A XX. század végi francia nyelvű irodalom alapműve Agota Kristof (Kristóf Ágota) magyar származású svájci írónő A nagy füzet c. regénye, a Trilógia első tagja, melyet közel negyven nyelvre fordítottak le. A trilógia további tagjai: 

A XX. század végi francia nyelvű irodalom alapműve Agota Kristof (Kristóf Ágota) magyar származású svájci írónő A nagy füzet c. regénye, a Trilógia első tagja, melyet közel negyven nyelvre fordítottak le. A trilógia további tagjai: 

A bizonyíték (1988.), A harmadik hazugság (1991.). A kötet most új köntösben jelenik meg a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában.

 

Az író 1956-ban emigrált családjával Svájcba. Eleinte anyanyelvén fogalmazott verseket, aztán franciára váltva színdarabokat és hangjátékokat, végül regényeket írt. 2011-ben, halála előtt néhány hónappal Kossuth-díjat kapott.

A nagy füzet-ből Szász János rendező készített filmet, mely elnyerte a fesztivál fődíját Karlovy Varyban, s jövőre az Oscar-díjért is versenybe száll.

 

Agota Kristof franciául írt, Franciaországban megjelent, tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről. 

Művének főhősei az ikerfiúk, Claus és Lucas. Gyötrelmes kötelékük, összetartozásuk és különválásuk közép-európai allegóriáját jelenti a régióban számos testvért fájdalmas elválásra kényszerítő erőknek.  

A történet szerint, a gyerekeket a szülők a fenyegető háború elől egy vidéki kisvárosba, nagyanyjukhoz menekítik, ahol az ikrek csak gonoszság és kegyetlenség árán tudják túlélni a vészterhes időket. Az értékelők szerint, történetük nyersességét, boldogtalanságát megragadóan tükrözi a regény prózanyelvének hűvös szenvtelensége,  

a kimért mondatok szikársága. A szenvedésnek ez a megrázó és kegyetlenül lélekbe markoló regénye a XX. század magyar emigráns irodalmának egyik legkiemelkedőbb műve.

 

A film egy ikerpár, Claus és Lucas felkavaró története egy határszéli faluban, a világháború idején. A könyörtelen világban a testvérek túlélése kegyetlen tanulási folyamatként jelenik meg, melyet ők szorgalmasan jegyeznek naplójukba, a nagy füzetbe. A filmet szeptember 19-től vetítik a hazai mozik.  

Előzetes: www.youtube.com/embed/IfHniOX5qo4

 

A Szkéné Színházban Horváth Csaba rendezésében kerül színre a Szkéné Színház és a Forte Társulat közös előadása, A nagy füzet, Erick Aufderheyde azonos című színpadi változata nyomán, Mária Ignyatovic fordításában.

Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Testük megedződik, szívük megkeményedik, életben maradnak.  

A szereplők: 

Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Krisztik Csaba, Kádas József, Nagy Norbert e.h./ Keresztes Tamás, Simkó Katalin

Zene: Ökrös Csaba

Jelmez: Benedek Mari

Fény: Payer Ferenc

Produkciós vezető: Számel Judit

Támogatók: NKA, EMMI, Magyar Művészeti Akadémia

http://www.jegy.hu/programs/40676/Forte_TarsulatSzkene_-_Agota_Kristof_A_nagy_fuzet.html

 

A többféle megjelenési forma, a kisregény, a film és a színdarab kapcsán 2013.október 7-én Veiszer Alinda beszélgetett a Szkéné Színház szomszédságában Szász Jánossal, a film rendezőjével és Horváth Csabával, a színpadi adaptáció rendezőjével.  

