A Kormányszóvivői Iroda Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mai beszéde kapcsán közrebocsátotta a válságkezelés és növekedés – kormányzati stratégia című összefoglaló anyagot, amelyet szokás szerint változtatás nélkül az  alábbiakban közöljük.

 A Kormányszóvivői Iroda Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mai beszéde kapcsán közrebocsátotta a válságkezelés és növekedés – kormányzati stratégia című összefoglaló anyagot, amelyet szokás szerint változtatás nélkül az  alábbiakban közöljük.

 

Helyzetértékelés – kettős szorításban

A gazdasági válság pusztító erővel söpör végig a világon. Károkat okoz az Egyesült Államoktól Kínáig mindenhol, egész Európában, így Magyarországon is. Munkahelyek milliói szűnnek meg világszerte, cégek állítják le a termelést, csökken a hitellehetőség, drágul a törlesztés. Szinte senki nem látta előre, mekkora a veszély, és ma nincs senki, aki meg tudná mondani, meddig fog tartani a krízis.

Nem tudjuk, mert nem lehetséges megállítani határainknál a válságot. Következményeire készülnünk kell, hatásait kezelnünk, enyhítenünk szükséges. A válság a munkahelyeket veszélyezteti első helyen. Ezért – miközben tudjuk, hogy nem lehet megőrizni minden magyar munkahelyet – a munkavégzés lehetőségének megóvását, ösztönzését kell a válságkezelés fókuszába állítani. Minél több munkahelyet megvédeni és megteremteni újak létrejöttének feltételeit – ez a kormány kötelessége.

A tűzoltás után azonban előre kell tekintenünk. A magyar gazdaság gondjainak felületi kezelése ideig-óráig elfedheti ugyan a bajokat, de azok hamar újratermelődnek, sőt gyarapodnak. Ezért egy sor terület igényli a hosszabb távú változások elindítását, a mély és átfogó átalakításokat. Mindezt annak érdekében, hogy a válság után – akármikor jön is el annak ideje – Magyarország megerősödve állja a világméretű gazdasági versenyt.

A válságkezelésére nincs csodaszer. Nincs másolható recept sem. A stratégiát saját magunknak, saját helyzetünkből kiindulva, saját problémáinkra szabva kell megalkotnunk.

Az elmúlt nyolcvan év legsúlyosabb világválságának közepén Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ennek oka, hogy bár a rendszerváltástól az évezredfordulóig egy esetenként akadozó, de alapvetően sikeres pályán haladtunk, 2001-re ez a lendület megtört, és hazánk egy belső fogyasztás által vezérelt, jelentős részben hitelből finanszírozott növekedési pályára állt.

A gazdasági lendület és a különösen kedvező nemzetközi körülmények hosszú időre elfedték az akkor elmaradt változások következményeit, és a növekedés árnyékában a gazdaság szerkezeti gyengeségei tovább halmozódtak. Ez 2006-ra rekord nagyságú költségvetési deficithez és súlyos versenyképességi visszaeséshez vezetett. A kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát és elindított néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem oldódott meg.

Magyarországnak ezért ma kettős szorításból kell kitörnie.

Egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni és a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét, nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelő lépéssorozat átmeneti időre enyhítette a nyomást és lehetőséget adott egy új, a kettős kihívásra választ adó reformprogram bevezetésére. Ezt a lehetőséget nem lehet elvesztegetni; olyan stratégiára van szükség, ami átfogóan, mélységében alakítja át az ország működését, gazdaságát.

Ennek a stratégiának egyfelől megfelelő egyensúlyt kell találnia a válság rövid távú enyhítése és a szükséges hosszú távú átalakítások között, másfelől egyszerre kell biztosítania a stabil, gyors, foglalkoztatás-alapú növekedést és a szigorú költségvetési egyensúlyt. Építve a korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon átívelő, széles körű társadalmi támogatással bíró program érheti el. Ez a program csak akkor lehet sikeres, ha közelebb viszi hazánkat az európai centrumhoz: a növekedés és stabilitás legfőbb biztosítékát, egyben legszigorúbb bíráját, az euró mielőbbi bevezetését tekinti sikere mércéjének.

A kormány válsgákezelést és növekedést egyaránt szolgáló átfogó stratégiája ezt a célt tűzi ki. Az alábbiakban nem a sratégia egészét, csupán három meghatározó elemét: a munkabarát adórendszer, az igazságos és munkára ösztönző szociális háló, valamint a fenntartható, stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer megteremtésére vonatkozó javaslatokat mutatjuk be.

I. Munkabarát adórendszer

A magyar adórendszerben túlságosan magasak a munkára rakódó adó- és járulékterhek. Jól mutatja mindezt, hogy 2007-ben az Európai Unió országai közül csupán Belgiumban kellett arányaiban több adót és járulékot befizetni az átlagkereset után a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, mint Magyarországon. A kormány által kezdeményzetett változtatások olyan érdemi átrendezést jelentenek, amelyek érdemben csökkentik a foglakoztatás közterheit. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszÜntetése teremti meg, amely csökkenti az adó alóli kibújás lehetőségeit is. A tervezett intézkedések hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez és a gazdasági növekedéshez is.

A tervezett változások 2009-2010-ben két lépésben, az adóterhelés szintjének csökkentése nélkül az adóterhek mintegy 700-800 milliárd forintos adóátcsoportosítását jelentik, csökkentve a bérek közterheit, megszüntetve a különadókat, és növelve más, elsősorban a fogyasztást terhelő adók terheit, illetve szűkítve a kivételeket.

A kormány továbbra is elkötelezett az adóterhek általános mérséklése terén – erre törvényi kötelezettséget is vállalt -, azonban a szigorú egyensúlyi követelmények mellett erre jelenleg nincs lehetősége. A válság enyhülésével, a növekedés megindulásával azonban a növekedésből fakadó többletet – az egyensúly javítása, megőrzése mellett – a kormány döntően az adóterhek csökkentésére fogja fordítani.

Adócsökkentő lépések:

  • Két lépésben, 5 százalékponttal – 32-ről 27%-ra – csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009. júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010. januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft.
  • Két lépésben csökkennek a munkavállalók normatív személyi jövedelemadó terhei. A személyi jövedelemadó kulcsai már júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009. júliusában megszűnik a különadó.
  • 2010. januárjától megszűnik a vállalkozások különadója.

Adócsökkentések forrását megteremtő lépések:

  • 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
  • 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis-, és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.
  • 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
  • A 3 és több gyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezmény.
  • 2009. júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
  • 2009. júliusától emelkedik a dohánytermékek, az üzemanyagok  és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.
  • 2011-2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat.

Az intézkedések hatása

Jelentősen csökkennek a béreket terhelő adók

Az intézkedések együttes hatásaként látványosan csökkennek a béreket terhelő adók: mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. A bérterhek csökkenése már a válság idején is – más intézkedésekkel párosulva – mérsékelheti a vállalati elbocsátásokat.

Az adóteher csökkenése azt jelenti, hogy először fordul majd elő, hogy egy átlagos keresőnek több kerül a borítékjába, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy valaki 100 forintot hazavihessen a családjának, 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetni, ennek összege 2009. második félévében 97 forintra, januárban pedig 90 forintra csökken.

Csökken a munkáltatók bérköltsége

A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét. 2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7%-kal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása.

Nő a nettó kereset, jobban megéri többet dolgozni

Az adókulcsok és a sávhatár 2009-2010-es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli látványosan. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19%-ra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, így náluk is érzékelhető, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben változatlan bér mellett 10,2%-kal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2009. elején.

Az, hogy már idén és jövőre pusztán az adóváltozások hatására nő a nettó kereset, az ebből fakadó pótlólagos kereslet némileg enyhíti a válság mélységét. A személyi jövedelemadó változásai túl azon, hogy több pénzt hagynak az embereknél, egyben nagyobb ösztönzést adnak a munkába lépésre, a nagyobb teljesítményre, vagy éppen az eddig zsebbe fizetett bér kifehérítésére. Eddig ugyanis – különösen az átlagkereset környékén – a béremelésből aránytalanul magas összeget vitt el a személyi jövedelemadó. 2010-től azonban már az adózók 83%-a fog az alsó kulcs szerint adózni, és az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150-240 ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken.

Fejlesztő, beruházó vállalkozások támogatása

2010. januárjában – ha a szűk mozgástér miatt viszonylag kis mértékben is – mérséklődnek a vállalkozások nyereségét terhelő adóterhek, mintegy 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19%-ra emelkedik a társasági adó és megszűnik a társasági adóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.

Egységes ingatlandó – jövedelem mellett a vagyon adóztatása

Általános szakmai egyetértés van abban, hogy a legális jövedelmek túlzott adóztatása helyett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a nem kis részben eltitkolt jövedelmekből felhalmozott vagyont terhelő adóknak. A kormány az elkövetkező hetekben – a korábbi tapasztalatok alapján, az alkotmányos követelmények és az indokolt átmenet biztosításával –  javaslatot tesz az általános ingatlanadó 2011-2013. közötti bevezetésére.

II. célzottabb és munkára ösztönző szociális háló

 

A Magyarországon működő szociális háló nemzetközi összehasonlításban is túlságosan kiterjedt. Magyarország a bruttó hazai termék arányában 4-5 százalékponttal többet fordít szociális transzferekre, mint Csehország vagy Szlovákia. A szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat épít az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac közé, nem veszi kellőképpen figyelembe a rászorultságot és a támogatások rendszere nehezen átlátható, ami visszaélésekre ad lehetőséget.

Ma Magyarországon a nagyságrendileg 1000 milliárd forintos kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, mindenkihez egységes mértékben, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz. (A legjelentősebb ilyen ellátások: a családtámogatás alapellátásai, mint amilyen a családi pótlék és a lakáshoz jutást segítő kedvezmények, támogatások, mint a szociálpolitikai támogatás). A szociális ellátások feladata azonban nem az, hogy az adóbevételekből különbségtétel nélkül többletbevételhez juttasson mindenkit, hanem hogy azok számára biztosítsa a közösség támogatását, az adófizetők szolidaritását, aki erre valóban rászorul.

Az univerzális ellátásokkal az a legnagyobb probléma, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. Az ellátások célzottságának növelése amellett, hogy igazságosabbá és hatékonyabbá teszi a rendszert, úgy csökkenti a szociális kiadásokat, hogy az nem okoz kirívó szociális feszültséget: azoktól von el, akiknek ez nem okoz jelentős megrázkódtatást és azokat részesíti előnyben, akiknél a legnagyobb a szükség.

A kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolt átalakítására. A szakpolitikai erőfeszítések jelentős része abba az irányba mutatott, hogy a szociális rendszer segélytípusú elemeiben fokozza, megkövetelje az egyéni erőfeszítést. Ezek a törekvések és a már megkezdett lépések fontos szerepet kapnak a válság kezelésében is: a rehabilitációs intézkedésektől kezdve a szociális segélyezés megújításáig a legtöbb területen már bevezetett programokat kell tovább finomítani ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a válság leküzdésében.

A kormány olyan javaslatokat kezdeményez a foglalkoztatási és a szociális rendszer átalakítására, amelyek tovább erősítik a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzését, illetve növelik a különböző juttatások célzottságát, miközben hozzájárulnak a szociális kiadások mérsékléséhez is.

 

Intézkedések a rászorultság elvének erősítésére a szociális ellátásokban

A célzottság – a rászorultság elve – kétféleképpen érvényesíthető: a magas jövedelemmel rendelkezők jogosultságának megvonásával, vagy úgy, hogy nem a támogatások megléte, hanem csak azok mértéke igazodik a jövedelmekhez. Ez utóbbi esetben mindenki jogosult marad, az adott élethelyzethez (pl. gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez) kapcsolódó többletkiadásokat és nehézségeket elismeri az ellátás, de a kevésbé rászorulók esetében kisebb mértékben.

Az ellátások célzottságának növelése érdekében a kormány javasloja egyes univerzális ellátások adó alá vonását. A családi pótlék, a szociálpolitikai támogatás és egyéb kisebb univerzális ellátások adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek az adófizetés hatálya alá.

A családi pótlék adó alá vonása

A kormány javaslata alapján 2009. szeptemberétől adóterhet nem viselő járandóságként – a szülők között kötelezően megosztva – adókötelessé válna a családi pótlék. (Az adóterhet nem viselő járandósága azt jelenti, hogy hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni). A szülők közötti megosztás egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőknek illetve a csak egy aktív keresővel rendelkező családok keresőjének csupán a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba.

