záborská

Perger István /Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük