Gyurcsány Ferenc rendkívüli sajtótájákoztatójának szószerinti leirata
5 perc olvasásMa délután 2007-05-20- Gyurcsány Ferenc parlamenti dolgozószobájánál rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyben a rendészeti vezetõk menesztésének indokait ismertette. Ott elmondott beszédét szószerinti leiratban az alábbiakban közöljük:
Ma délután 2007-05-20- Gyurcsány Ferenc parlamenti dolgozószobájánál rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyben a rendészeti vezetõk menesztésének indokait ismertette. Ott elmondott beszédét szószerinti leiratban az alábbiakban közöljük:
Hölgyeim és Uraim, tájékoztatni szeretném önöket az elmúlt napokban és órákban hozott döntésekrõl.
Közös feladatunk, hogy Magyarországon a nyugalom és a bizalom legyen a meghatározó. Hogy ez így legyen abban nagyon sokaknak van feladata, és vannak olyanok, akiknek kitüntetett feladatuk van. Ezek közé tartozik a köztársaság rendõrsége.
A köztársaság rendõrsége az elmúlt, közel egy évben, nagyon sokfajta vita középpontjába került. Vannak olyan viták, amelyeket továbbra is politikai természetûnek tartok. Azt gondolom, hogy méltatlanul és oktalanul vádolták õsszel a rendõrséget azzal, hogy mint egész, mint testület nem felelt meg a kihívásoknak. Azt gondolom, hogy ezeket a megjegyzéseket önzõ politikai szempontok vezették és ezen támadásokkor mindig megvédtem a rendõrséget.
Ha ugyanabban a helyzetben lennék, ma is ezt tenném. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy elkülönült jogsértés nem történt, de a rendõrség egészének a fellépését alapvetõen jogszabályainkkal, normáinkkal összhangban lévõnek látom.
Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy nagyon sokat ártott ez az alapvetõen politikai természetû támadássorozat a magyar rendõrségnek. Megingatta nagyon sokak hitét, nemcsak kívül, hanem belül is. Nagy kár!
Ahogyan a rendõrség meg tudta védeni az utcát, úgy az elmúlt idõszakban – úgy tûnik -, hogy nem maradt elegendõ ereje, energiája megvédeni önmagát, megvédeni a belsõ rendet és a fegyelmet. Nagy kár ezért is.
Szeretném világossá tenni, hogy azok a döntések, amelyekrõl be fogok önöknek számolni, nem egy konkrét, a rendõrséggel összefüggésbe hozható esemény, feltételezés, gyanú, vagy vád okán születtek. Azért sem, mert nagyon sok esemény torlódott egymásra az elmúlt hetekben. Ezek között van olyan, amelyben már lezárult a vizsgálat, sõt, ítélet is született, másokban pedig valószínûleg heteket, hónapokat kell majd rá várni. Azok az esetek, amelyek borzolják a közvéleményt, és amelyek együttesen alkalmasak voltak arra, hogy széles körben megingassák a rendõrségbe vetett bizalmat, ezek az események egymástól is rendkívül módon különböznek. Egyik, másikban nagyon sok az ellentmondás, és ma nem jósolható meg, hogy a folyamatban levõ vizsgálatoknak milyen végeredménye lesz.
Viszont az események együttesen, egy idõben konkrét egyedi tartalmuk és azok végsõ jogi megítélésétõl függetlenül alkalmasakká váltak arra, hogy a korábban csak politikai természetû vita általános társadalmi vitává alakuljon át, és a társadalmi közbizalom gyengüléséhez vezessen. Ha pedig így van, akkor a kormánynak nyilvánvalóan az a dolga, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek segítik a közbizalom helyreállítását és megerõsítését.
Ezek az intézkedések sokrétûek. Kell szabályozási kérdésekhez hozzányúlni, egészen bizonyosan, és bizonyos szervezeti kérdésekhez is hozzá kell majd nyúlni – ezekre vonatkozóan elemzõ vizsgálatokat fogunk elkezdeni. A kormánynak lehetõség szerint a legrövidebb idõn belül lesz javaslata olyan új intézkedésekre, olyan új szabályozásra, amely növeli a garanciát arra, hogy a rendõrség szakszerûségével és megbízhatóságával hívja fel magára a figyelmet, nem pedig ennek ellenkezõjével.
De nem lehet megkerülni azt, hogy a közbizalom helyreállításának van még egy feltétele, az pedig a személyi kérdések. A személyi kérdések, amelyek ma útjában állnak a közbizalom helyreállításának.
Soha nem gondolnám, hogy önmagában személyi váltások megoldják az ilyen gondokat. Ez nem így van. Ez egy feltétel a sok közül, de olyan feltétel, amelyet ha nem teljesítünk, akkor akadályoz minden más feltételnek a teljesítését. Ezért nem lehet kitérni a személyi felelõsség elõl.
A kormányzás megfontoltságot igényel. Az elmúlt napokban sok konzultációt folytattam, elemeztem, értékeltem a helyzetet, megpróbáltam elkerülni, hogy elsõ személyes szenvedélyes megjegyzéseim, véleményem befolyásolja a döntéseinket. Alapos megfontolásra volt szükség, ennek jutottam a végére. Ezek alapján május 31-i hatállyal beosztásából felmentem Bene László országos fõkapitányt, és kezdeményezésemre az igazságügy miniszter ugyanezzel a nappal beosztásából felmenti Gergényi Péter budapesti fõkapitányt.
Be szeretném jelenteni, hogy az arra illetékesek elfogadják Dobozi József tábornok úr, a rendõrségi biztonsági szolgálat vezetõjének, parancsnokának felmentésre vonatkozó kérelmét.
Végül, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a mai napon, ugyancsak május 31-i hatállyal felmentését kérte Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. A kérelmét elfogadtam és tudomásul vettem, s azt alkalmas módon a köztársasági elnökhöz terjesztem fel.
Személyi javaslatainkat valamennyi szóban forgó posztra a lehetõ legrövidebb idõben, lehetõség szerint a felmentések határnapjáig meg fogom tenni.
A személyi kérdések újragondolása azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal kapcsolatban nem fog együtt járni a mai minisztériumi kompetencia és hatáskör átalakításával: nincsen szándékomban önálló rendészeti minisztériumot létrehozni. Az irányítás, a mûködés, a szabályozás, a felügyelet kérdéseiben lehetnek módosulások, de ez a minisztérium átfogó kompetenciáját, felelõsségét nem érinti.
Hölgyeim és Uraim, köszönöm szépen!