Felfedezték Prágai Szent Ágnes sírját?

Húsz évvel szenttéavatása után valószínűleg megtalálták Prágai Szent Ágnes sírját. A Hospodarske Noviny tudósítása szerint a restaurátorok úgy vélik, hogy a szent a Szent Kasztulusz-templom főoltára alatt van eltemetve. A templom néhány méterre található attól a kolostortól, amelyet Ágnes a XIII. század elején alapított a Moldva partján.

Húsz évvel szenttéavatása után valószínűleg megtalálták Prágai Szent Ágnes sírját. A Hospodarske Noviny tudósítása szerint a restaurátorok úgy vélik, hogy a szent a Szent Kasztulusz-templom főoltára alatt van eltemetve. A templom néhány méterre található attól a kolostortól, amelyet Ágnes a XIII. század elején alapított a Moldva partján.

A restaurátorok a talaj alatt radarral bukkantak rá egy ládára, amely szerintük a szent ereklyéit őrzi, ezért csak a láda kiásása és felnyitása után mondhatnak biztosat – mondta Denis Anfilov az újságnak. Szent Ágnes sírjának megtalálása nemcsak a régészek, hanem mindenekelőtt az egész egyháznak nagy jelentőségű hír – fogalmazott Ales Pistora, a Prágai Érsekség szóvivője.

*

Ágnes 1205-ben született Prágában, ugyanitt hunyt el 1282-ben. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Életét a szegények gondozásának szentelte. 1233-ban Prágában kórházat, templomokat alapított, majd 1234-ben átvette egy klarissza kolostor irányítását. Ágnes kolostora olyan vonzerőt jelentett, hogy II. Ottokár legidősebb lánya, valamint számos előkelő család leányai kérték felvételüket. Hamarosan újabb és újabb kolostorokat alapítottak, ahol úgy élték a szegénységet, mint San Damianóban Szent Klára körül.

Ágnes hetvenhét éves korában halt meg. A huszita háborúk megakadályozták boldoggáavatását. Sírját 1930-ban a régi Jakab-templomban találták meg. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, miután XI. Piusz még könyvtáros korában a milánói Ambrosiana könyvtárban megtalálta az ügyre vonatkozó legfontosabb okmányokat. Ekkor a II. világháború akadályozta meg az eljárás befejezését. Ágnes kolostorai egészen 1782-ig, II. József szekularizációs rendeletéig megmaradtak. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.

Magyar Kurír