A személyi jövedelemadóváltozások hatására jelentősen nő a gyermeket nevelők nettó keresete is, abból a családi pótlékra eső adó csak egy méltányos, a jövedelem növekedésével emelkedő részt fog elvenni. A családi pótlék így igazságosabbá is válik, hiszen az adó összege a családok sajátos szociális helyzetéthez is igazodik majd. Azoknál a családoknál, ahol más adóköteles jövedelem nincs, ott semmit nem visz el a családi pótlékból az adó. Ahol mindkét szülő alacsony keresetű, vagy az egyik gyesen van, a másik pedig alacsony jövedelmű, ott szintén nem nő a kereső adóterhe. A kereset, illetve a keresők számának növekedésével egy kétgyermekes családban 973-5282 forint közötti összeget visz majd el az adó a 27 800 forintos családi pótlékból.

Egy kétgyermekes család szeptembertől havi 27 800 forintra (1 200 forinttal) emelkedő családi pótlékának adóterhe 2010-ben

 

Anya által fizetett adó

Apa által fizetett adó

Családi pótlék adóterhe

Egyik szülő gyesen, másik minimálbéres

0

0

0

Egyik szülő gyesen, a másik 100 ezer forintot keres

0

0

0

Egyik szülő gyesen, a másik 110-220 forintot keres

0

973

973

Egyik szülő gyesen, a másik 300 ezer forintnál többet keres

0

2641

2641

Mindkét szülő dolgozik minimálbéren

0

0

0

Mindkét szülő dolgozik, havi 100 ezer forintot keresnek

0

0

0

Az egyik szülő 100 ezer, a másik 150 ezer forintot keres

0

973

973

Mindkét szülő 130-220 ezer forint között keres

973

973

1946

Az egyik szülő 150 ezer, a másik 500 ezer forintot keres

973

2641

3614

Mindkét szülő havi 300 ezer forintnál többet keres

2641

2641

5282

A lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás adó alá vonása

A különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott univerzális, alanyi jogon járó támogatások (közkeletű nevén szocpol) a családi pótlékhoz hasonló módon adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek be a közteherviselésbe. Mivel azonban ezek nagy összegű juttatások, ezért a szülők közti megosztáson túl két további kedvezmény érvényesíthető. Az egyik, hogy kaphat az igénybevevő két év türelmi időt, a másik pedig, hogy a türelmi idő után is öt év alatt, egyenlő részletekben lehet bevinni az adó alá. Egyedülálló szülő esetében a szociálpolitikai támogatás fele kerül az adóalapba.

A rászorultsági elv határozottabb érvényesítése a gáz- és távhőtámogatásban

A célzottság erősításánek elve húzódott meg a gázártámogatások 2006-os átalakítása mögött, aminek köszönhetően ma igazságosabb és hatékonyabb a rászorultaknak járó kedvezmények elosztása. Ebben az esetben az univerzalitás két módon korlátozódik: egyrészt a nagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szint fölött megszűnik a juttatás.

A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.

Intézkedések a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzésére

Út a munkához program

A kormány folytatja és kiteljesíti az Út a munkához programot. A program célja, hogy a munkaképes korú és munkát vállalni képes, rendszeres szociális segélyben részesülőknek előírja a foglalkoztatási szolgálattal történő együttműködést, a közmunkában való részvételt. Az állam először vállal felelősséget abban, hogy úgy vezeti vissza a munkaerőpiac felé az onnan kiszorulókat, hogy nem piaci szereplők beiktatásával, hanem közvetlenül teremti meg ehhez az igényt és a lehetőséget azzal, hogy a közmunkaprogramok megszervezésébe ösztönzőkkel bevonja a helyi önkormányzatokat.

Rehabilitáció rendszere

A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépett rehabilitációs program keretében. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül akár tízezrek  térhetnek vissza fokozatosan a munkaerőpiacra, egészségi állapotuk függvényében.

Gyermeknevelési támogatások

A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél pedig a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszakban helyette a gyest lehet igénybe venni. A gyermeknevelési támogatások átalakításának célja, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is nőjön a foglalkoztatottság.

Családi pótlék

A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, azaz ha a gyermek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. Amennyiben a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a családi pótlék felhasználása során a gyermek érdekei sérülnek, akkor a családi pótlékot átmeneti időre, részlegesen természetbeni juttatássá lehetne alakítani.

Gyermekmegőrzés intézményei

A kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet" jön létre.

