2008 második felében áll csak össze a teljes reflexiós csoport, és utána kezdődhet az érdemi munka, aminek alapvető célja az EU távlati jövőképének a felvázolása lesz.

 2008 második felében áll csak össze a teljes reflexiós csoport, és utána kezdődhet az érdemi munka, aminek alapvető célja az EU távlati jövőképének a felvázolása lesz.

 

Felipe González egykori spanyol miniszterelnököt kérték fel múlt év decemberében az EU27-ek vezetői, hogy elnökként készítse elő, majd irányítsa annak a reflexiós csoportnak a munkáját, amelyet az Európai Unió előtt álló távlati kihívások tanulmányozására hoznak létre. Munkájában két alelnök segíti: a korábban ugyancsak csoport elnöki posztjára tippelt Vaira Vike-Freiberga volt lett köztársasági elnök és Jorma Ollila a Nokia konszern elnöke (ez utóbbi korábban már vezetője volt egy, az EU globális versenyképességével foglalkozó szakértői csoportnak). 2008 első felében a legfontosabb teendőjük, hogy a második féléves francia elnökség idejére terjesszenek elő javaslatot a – legfeljebb további hat főt magába foglaló – leendő „reflexiós csoport" összetételére, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A csoport majdani tevékenysége kapcsán az állam- és kormányfők elfogadtak egy „mandátumot" is, ennek értelmezése azonban általános vélemények szerint még több tekintetben is pontosításra vár. (Ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott sajtóértekezletén: a korábban kiszivárgott kezdeti elképzelésekhez képest „elmosódottabb feladatkört" mutat csak az eddigi összegzés.). Konkrétan a szövegből annyi derül ki, hogy a "bölcsek" dolga, hogy 2020-2030-ig előre nézve áttekintsék az EU-ra váró legfogósabb kihívásokat, mint amilyen a fenntartható fejlődés, a nemzetközi biztonság és a migráció, az európai szociális modell, vagy az energiapolitika és a klímavédelem jövőbeli alakulásának a kérdése. („A csoport a Lisszaboni Szerződés intézményei keretei között folytatja majd gondolkodását, és nem vitat meg intézményi kérdéseket" – szögezi le egyúttal a leendő működési mandátum, hasonlóképpen kizárva azt is, hogy aktuálpolitikával, illetve a hosszú távú költségvetési keretek felülvizsgálatát érintő közösségi politikákkal foglalkozzon.)

„Európának volt egy álma… Eljött az ideje annak, hogy elgondolkodjunk rajta: vajon ez az álom – ami egy politikai unió megteremtését célozta – ma is érvényes-e, s ha nem, mi legyen helyette" – jellemezte sajtóértekezletén a csoport létrehozásának eredeti ötletgazdája, Nicolas Sarkozy a „bölcsekkel szembeni" elvárást. A francia elnök egyúttal kilátásba helyezte, hogy soros elnökségük félidejében, szeptemberben döntenek a csoport működésével kapcsolatos nyitott kérdésekről. (Kertelés nélkül elismerte azt is, hogy a hosszú rákészülés oka mindenekelőtt az: kerülni akarják, hogy az „EU jövőjén" dolgozó „bölcsek" munkája bármilyen formában – hátrányosan – érintse a most aláírt Lisszaboni Szerződés tagországonkénti ratifikációs esélyeit. Értesülések szerint főként ír és lengyel részről szorgalmaztak ilyen irányú „tapintatot", de több más tagállam is osztozott óvatosságukban.)

Ismét felmerült annak kérdése is: mennyiben elvárás a „bölcsekkel szemben" az Európai Unió „határainak" – jövőbeni további bővítések esetleges földrajzi korlátainak – a tisztázása? És bár a pénteki csúcson elfogadott „mandátum" nem utal olyan elemre, ami közvetlenül a „határokra" vonatkozhatna, Nicolas Sarkozy sajtóértekezletén továbbra is úgy vélte, hogy munkájuk során a „bölcsek" „aligha tudják majd megkerülni", hogy ezzel a kérdéssel is szembesüljenek. Francia diplomaták korábban utaltak arra, hogy a mandátumuk 7. pontja kilátásba helyezi: a "reflexiós csoport" vegye számba a következő évtizedek várható fejlődését Európán belül és kívül", külön figyelmet szentelve, hogy hosszabb távon "miként lehet a stabilitást és prosperitást biztosítani az Unióban és a tágabb régióban egyaránt". Francia olvasat szerint ennek meghatározása szükségszerűen együtt jár az Uniónak a külső környezetéhez viszonyított meghatározásával is – amiből viszont az is kiderül, hogy mi lehet e környezet (vagyis a szomszédok) viszonya az Unióhoz. Azt egyébként Angela Merkel német kancellár is megerősítette, hogy véleménye szerint a reflexiós csoport látókörébe a szomszédságpolitika is beletartozik.

A csoport három fős „elnöksége" mindenesetre az első nyolc hónapban alapvetően „toborzással" és a mandátum konkretizálásával foglalkozik majd. Az a tény, hogy csupán hat nyitott helyre lehet „pályázni", azzal a nagyon lényeges következménnyel is jár – mutatnak rá megfigyelők -, hogy a csoport semmiképpen sem tekinthető majd tagállamok képviseletében megjelenő "kormányközi" testületnek. (Francia részről korábban jelezték, az tartanák kívánatosnak, ha a sokféle kihívás eredményes mérlegelése érdekében az összetétel kifejezetten "színes" lenne, amiben csak elvétve jutna hely "hivatásos európaiaknak" – azaz az uniós intézményekhez kötődő személyiségeknek).

 BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük