Gondolatok a könyvtárban

Tisztelt Mester! – szólt az írónak készülő ifjú, mit tanácsol, hogyan kezdjek el írni? Lehetőleg balról jobbra, hangzott a bölcs válasz.

Tisztelt Mester! – szólt az írónak készülő ifjú, mit tanácsol, hogyan kezdjek el írni? Lehetőleg balról jobbra, hangzott a bölcs válasz.

   A kalóz azt akarta, hogy fia többre vigye, mint az apja. A gyerek összes iskoláit kiváló eredménnyel végezte el, irodalomból doktorált a Harvardon. Ő lett a világ első kalóz-könyvkiadója.

   A közepes író figyel a tradíciókra, túl akarja szárnyalni kortársait és azért ír, hogy éljen. A kiváló író teremti a tradíciót, túl akarja szárnyalni önmagát és azért él, hogy írjon.

   Ami a könyvben egyszerűnek látszik, az a valóságban komplikált. Ami komplikáltnak látszik, az küzdelmes. Ami küzdelmesnek látszik, az végrehajthatatlan.

    Ha a „Hogyan lett író?" kérdésre őszintén szeretne a kérdezett válaszolni, így szólna: „Azt én is szeretném tudni."

   Az író első könyve megjelenéséig nem tudja hol végződik a teherbíró képessége. Ha már megjelent az első könyve, érzékeli a teherbíró képességét és túllendíti magát rajta. A harmadik könyve után teherbíró képességének csak alvásigénye szab határt.

   Ravasz kérdésre nehéz válaszolni az írónak. Például: „Kit tart nagyobb művésznek, Tolsztojt, vagy saját magát?" A helyes válasz: „Nem lehet kétséges, Tolsztojt. De nem sokkal nagyobbnak."

   Kedvenc íróm iránt elfogult vagyok. Akkor is szeretem, ha olyasmit ír, amit különben nem szeretek.

   Ha ki akarunk ábrándulni egy íróból, keressük fel otthonában.

   Olvasni nem szerető embernek nincsenek előítéletei. Minden könyvet egyformán utál.

   A Mesternek két könyve jelent meg egyszerre. Az emberiség története I-II. Életem története I-VI.

   A cenzúra elfogadhatatlan. De ha valaki nem tud egy könyvet megvenni, mert nincs rá pénze, annak teljesen mindegy, működik-e a cenzúra, vagy nem.

   James Onedin hajója egy kis léktől süllyedt el. A legjobb könyvet is tönkreteszi egy rossz befejezés.

  A jó könyv nem arra való, hogy megtudjunk valamit, hanem hogy tegyünk valamit.

Láng Róbert