Gellert Tamás: A lézeres gyilkos

http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=239341  

Gellert Tamás A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája című kötete a legizgalmasabb könyv, amelyet az utóbbi két-három évben olvastam, nem véletlen, hogy 2002-es svédországi megjelenése után hatalmas könyvsiker lett. Svédországban 1991 augusztusa és 1992 júniusa között óriási médiavisszhang kísért egy sorozatgyilkosságot, amelynek minden esetben sötét hajú bevándorlók voltak az áldozatai.

http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=239341  

Gellert Tamás A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája című kötete a legizgalmasabb könyv, amelyet az utóbbi két-három évben olvastam, nem véletlen, hogy 2002-es svédországi megjelenése után hatalmas könyvsiker lett. Svédországban 1991 augusztusa és 1992 júniusa között óriási médiavisszhang kísért egy sorozatgyilkosságot, amelynek minden esetben sötét hajú bevándorlók voltak az áldozatai.

A merénylő eleinte lézeres fegyvert használt, ezért emlegették lézeres gyilkosként – ezt a történetet írja meg alapos oknyomozás, sok ezer oldalas nyomozati anyag tanulmányozása és rengeteg interjú után Gellert Tamás. A magyar szülők gyermekeként Svédországban született, ott felnőtt szerző azonban a merényletek feltárásánál sokkal többet tesz: alaposan bemutatja a társadalmi hátteret is, s így érzékeltet megdöbbentő összefüggéseket.

A dokumentumregény cselekménye végig több szálon fut: miközben időrendben olvasunk a merényletek részleteiről, a legapróbb részletekig megismerjük a merénylő családját, gyerekkorát, gondolkodását, ezzel párhuzamosan olvashatunk a nyomozók munkájáról. Ezt a két szálat rendre megszakítják tényszerűségükben is izgalmas leírások a társadalmi jelenségekről. 1991-ben ugyanis bejegyezték Svédországban az Új Demokrácia nevű pártot, amely valós program híján egyvalamire épített: az idegenellenességre. A nyolcvanas évek gazdasági virágzása megtorpant, a jóléti évek után sokan féltek a recessziótól – ezt használta ki a két pártalapító. Egyikük ráadásul értett a médiaszerepléshez is. Hamar ismertek lettek, s így fordulhatott elő, hogy 1991-ben ez a nyíltan rasszista párt 6,7 százalékkal bejutott a svéd parlamentbe.
A lézeres gyilkos nem állt kapcsolatban a párttal, de hihetetlenül érdekesek a párhuzamos történések. Az első merénylet 1991. augusztus 2-án történt, ez után kezdjük megismerni a merénylő életrajzát, családi hátterét – azt például, hogy a fekete hajú fiú német szülők gyermekeként jött világra Svédországban. Természetesen nem írom le a krimiszerűen izgalmas történetet, egy fekete hajú fiatalember rasszista indítékú merényletsorozatát, Svédország utóbbi ötven évét – nem is szeretném „lelőni" a sok fordulatot.

Néhány társadalmi érdekességet viszont érdemes megemlíteni. Míg a „lézeres gyilkos" úgy véli, az ő kudarcos életéért a bevándorlók tehetnek, akiknek el kell tűnniük, közben megerősítést talál több rasszista szervezet és az Új Demokrácia nevű párt tevékenységében. Például 1991 novemberében egy bírósági tárgyaláson a Fehér Árja Ellenállás nevű, militáns rasszista szervezet két frontembere ült a vádlottak padján, s a bíróság elnöke még szóhoz sem jutott, amikor öt szkinhed felállt, „jobb karjukat a két vádlott felé lendítették", ők meg viszonozták a náci üdvözlést – ott, a bíróságon. Az 1990-ben megjelent Storm militáns, rasszista szélsőjobboldali fiatalok lapja volt, „a svéd hatóságok sokáig bizonytalanok voltak, hogyan kezeljék a lapot és támogatóit".

Miközben vissza-visszatérünk a merénylő tetteihez és életrajzához, valamint az ezzel párhuzamosan futó nyomozáshoz, döbbenetes tények tárulnak fel a társadalmi folyamatokról. 1991. november 30-án például nagy szkinhedtüntetés volt Stockholmban, körülbelül ezren Sieg Heil!-eztek a város szívében – igaz, az antirasszista tüntetők is kivonultak, akik azonnal jelezni akarták, hogy nem tűrik a neonácikat, a rasszistákat. Brutális verekedés lett belőle, a belváros úgy nézett ki, mint a csatatér. Mindeközben elképesztő a bíróság tétlensége, az egyik nagy napilap, a Dagens Nyheter munkatársa ezt írta például: „Ha a kristályéjszaka napjaink Svédországában történik, minden bizonnyal egyszerű rongálásért emelnek vádat." De utána, a '90-es évek eleji raszszista bűncselekmények után legalább megalkották Svédországban azt a törvényt, amely szerint a rasszista indíték súlyosbító körülménynek számít.

Egyre többen tüntettek a rasszizmus ellen, amelyet még XVI. Károly Gusztáv is elítélt, noha a király tartózkodik a politikai véleménynyilvánítástól. Egy lelkész a beszédében Martin Luther Kinget idézte: „Nem a roszszak kegyetlensége, hanem a jók hallgatása a tragédia" – olvasható a könyvben, amelyből izgalmasan, fejezetről fejezetre tárul fel egyre mélyebben mindez. Gellert Tamás nem egyszerűen alapos tényfeltáró szerző, hanem remekül tud írni és szerkeszteni is: mesterien építette fel ezt a valós, döbbenetes összefüggéseket feltáró történetet, amelyből így letehetetlen dokumentumregény született.

Gellert Tamás: A lézeres gyilkos – Egy merényletsorozat anatómiája, Corvina kiadó, ISBN: 9789631357202 Budapest, 2008, 463 oldal,  2990 forint

Eszéki Erzsébet