Exportvezérelt kilábalásból szélesebb alapon nyugvó növekedés 2011-re

Kelet-Közép-Európában a fogyasztás 2011-ben reálértéken várhatóan 1-2,5 százalékkal nő éves összehasonlításban. A jelenleg tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik a növekvő fogyasztásnak köszönhetően.

Kelet-Közép-Európában a fogyasztás 2011-ben reálértéken várhatóan 1-2,5 százalékkal nő éves összehasonlításban. A jelenleg tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik a növekvő fogyasztásnak köszönhetően.

Kelet-Közép-Európában a fogyasztásnövekedés várhatóan kevésbé lesz sebezhető az elkövetkezendő években a fenntartható megtakarítási rátáknak és a nettó hitelfelvevői/hitelezői rátáknak köszönhetően. Az alacsony munkaerőköltség és a munkaerőpiacon várható reformok miatt pedig a kelet-közép-európai régió a világ éllovasa lesz a munkaerő versenyképességét tekintve.

– „A hitelnövekedés erőteljes lassulása és a nettó hitelfelvevői pozíció elmúlt két évben tapasztalható megfordulása okán immár jóval kisebb az igény a megtakarítási ráták kiigazítására a kelet-közép-európai országokban. Így a fogyasztás szorosan a rendelkezésre álló jövedelem növekedésétől függ, s ez utóbbi véleményünk szerint év/év alapon 1-2,5 százalékkal bővül reáltérteken a régióban a következő esztendőben, megtámogatva a régió GDP-növekedését" – véli Juraj Kotian, az Erste Group Közép-kelet-európai Elemzések Osztályának társvezetője. A kivétel ez alól Románia, ahol az ÁFA-emelés miatt megugró infláció éves összehasonlításban 0,8 százalékkal veti vissza az elkölthető jövedelem mértékét 2011-ben.

– „Ezért azzal számolunk, hogy a jelenleg tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik. Ezen túlmenően a fenntartható megtakarítási ráták és a nettó hitelfelvevői/hitelezői pozíciók a várakozások szerint csökkentik Kelet-Közép-Európában a gazdasági növekedés sebezhetőségét az elkövetkezendő években „- tette hozzá az elemző.

A külkereskedelem ismét bővül, de még nem éri el a válság előtti szinteket

A külkereskedelem 2008 végén és 2009 során bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. Miután elérte a mélypontot 2009 első negyedévében, számos kelet-közép-európai országban az export az elmúlt hónapok során kétszámjegyű éves növekedési ütemet tudott felmutatni, s ezzel pillanatnyilag a gazdasági talpra állás fő pillérének számít annak ellenére, hogy abszolút értékben még nem éri el a válság előtti időszak szintjét. Az Európai Unióban sürgetővé vált költségvetési konszolidáció nyomán felerősödtek az export táplálta kilábalás további erejére vonatkozó aggodalmak.

A reáljövedelmek terén történő felzárkózás nominális értékben erőtejesebbnek és kevésbé ingatagnak bizonyult, mint a GDP növekedés, így az EU átlag 50-80 százalékára nőtt

Annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európában jóval magasabb nominális növekedési értéket mérnek, mint más fejlett gazdaságokban[1], az euróban számított egy főre eső GDP még mindig messze elmarad a fejlett országokétól, hiszen euróban számolva (és a piaci devizaárfolyamokat alapul véve) az euróövezeti átlagnak mindössze egyötödét, jobb esetben felét teszi ki.[2] Emellett Kelet-Közép-Európában is fennmaradtak az országkülönbségek, hiszen Csehország a régió leggazdagabb állama, Románia, Szerbia és Ukrajna pedig a skála másik végén helyezkedik el. Azonban a háztartások számára az euróban számított GDP-nél mérvadóbb mutatószám a vásárlóerő-paritásos árfolyamon számított GDP, amely a különböző gazdaságok között is megmutatja az árszínvonalbeli különbségeket, valamint tompítja a vásárlóerőre a devizaárfolyamok piaci kilengései által tett hatásokat (hacsak meg nem jelennek a fogyasztói árakban). – „A kelet-közép-európai országok alacsonyabb árszínvonalát figyelembe véve (ami kiváltképp a szolgáltatási szektorban szembetűnő), a vásárlóerő-paritásos egy főre eső GDP-vel mért jövedelem az EU-átlag mintegy 50-80 százalékára tehető. Tehát a reáljövedelmi konvergencia sokkal nagyobb léptékben halad előre és kevésbé változékony, mint a nominál-GDP (piaci devizaárfolyamon számolva") – jelentette ki Juraj Kotian.

A kelet-közép-európai államok nagy lehetőség előtt állnak a munkaerőköltségek és a munkaerőpiaci reformok által jelentett kihívás okán

A foglalkoztatás[3] mintegy 1-4 százalékkal zsugorodott Kelet-Közép-Európában (kivéve Lengyelországot, ahol még növekedett is 2009-ben), ugyanakkor az EU-n belüli legnagyobb visszaesés (7-13 százalék) azokban az országokban jelentkezett, ahol kipukkadt az ingatlanbuborék, külső egyensúlytalanság lépett fel, s a devizaárfolyam gyengülése miatt nem lehetett zökkenőmentes a kiigazítás (a Balti-államok, Írország, Spanyolország). A szezonális hatásoktól megtisztított foglakoztatási adatok máris a stabilizálódás irányába mutatnak[4], azonban éves összevetésben a foglalkoztatottság visszaesése várható 2010-ben (az átlagot tekintve). – „A munkanélküliség csökkenése nagyban függ a munkaerő globális versenyképességétől és a munkaerőpiacon bekövetkező strukturális változásoktól. Úgy vélem, a kelet-közép-európai régió nagyfokú potenciállal rendelkezik a munkaerőköltségek és a munkaerőpiaci reformok terén" – véli Juraj Kotian. A fajlagos munkaerőköltség a kelet-közép-európai államokban jóval az EU-átlag alatt van, a foglalkoztatottsági ráta pedig növelhető a lakosság bizonyos csoportjait a munkaképes rétegből kizáró korlátok felszámolásával (Magyarország, Románia).

A háztartások elkölthető jövedelme[5] Kelet-Közép-Európában a GDP mintegy 65 százalékát teszi ki és várhatóan 1-2,5 százalékkal emelkedik 2010-ben (Románia ellenére is)

A GDP mintegy 65 százalékára rúgó elkölthető jövedelem az elmúlt időszakban komoly visszaesést mutat a növekvő munkanélküliség és az egyéb jövedelmek (bérbe adás, nyereség, kamatjövedelem) zsugorodása miatt. – „Mivel a munkaerőpiac romlását részben tompították az enyhe növekedést mutató nyugdíjak és egyéb szociális járadékok, az elkölthető jövedelem kisebb mértékben esett vissza, mint amit a foglalkoztatottság zsugorodása jelzett. A termelékenység felfutása, a magánszektorban várható bérnövekedésre vonatkozó stabil kilátások, valamint a munkanélküliség csúcsközelbe történő emelkedése miatt azzal számolunk, hogy az elkölthető jövedelem 1-2,5 százalékkal bővül jövőre" – vázolta előrejelzését Juraj Kotian. Romániában, ahol a kormány ambiciózus megszorító intézkedéseket fogadott el (többek közt az ÁFA-t öt százalékponttal emelte), az elkölthető reáljövedelem növekedése jövőre is a negatív tartományban marad az erősödő infláció miatt.

A megtakarítási arány erősödése miatt jobban visszaesett a háztartások fogyasztása

– „A háztartások fogyasztása számos országban azért zuhant mélyebbre az elkölthető jövedelem dinamikájánál, mert a háztartások az elkölthető jövedelmükből a nem a fogyasztásra szánt részt megtakarításaik növelésére fordították" – jelentette ki Juraj Kotian. Ez főleg a balkáni és a balti államokhoz hasonlóan nagyon alacsony megtakarítási rátával rendelkező államokat[6] érintette, de előfordult fejlettebb gazdaságokban is, így Spanyolországban és Nagy-Britanniában, ahol a megtakarítási ráta 6 százalékpontos korrigálására volt szükség a nettó hitelfelvevői pozíció csökkentése érdekében. Azokban az országokban, ahol a háztartások nettó hitelezők, vagy éppen kiegyensúlyozott pozícióban voltak – például Csehországban és Lengyelországban – ott a fogyasztás kevésbé sínylette meg a gazdasági visszaesést, hiszen a megtakarítási ráta ideiglenes visszafogásával némileg ellensúlyozni lehetett a fogyasztás csökkenését. Az elkölthető jövedelem korábban mintegy 15 százalékát adó és a Görögországban, valamint más, az elmúlt években erőteljes ingatlanpiaci felfutást tapasztaló államokban (Írországban, Spanyolországban, a Balti-államokban) is komoly szerepet játszó nettó hitelfelvételi pozíció jelentős korrekción ment keresztül, aminek következtében a háztartások fogyasztása és befektetései komoly mértékű visszaesést szenvedtek el.

[1] Az euróban számított fejenkénti GDP megkétszereződött a kelet-közép-európai országok túlnyomó többségében, viszont egyes országokban, így Romániában és Szlovákiában háromszorosára növekedett az elmúlt évtizedben, ugyanakkor az EU fejenkénti GDP értéke mindössze egynegyedével bővült az említett időszak alatt.

[2] Ukrajna extrém eset a régióban, ugyanis euróban számított GDP/fő értéke még az EU-átlag tizedét sem éri el.

[3] A munkahelyek megszűnésének az elkölthető jövedelemre kifejtett közvetlen hatásának kiszámításához a munkanélküliségi rátánál relevánsabb a foglalkoztatottak abszolút száma. Szoros kapcsolatban állnak egymással, ám a munkanélküli rátát nagyban befolyásolja a foglalkoztatottak aránya a unkaképes lakossághoz viszonyítva, ugyanakkor nem veszi figyelembe a munkaképes korú lakosság, s ezáltal a foglalkoztatottság  növekedésének hatását

[4] A munkanélküliség várhatóan növekedni fog Romániában, hiszen a kormány komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket jelentett be, amelyek legsúlyosabbika a közszférában végrehajtandó 25 százalékos bértömeg-csökkentés.

[5] A háztartások elkölthető jövedelme a legalkalmasabb mutató a háztartások jövedelmében bekövetkező rövid távú ingadozások bemutatására, ugyanis a háztartások összes jövedelmét figyelembe veszi, így a szociális juttatásokat, a különféle nyereséget, bérbe adásból származó bevételt és kamat jövedelmet úgy, hogy a közvetlen adók levonásra kerülnek a teljes jövedelemből.

[6] A román statisztikai hivatal által közölt előzetes adatok alapján Romániában a megtakarítási ráta komoly változáson ment keresztül, a 2008. évi -5 százalékról 2009-ben 20 százalékra növekedett. Azonban az Eurostat által Romániára vonatkozóan nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok csak 2007-re vonatkoznak, vagyis a fenti adatok bizonyára kiigazításra kerülnek.