Felmérés készült a magyarok külföldi munkavállalásáról

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. tavasszal felmérést végzett közel 400 osztrák vállalat körében, hogy felmérje a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit az európai munkaerőpiac május 1-jei nyitása kapcsán. A cég most a másik félt is megkérdezte: saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. tavasszal felmérést végzett közel 400 osztrák vállalat körében, hogy felmérje a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit az európai munkaerőpiac május 1-jei nyitása kapcsán. A cég most a másik félt is megkérdezte: saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről.

Mint ismert a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is 2011. május 1-jétől szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúak lesznek, egyenlő feltételek mellett vállalhatnak munkát a magyarok a szomszédos országban. Az ausztriai központú Trenkwalder idén márciusban közel 400 osztrák vállalat részvételével kutatást végzett, hogy felmérje a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit, amelynek során bíztató eredmények születtek. A személyzeti szolgáltató most megkérdezte másik érintett felet, azaz a munkavállalókat is, hogy miként vélekednek az új lehetőségekről. A Magyarország 8. legnagyobb foglalkoztatójaként működő Trenkwalder saját adatbázisában végezte a kutatást, amely a következő eredménnyel zárult:

A megkérdezettek 58,5%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jével hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás feltételeiről az érintett négy országban már csupán 28,7%. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók 74,9%-a a munkaadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkaadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Köves Balázs, a Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy „mivel a nyitással egy időben szigorítják az egyenlő fizetésre vonatkozó szabályokat – függetlenül attól, hogy magyar állampolgár tölti-e be az adott munkakört – a munkakörének megfelelő minimálbérben kell részesülnie a munkavállalónak. Ezt a szigorodó ellenőrzésekkel kívánják elérni."

Hasonló arányokat figyelhetünk meg az osztrák cégek körében végzett felmérés eredményeiben is: osztrák munkáltatók csupán 37%-a érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14%-uk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan.

A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek egyidejűleg több forrásból tájékozódnak a külföldi munkavállalással kapcsolatban. A legtöbben az internetet (73,9%) említették, míg második helyen a tv, rádió végzett (32,9%), de sokan voltak azok is, akik barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról (11%).

A megkérdezettek 20,1%-a dolgozott már korábban valamely másik EU országban, azonban döntő többségük (48,4%) csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38%-a a magasabb fizetésben, 32,4%-uk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.

A válaszadók 41,7%-a válaszolt úgy, hogy szeretne munkára jelentkezni az érintett négy ország egyikébe. 2,2%-uknak már jelenleg is folyamatban van a jelentkezése, és csak 1,6%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem jöhet szóba külföldi munkavállalás. Jelentős (38,6%) azoknak az aránya, akik még bizonytalanok munkavállalást illetően és még kivárnak, mielőtt állásra pályáznának.

A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők 81,8%-a jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc (57,4% – 57,4%). A legtöbben (31,3%) több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretnének külföldön dolgozni. A megkérdezettek 23,5%-a viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt.

A legfőbb indok egy külföldi munkára történő jelentkezés esetén a magasabb bérezés (87,7 %), de e mellett sokan megjelölték a jobb karrier lehetőséget (47,6%) és a szakmai fejlődést (38,4%). Magas azoknak is az aránya (32,5%), akik a munkanélküliség miatt kívánnak másik országban érvényesülni.

61,2% volt azoknak az aránya, akik magasabb fizetés esetén nem keresnének külföldön munkát. 18.7%-uk pedig már akkor is maradna Magyarországon, ha a végzettségének megfelelő pozícióban tudna elhelyezkedni. A megkérdezettek többsége a határozatlan idejű foglalkoztatást (69,1%) és teljes munkaidős munkavégzést (85,4%) preferálná külföldi munkavállalás esetén.

A kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégek csak 30 százaléka lenne hajlandó erre (10%-uk nyújtana pénzbeli és 20%-uk szervezési támogatást).

Az ingázást mindössze 5,9%-uk választaná opcióként.

A kérdőívet kitöltők 59,7%-a úgy gondolja, hogy nehéz lesz munkát találnia ezekben az országokban, de ennek ellenére is meg szeretné próbálni. 5,5%-uknak pedig már most is jó kilátásai vannak egy külföldi munkára. Azok közül, akik szeretnének külföldre menni 21,3%-a folyékonyan beszél és ír az adott nyelven, 19,4%-uknak pedig egyáltalán nincs a 4 országba szükséges nyelvismerete.

A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1.000-1.400 eurót jelölték meg legtöbben (37,2%). 20%-uk pedig több mint 2.000 eurót szeretne havonta keresni.

Azok között, akik tervezik, hogy kimennek a négy ország valamelyikébe dolgozni vagy már folyamatban is van pályázatuk 63 %-a egyedülálló vagy tartós kapcsolatba élő, de gyermektelen,  31% pedig gyermekkel rendelkező, családos.

A kutatás háttere: a Trenkwalder saját adatbázisában végezte a kérdőíves felmérést, amelyet 1437-en töltöttek ki. Válaszolók közötti nők és férfiak aránya 58,2-41,8%. A legnagyobb arányban Budapest (28,4%) és Pest megye (15%) képviseltette magát. A válaszadók többsége (51,7%) 30 és 50 év közötti, 37%-uk pedig elmúlt 20 éves, de még nem töltötte be a 30-at. A válaszadók megoszlása foglalkozás szerint: munkanélküli 6,9 %; pénzügy 18,79%; szakmunkás 11,29%; értékesítés/kereskedelem 14,48%; beszerzés/logisztika 9,22%; informatika: 5,43%; mérnök 5,69%; adminisztráció/asszisztencia 9,83%.