Fabergé-tojások

Nemrégiben egyik ismeretterjesztő televíziós csatornánk bemutatta az „Eltűnt műtárgyak  nyomában" c. sorozatot. Többek között a Faberé-tojások történetét, szó szerint a történelem viharában. De milyenek is ezek a tojások?

Nemrégiben egyik ismeretterjesztő televíziós csatornánk bemutatta az „Eltűnt műtárgyak  nyomában" c. sorozatot. Többek között a Faberé-tojások történetét, szó szerint a történelem viharában. De milyenek is ezek a tojások?

   A különböző értékek őrzésére készített dobozok az emberiség történelmének legrégebbi korából is ismertek. Az ékszerdobozok régen kézműves, iparművészeti alkotások voltak és gazdag emberek számára készültek. A fából, nemesfémből készült ékszerdobozok külsejét gyakran díszítették drágakövek, tűzzománc képek, intarziák. A belsejét pedig selyemmel bélelték. Sok esetben egy-egy ékszerdoboz nagyobb értéket képviselt, mint a benne tartott tárgyak. Ezek a dobozok nagyon gyakran készültek speciális zárszerkezetekkel, és a belsejükben gyakran képeztek ki titkos rekeszeket.

   Az ékszertartók legkülönlegesebb darabjait képezik a Fabergé-tojások. A francia hugenotta (református) származású Peter Carl Fabergé aranyműves (1846-1920) az orosz cári család számára, 1885 és 1917 között készített különlegesen drága, tojás alakú ékszerdobozokat a cári család hölgy tagjainak. Összességében 71 darab készült, egyedi kidolgozásban, ebből 54 a cári család részére. Jó sorsom úgy hozta, hogy ezekből 10 darabot alkalmam volt szemügyre venni „vitrinközelből", a Kreml kincstár-múzeumban.

   Az első tojást III. Sándor cár megrendelésére tervezte Fabergé. Egy fontos ortodox ünnepen ajándékkal akart kedveskedni feleségének, így arra kérte fel a mestert: készítsen olyan tárgyat, amely egyszerre húsvéti és meglepetés is. Az 1885-ben készített első tojás tömör aranyból készült, amit finom, fehér zománcréteg fedett, hogy egy tojásra hasonlítson. A tojás belsejében egy miniatűr tyúkot helyezett el, amely nyitáskor felfedte a cári korona szintén miniatűr mását. Alsó részében ékszert lehetett elhelyezni. Fabergé ezáltal olyan egyedülálló ékszerdobozkát készített, hogy azt követően minden évben tőle rendelt az udvar ilyen húsvéti műkincseket.

   Néhány év múltán Fabergét cári ékszerésszé nevezték ki, vállalkozása minden költéségét állami pénzből finanszírozták. Egy-egy tojás elkészítése gyakran egy évig is eltartott. A cár kikötése csupán annyi volt, hogy minden tojás más-más meglepetést tartalmazzon. Az évek múlásával a tojások formavilága egyre bonyolultabbá vált, már gyémántot, ezüstöt, aranyat, rubint, smaragdot és egyéb nemes anyagokat használtak fel készítésükhöz. 1917-ben a céget államosították, a Fabergé-család az utolsó pillanatban elmenekült Pétervárról. A 71 ilyen különleges tojásból 62 vészelte át a történelem viharait, az eltűnt tojások utáni kutatások a mai napig folynak.

   Ha valaki árvesésre bocsátana egy Fabergé műalkotást, a kikiáltási ár 30 millió dollárnál, 9 milliárd forintnál kezdődne. Hírek szerint a katari Al Fardan ékszergyár újra gyárt húsvéti Fabergé-ékszertojásokat. Amelyek nem másolatok, mindegyik egyedi darab és kétmillió dollárért akár meg is vehetjük.

Láng Róbert