Ápolási díj

Ma Magyarországon az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása. A Szolgálat tagjai azok lehetnek, akik hajlandóak további ápolást vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban. A Szolgálat érdemben nyit a munkaerőpiac irányába, tagjai gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat.

Passzív táppénz

A kormány maximálja a passzív táppénz összegét.

Intézkedések a szabálytalanásgok és visszaélések visszaszorítására

A szociális ellátásoknak több kifizetője van az önkormányzati és a kormányzati szférában, miközben nincs olyan egységes nyilvántartás, amelyben a különböző ellátások és jogosultságok összesítve szerepelnek. Emiatt, valamint az egyes esetekben nem pontosan tisztázott feltételek miatt az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, hogy egyénileg vagy szervezetten jogtalanul igényeltek ellátásokat.

Egységes szociális számla

Az állami és az önkormányzati juttatások nyilvántartását szolgáló egységes szociális számla nyomon követhetővé teszi, hogy ki milyen ellátásra jogosult, csökkentve ezzel a szociális rendszerben előforduló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Az egységes szociális számla kiépítése megkezdődött, 2011-től az ellátások teljes körét – függetlenül annak folyósítójától – tartalmazni fogja.

Lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás

A lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében a szociálpolitikai támogatás esetén kötelező – részben bankszámlára helyezett – önrészt fog előírni az igénybevétel feltételeként.


III. Fenntartható, stabil és kiszámítható nyugdíjrendszer

Az idősödő társadalom, a rohamosan növekvő nyugdíjkiadások nem csupán Magyarországon, de egész Európában az egyik legnagyobb hosszú távú társadalmi kihívást jelentik. A kihívás lényege mindenütt ugyanaz: kiszámítható, biztonságos időskort garantálni a jövő nyugdíjasainak úgy, hogy ezzel ne hárítsunk elviselhetetlenül nagy terhet a jövő aktív korosztályaira. A feltételek változatlansága mellett különösen nagy teher hárulna a jövő nemzedékeire Magyarországon, ahol 2050-ig megkétszereződik a nyugdíjas korúaknak a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya: míg ma négy munkaképes korúra jut egy nyugdíjas, addig 2050-ben csupán két aktív korúnak kell eltartania egy idős embert.

A kormány 2006-2008 között megtette a szükséges lépéseket egy hosszabb távon is biztonságosan fenntartható, a nyugdíjkiadások növekedését mérséklő rendszer kialakítása érdekében. Az intézkedések elsősorban a korai, korhatár alatti nyugdíjazásban való érdekeltséget mérsékelték, növelve a nyugdíjba vonulás korcentrumát. A meghozott intézkedések 2020-2030-ig jelentősebb adósság felhalmozása nélkül finanszírozhatóvá tették a nyugdíjrendszert.

Azonban további érdemi – a korábbi intézkedéseknél is nagyobb mértékű – változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is kiszámítható és biztonságos legyen. A világgazdasági válság egyértelművé tette, hogy mind a rövidtávon elérhető megtakarítások, mind a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatósága érdekében elkerülhetetlenül meg kell tenni a régóta ismert, de eddig halogatott, a nyugdíjrendszer átalakítását biztosító további intézkedéseket is.

A nyugdíjrendszer stabilitását megteremtő javaslatok

 

Nyugdíjkorhatár emelése

A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy az életkor emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. Az európai országok többségében ma magasabb a nyugdíjkorhatár, mint hazánkban. A fenntartható és stabil nyugdíjrendszer érdekében a kormány olyan javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, amely hosszú felkészülési időt biztosít az érintett korosztályoknak, összhangban van az életkor elkövetkező másfél évtizedben várható emelkedésével és nem okoz aránytalan különbséget az egymást követő korosztályok számára.

A javaslat értelmében a korhatár 7 év múlva kezd el emelkedni és 15 év múlva éri el 65 évet, ami azt jeleni, hogy a 2016-2024 között időszakban fokozatosan, évente négy hónappal emelkedne korhatár.

 

Intézkedés a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelésére

A hosszú távon, biztonságosan fenntartható nyugdíjrendszer kialakítását segítik elő azok – a 2006-ban már megkezdett – intézkedések, amelyek emelik a nyugdíjba vonulás valódi korcentrumát, arra ösztönözik a munkaképes korú embereket, hogy szabad elhatározásból, de józan számítás alapján, később vonuljanak nyugdíjba.

Szintén a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelését segíti elő a kormány arra vonatkozó javaslata, hogy ne csupán a korhatár alatti nyugdíjazásnál, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele legyen az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Ha a jövőben a 62. életév betöltését követően is meg kell szüntetni a munkaviszonyt a nyugdíjba vonuláskor, akkor ez sokakat megfontolásra fog késztetni döntésükben mert nem biztos, hogy a nyugdíjba vonulás után újra megkapják jól fizető állásukat.

A 13. havi nyugdíj beépítése a havi nyugdíjakba

A 13. havi nyugdíj bevezetésére döntően szociális szempontokat követve, az 1990-es évtizedben sok áldozatot hozott nyugdíjas társadalom veszteségeinek kompenzálásaként került sor. A válság még inkább rávilágított arra, hogy a 13. havi nyugdíj, mint a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára is szóló ígéret, nem tartható fenn.

A kormány javaslata alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten – az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával – beépül a havi nyugellátásokba. Azoknál a korhatár alatti nyugdíjasoknál, akik idén nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a korhatár betöltését követően épül be a 13. havi a nyugdíjukba, így őket sem éri veszteség. A 13. havi nyugdíj beépítésére vonatkozó javaslat egyaránt biztosítja a szociális biztonság elért szintjének megtartását és az alkotmányossági szempontokat. A 2010-től nyugdíjba vonulók azonban már nem kapnának 13. havi nyugdíjat.

A javaslat a nyugdíjkiadások – évről évre halmozódó – mérséklődésén túl hozzájárul a nyugdíjba vonulás korcentrumának növeléséhez. A 2010-től nyugdíjba vonulók számára ugyanis a 13. havi nyugdíj kiesése 8 százalékos induló nyugdíjcsökkenést jelent, így csökken az érdekeltségük a korai nyugdíjazásban, hiszen induló nyugdíjukat a munkaerőpiacon való maradással tudják jelentősen növelni. A jelenlegi „bonus" szabályok szerint ugyanis aki 62 éves életkora után is munkában marad, évente 6 százalékkal emelkedik a nyugdíja.

Értékmegőrző, de a fejlődésből is részesedő nyugdíjak

A kormány kezdeményezi a svájci indexálás szabályainak átalakítását 2010-től. A javaslat értelmében a nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján számolnák, de hogy ezek közül melyik, milyen arányban határozza meg az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesések idején a korábbinál nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, de a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. A svájci indexálás rugalmasabb szabályai nem tennék lehetővé, hogy a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben növekedjenek, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket.

Példa a svájci indexálás módosulására

(az ár és nettó kereset figyelembe vétele a nyugdíjemelésnél)

Ha a GDP növekedése

Fogyasztói ár

Nettó kereset

2% alatti

100%

2-3% között

80%

20%

3-4% között

60%

40%

4% felett

50%

50%

 

 

 

A javasolt intézkedések hatása

A nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó javaslatok – a korábbi lépéseknél is jelentősebb mértékben – csökkentik a jövő nemzedékeinek nyugdíjjal kapcsolatos terheit, miközben már rövid távon is jelentős megtakarítást eredményeznek. A javasolt intézkedések már 2010-re is több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményeznek, ennek köszönhető, hogy csökkenő GDP mellett sem emelkedik a nyugdíjra fordított kiadások aránya. A javasolt strukturális átalakítások a decemberi konvergenciaprogramban bemutatott nyugdíjpályához képest 2050-re jelentősen, a GDP 3,5%-ával mérséklik nyugdíjkiadásokat

Ebből:

–         a nyugdíjkorhatár 2016-2024. közötti 65 évre emelése 1%-ot;

–         a 13. havi nyugdíj beépítése, és ezzel az új induló nyugdíjak szintjének csökkentése szintén 1%-ot;

–         a svájci indexálásnak a gazdasági növekedés ütemétől függő átalakítása pedig 1,5% hosszú távú megtakarítást jelent.

IV. Fejlődő gazdaság és infrastruktúra

A gazdasági világválság, illetve a már több éve jelen lévő szerkezeti problémák kettős hatásából fakadóan Magyarországon minden szektorban visszaesés tapasztalható. A Magyarországon termelő vállalatok mind hazai, mind külföldi piacai beszűkültek: visszaesett  az ország export teljesítménye, illetve az importált javak volumene egyaránt. Mindezek komoly gondokat okoznak a munkaerőpiacon is, tömegesen szűnnek meg a munkahelyek, és a visszaesés további több tízezer ember állását veszélyezteti.

Az ország megerősítését célzó stratégia egyik kulcseleme a vállalkozások megerősítése. Ennek érdekében olyan intézkedések születtek, illetve a kormány olyan már megkezdett kezdeményezéseket folytat, amelyek rövidtávon képesek segítséget nyújtani a magyar vállalatoknak.

Intézkedések

  • A vállalkozások finanszírozásának támogatása kedvezményes hitelekkel, állami garanciavállalással, tőkealapokkal valamint a már korábban is sikeres pályázatok meghosszabbításával, illetve újak kiírásával és a hozzáférés egyszerűsítésével. Összesen 1.400 milliárd forint keretösszeg, valamint további 900 milliárd állami garancia áll rendelkezésre a finanszírozási programokhoz.
  • Külgazdasági diplomáciai offenzíva és kollektív külpiaci megjelenések.
  • Félfordulat a befektetés-ösztönzésben: a korábbi kiemelt ágazatok mellett az alacsonyabb hozzáadott értékű, de sok embert foglalkoztató külföldi befektetések is kiemelt támogatást kapnak.
  • A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kiemelten fontos tudásintenzív iparágak esetében hosszú távú stratégia megalkotása (autógyártás, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar, logisztika).
  • Exportfejlesztés és tőkekihelyezés: új tőkekihelyezést támogató konstrukciók indulnak a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. (pl. a KKV szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítás; a magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése; exporttámogatási pályázat)
  • A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál. (Négyből egy nap tanfolyam program az átmeneti foglalkoztatási gondokkal küzdő vállalatok munkavállalói számára, Országos Foglalkoztatási Alap forrásainak célirányos felhasználása)
  • Térségi válságkezelő alapok felállítása.
  • Beszállítókat támogató pályázati lehetőség indítása.
  • Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program folytatása, a mezőgazdaságban működő vállalkozások további támogatása, kiemelt célként kezelve a környezetbarát technológiák elterjedését és az állattenyésztés korszerűsítését.
  • A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci pozícióinak javítása mind a belső, mind a külső piacon a közösségi agrármarketing lehető legszélesebb eszköztárát alkalmazva (ideértve a kereskedő cégekkel kötött, a magyar termékek nagyobb piaci részesedését célzó megállapodást is).
  • Több kezdeményezés indul, illetve folytatódik Magyarország földgázellátási biztonságának fokozása érdekében. (pl. földgáztárolási kapacitások bővítése; szállítóvezeték fejlesztés; bányajáradék célzott csökkentése a földgázmezők jobb kiaknázása érdekében)
  • Új atomerőművi blokk építésének előkészítése Pakson; új erőművek építésének támogatása, fókuszálva az alternatív energiahordozókra is, mint a biomassza és a geotermikus energia.
  • A MÁV működési folyamatainak racionalizálása, szervezeti struktúrájának átalakítása, vagyongazdálkodásának javítása; az elővárosi vasúti közlekedés minőségének javítása; a HÉV és a MÁV elővárosi vonalainak összevonása, közös menetrend.


V. Korszerű államigazgatás, megújuló politikai intézmények

Ahhoz, hogy a politikai és a közigazgatási szféra átfogó változásokat kezdeményezzen és hajtson végre azokon a területeken, ahol azok elodázhatatlanok, szembe kell néznie a saját működésével szemben megfogalmazódó kritikákkal, és le kell számolnia az elmúlt két évtizedes működése során felhalmozódó féligazságokkal.

Ma a parlamenti és az önkormányzati képviselőtestületek létszáma a lakosságszámhoz viszonyítva indokolatlanul magas; az országgyűlési képviselők költségtérítésének átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége rendszeresen indulatokat vált ki; a szétaprózódott önkormányzati igazgatás túlzott bürokráciával és indokolatlanul drágán működik; számtalan bürokratikus akadály pedig mind a mai napig megkeseríti az állampolgárok ügyeinek intézését, és sok esetben a vállalkozások tevékenységét. A politikai és közigazgatási rendszerrel kapcsolatos általános elégedetlenséget pedig tovább erősítik az időről-időre kirobbanó korrupciós botrányok is.

Javasolt intézkedések

  • 199 fős országgyűlés az ahhoz tartozó egyszerű, arányos, olcsó, egyfordulós listás választási rendszerrel.
  • Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének rendezése, a bázist a mindenkori átlagkeresethez igazítva. Az alap képviselői fizetést (egy bizottsági tagsággal számolva) a mindenkori statisztikai átlagbér háromszorosában meghatározva, a költségtérítést pedig a számlával, illetve a kilométeróra-állással igazolt valós költségekre kiterjeszteni.
  • Az önkormányzati képviselők számának differenciált csökkentése a mai létszám közel felére, 25 941-ről 13 576-ra.
  • Az ötszáznál kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban legyen betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de az ötezernél főnél kevesebbet számláló településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban és főállásban is betölthető.
  • Az alpolgármesteri poszt jelenlegi széleskörű indokoltságának felülvizsgálata, kisebb településeken és általában is az alpolgármesterek maximális száma, illetve maximális tiszteletdíjának felülvizsgálata.
  • Az önkormányzati bizottsági rendszer egyszerűsítése, szem előtt tartva, hogy kisebb településen egy bizottság is elegendő.
  • Önkormányzati feladatkörök deregulációja: közel 100 jelenleg önkormányzati feladat megszűntetése, illetve áttelepítése államigazgatási szervhez.
  • A közszolgáltatások szervezésében az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tenni, hogy a szaktörvények egyes önkormányzati feladatok kistérségi ellátását írják elő.
  • Jegyzői-polgármesteri tisztséghez tartozó feladatkörök pontosabb újraszabályozása, a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fóruma javaslatának megfelelően.
  • Az új község alapításához szükséges feltételek szigorítása: 1000 fő alatt erre ne legyen lehetőség.
  • Csatlakozó község intézményének létrehozása. A csatlakozó községgé nyilvánítást a település helyi népszavazás útján kezdeményezheti. Annak kezdeményezése, hogy amennyiben a 200 lakosságszám alatti település a törvényben meghatározott ideig nem tud testületet vagy polgármestert választani, a köztársasági elnök a kormány kezdeményezésére megállapíthassa a csatlakozó községgé válást.
  • Az 1 500 fő alatti településeken az önálló polgármesteri hivatalok körjegyzőségbe szervezése. Emellett a jövőben a körjegyzőségek által ellátott települések lakóinak száma sem lehetne 1 500 fő alatt, kivéve, ha legalább 10 település tartozik a körjegyzőséghez.
  • Az Állami Számvevőszék jogköreinek erősítése az önkormányzati pénzügyi fegyelem kikényszerítésében az önkormányzati könyvvizsgálók kiválasztásába történő bevonással.
  • Az önkormányzati vagyonkezelői jog kiterjesztése a társulásokra és az önkormányzati holdingokra is.
  • A cél- és címzett támogatási rendszert megszüntetése, mivel a fejlesztési források mára ésszerűsítve, koncentráltan és jóval nagyobb léptékben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben érhetőek el.
  • Az üzleti szervezetekkel konzultálva 2009. június 30-ig újabb javaslatcsomag az adminisztratív terhek csökkentésére, érintve többek között az adó- és járulékadminisztrációt, a pályázati eljárásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eljárásokat és a lánctartozásokat.
  • A csődtörvény módosítása, hogy az a mainál hatékonyabban szolgálja a reorganizációt.
  • Közérdekvédelmi Hivatal létrehozása a tisztességes eljárások biztosítására, a visszaélések kivizsgálására.
  • A korrupciót feltáró személyek jogi védelme és anyagi támogatása a bejelentővédelmi törvényjavaslat alapján.
  • A lobbitevékenység szabályainak szigorítása: a mai szervezeti megközelítés helyett a lobbizás mint tevékenység szabályozása, így a mainál jóval szélesebb kört érintve. Ezzel párhuzamosan szigorítva az összeférhetetlenségi szabályokat is: a választott politikai tisztséget betöltők, az állami vezetők, illetve a vezető beosztású köztisztviselők nem csak a megbízatásuk ideje alatt, hanem annak megszűnését követő két évben sem lehetnének regisztrált lobbisták.
  • Egyértelműbb összeférhetetlenségi szabályok a helyi önkormányzatokban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük