Gyurcsány Ferenc 2009. február 16-i tévébeszédének teljes szövege: A válságkezelésről

Gyurcsány Ferenc 2009. február 16-án este tönbb magyar televizióban  egyszerre elhangzott beszédet mondott, amiben a Parlamentben elhangzott megszorító (hivatalos, politikailag korrekt terminológiával: válságkezelő) intézkedéseit ismertető beszédének főbb gondolatait próbálta megértetni a nézőkkel. Beszédét szokás szerint teljes terjedelmében kommentár nélkül közöljük. 

A beszéd teljes terjedelmében:

Jó estét kívánok! Engedjék meg, hogy pár perce megszakítsam az esti készülődés szokásos menetét. Azért teszem, mert fontos dolgokról szeretnék beszélni Önökkel.

Tudom, hogy látták a tévében, vagy olvassák az újságokban és sajnos egyre többen érzik saját bőrükön is, hogy válság van. Gazdasági világválság. Válságtól hangos Amerika, Németország, Oroszország – az egész világ nyugattól keletig.

Mi is veszélyben vagyunk. Igen, mi magyarok is.

Három éve elkövettem egy súlyos hibát, nem álltam ki Önök elé, hogy elmondjam: nem mehetnek tovább úgy a dolgok, mint korábban. Megtanultam a leckét.

Az én dolgom most az, hogy világosan megmondjam, hogy milyen helyzetben vagyunk és mit fogunk csinálni.

Terveinkről és intézkedésekről szeretnék ma Önöknek beszélni. Arról, hogy mit akarok tenni a válság enyhítése, az ország megerősítése érdekében.

És bátorítani kívánom Önöket. Hogy ne ijedjenek meg, hogy ne próbáljanak elbújni, elmenekülni a gondok elől. A válság úgy is utolér bennünket. A kérdés csak az, hogy reményvesztett, vagy tettre kész embereket talál.

Tisztelt Honfitársaim!

Ha az elmúlt tíz év gyakorlatát folytatjuk, akkor veszíteni fogunk. Az ország, magyar emberek, a családok, a vállalatok fognak veszíteni. Ha ezzel szemben győzni akarunk, akkor sok dolgot meg kell változtatni. Erről beszéltem, erre tettem ma javaslatot a Parlamentben.

A válság a gazdaság betegsége. A tünetek szemmel láthatóak. Emberek tízezrei veszítik el munkahelyeiket, csökkennek a jövedelmek, bajba kerülnek, akiknek hitelt kell törleszteni. A vállalatok nem kapnak pénzt a bankoktól, egyre kevesebb árut tudnak eladni vevőiknek, így mindinkább arra kényszerülnek, hogy elbocsássák alkalmazottaikat.

A válság következményeként az állam költségvetésén is egyre nagyobb lyuk tátong. Ráadásul, minként az emberek és a vállalatok, úgy az állam is alig talál hitelezőt. Így nem marad más lehetőség, mint hogy mindannyian addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér.

De ebben a helyzetben is tudjuk, hogy sokan csak az államtól várhatnak és kaphatnak segítséget. Éppen ezért állami, kormányzati eszközökkel, beavatkozásokkal csillapítjuk a válság közvetlen hatásait.

Munkahelyeket védünk támogatást adunk a vállalatoknak, hogy működőképesek maradjanak, hogy túléljék a mostani, talán legnehezebb időszakot.

Munkahely – ez a válságkezelő stratégia kulcsszava. Nem tudunk minden munkahelyet megőrizni, de megóvjuk a lehető legtöbbet, és mindent megteszünk azért, hogy újak is létesüljenek.

Kedves honfitársaim!

A válság hatásainak enyhítése önmagában nem elég. Nem elég, mert ez nem kezeli gazdáságunk múltból hozott gyengeségeit, betegségeit. Ha ezzel is foglalkozni akarunk, márpedig foglalkoznunk kell, akkor többet kell tennünk.

Sokkal többet. Úgy kell átalakítanunk egy sor dolgot, hogy több munkahely jöjjön létre, hogy érdemes legyen dolgozni, hogy az adó ne vigye el a kereset nagy részét, hogy ne a segély és a szociális támogatás, hanem a munka legyen a remélt biztonság forrása.

Nem ígérek könnyű utat. Sőt! Nehéz vállalkozásra hívom valamennyiüket, olyanra, melynek hasznát csak pár év múlva látjuk, addig pedig dolgoznunk kell. Együtt, közösen, mindahányan vagyunk.

Azt javaslom, hogy Magyarország megerősítése érdekében újítsuk meg adó-, szociális- és nyugdíjrendszerünket, folytassunk nemzeti érdekeinket szolgáló patrióta gazdaságpolitikát, összefogással csináljunk kisebb parlamentet és kisebb bürokráciát.

Csökkentsük a kerestek, a jövedelmek adóját, hogy jobban megérje dolgozni. Évi hárommillió forintig az alacsonyabb kulccsal adózzunk jövedelmünk után. Így több marad a borítékban, a bankszámlán. A kieső adóbevételt pótoljuk azzal, hogy 3 százalékponttal emeljük az áfát. Lassan, fokozatosan vezessük be a vagyonadót, de vigyázzunk, hogy ez igazi terhet csak a nagy vagyonokkal rendelkezőknek, a jövedelmüket eddig eltitkolóknak jelentsen.

Úgy alakítsuk át a szociális és foglalkoztatási rendszert, hogy akinek csak lehet, annak inkább munkát adjunk, ne segélyt. Az eddig mindenkinek egyformán járó juttatásokból pedig kevesebbet adjunk a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek.

A válság nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjrendszert. Ha nem változtatunk, a rendszer összeomolhat. Ezért azt javaslom, hogy úgy alakítsuk át a nyugdíjrendszert, hogy megvédje a mai nyugdíjasok biztonságát, másrészt garantálja, hogy a később nyugdíjba vonulók nyugdíját is biztonsággal lehessen kifizetni. Ennek érdekében van szükség például arra, hogy hosszú átmenetet követően, 2016-tól fokozatosan, kilenc év alatt, 65 évre emeljük fel a nyugdíjkorhatárt.

Kedves Honfitársaim!

A válság megfékezése, Magyarország megerősítése nem egyszerű feladat. A kormány tudja, mint kell tennünk. Tudja és teszi a dolgát. Határozottan és keményen.

Önöktől azt kérem, hogy gondjaik bajaik között is gondoljanak az egész országra. Hiszen össze vagyunk kötve. Magyarország és polgárai csak együtt boldogulhatnak, csak együtt lehetnek sikeresek.

Kérem Önöket, hogy tájékozódjanak, hogy milyen veszélyeket, kockázatokat jelent a válság. Legyenek megfontoltak, a cselekvésben meg határozottak. Ha így tesznek, ha így teszünk, akkor a dolgaink hamarosan jobbra fordulnak, Magyarország megerősödve kerül ki a válságból.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Jó estét, jó éjszakát kívánok, és sok erőt, hogy holnap nekiláthassunk mindannak, amit elterveztünk, amit eldöntöttünk. Tegyük a dolgunkat Magyarország!