 

A filmrendező szerint a megfilmesítés sikere a téma-szűkítésben rejlik, a korábbi próbálkozók az egész trilógiában gondolkodtak, ő viszont csak A Nagy Füzet filmre vitelét tartotta szem előtt. A színpadi adaptációt illetően Horváth Csaba is ezt az első kötetet érezte leginkább közel magához. A filmes és színpadi követelményeknek ez felelt meg leginkább, Agota Kristof is ennek forgatókönyvére bólintott rá azonnal, amikor Szász János megkereste vele. Megtudtuk, a könyv írásakor az önéletrajzi téma drasztikuma magát az írót is oly mértékben frusztrálta, hogy csak ital (bor, ill. whisky) hatása alatt tudta azt megírni. Nagyszerű, őszinte asszonyként jellemezte a szerzőt Szász, akit annak idején férje kényszerített várandósan Magyarország elhagyására, majd Svájcban egy óragyárban való munkára. Férfi-gyűlölővé vált… Az elkészült film nagyon tetszett neki, kivéve, amikor a gyerekek a disznóólban esznek, ezt nem tartotta életszerűnek.  

Szász a filmes munkáról, annak konfliktusokban formálódó folyamatáról, nehézségeiről szólva kifejtette, a hazai közönség, kicsit cinikusan, „nem veszi komolyan" a művészetet, ellentétben pl. az orosz publikummal, aki mindent a legnagyobb komolysággal fogad művészi vonatkozásban. Az oroszok megszállottan komolyan veszik a színház-csinálást. A Horváth Csabához fűződő barátsága éppen a vonatkozó közös gondolkodáson alapul, mindketten „komolyan gondolják", amit csinálnak,  vonatkozik ez A Nagy Füzetre is.  

A digitális technika lehetővé teszi a filmrendezőnek a menet közbeni újragondolást, s a forgatásnak csak akkor enged véget vetni, ha számára a legmegfelelőbb az eredmény. Ez nagy nyomást jelent a színészeken a legjobb eredmény produkálására. Ezek a momentumok A Nagy Füzet forgatásán is érvényesültek.  

Az iker-személyek szerepeltetése, az „egy test, két lélek" hatás-fokozó jelentőségű.  

Az ikrek megszemélyesítőinek kiválasztása nem volt könnyű, de végül is, a Tolna megyei Kocsolán sanyarú körülmények között élő ikerpárt azonnali ránézésre fogadta el a filmrendező. Sorsuk a forgatás után könnyebbre fordult, sikerült felkarolni őket és budapesti kollégiumban tanulhatnak, hét végén pedig visszatérhetnek családjukhoz.

 

Horváth Csaba a színmű tavaly februári bemutatója előtt, 2012 nyarán találkozott a könyvvel először. Ezután keresett fordítót a mű angol, Broadway-színpadi változatának magyarítására, meg is találta a magyarul is kiválóan beszélő szerb hölgy, Mária Ignyatovic személyében. A rendezőt ennél a műnél is az írott szöveg zeneisége ragadta meg, amit legjobban drámai unisolo-val tud jellemezni. A szöveg nagyon szikár, lényegre törő, ereje ebből adódik, zeneiségét a beszélgetők Bartók vonósnégyeseihez tudnák hasonlítani.   

A könyv nem határolja be a történések időszakát pontosan, a színpadi rendező viszont úgy érezte, a hatás akkor a legmegfelelőbb, ha a darabot a második világháborúra aktualizálja. A nagymamát férfi színész, Andrássy Máté alakítja, a szerephez illő robosztus alkata miatt, s mert a nagymama nemi hovatartozásának a darab során nincs jelentősége. A nagymama és a gyerekek egymásra utaltsága minden változatban alapvető jelentőségű, benne bujkál valahol a szeretet is.

 

Agota Kristof: Trilógia

A Nagy Füzet – A bizonyíték – A harmadik hazugság

130×185 mm, 480 oldal

Ára: 2.990,- Ft

Cartaphilus Könyvkiadó, 2013.   

ISBN: 9789632662954

http://www.cartaphilus.hu/

http://www.cartaphilus.hu/kristof-trilogia   

Eredeti cím:  La trilogie des jumeaux

Fordította: Bognár Róbert, Takács M. József

 

 

Forgalmazza: Alexandra Kiadó és Könyváruházak

www.alexandra.hu

 

http://www.cartaphilus.hu/forum/tag/agota-kristof/

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük