Gyurcsány Ferenc újra kiállt nyilvánosan hívei elé
6 perc olvasás
Gyurcsány Ferenc bejelentette, és ezután 2010. március 19.-én országértékelő beszédet tartott. A rossz nyelvek szerint az a Demokratikus Charta kérte fel a beszéd megtartására – ami azután be is igazolódott, mert ennek a rendezvényén szólalt fel -, és amely a volt miniszterelnök felkérésére alakult. A Charta egyes tagjai szerint nagyon sokan voltak, azok, akik kíváncsiak Gyurcsány Ferenc véleményére a választások előtti időszakról, mások pedig nem.
Gyurcsány Ferenc bejelentette, és ezután 2010. március 19.-én országértékelő beszédet tartott. A rossz nyelvek szerint az a Demokratikus Charta kérte fel a beszéd megtartására – ami azután be is igazolódott, mert ennek a rendezvényén szólalt fel -, és amely a volt miniszterelnök felkérésére alakult. A Charta egyes tagjai szerint nagyon sokan voltak, azok, akik kíváncsiak Gyurcsány Ferenc véleményére a választások előtti időszakról, mások pedig nem.
Vitát indukált a beszéd időpontjának a megválasztása is. Egyes közszereplők szerint a beszédnek az időpontja azért március 19.-e, mert a II. világháború ideje alatt ezen a napon lépték át a németek a magyar határt, mások szerint viszont a kopogtató céduláknak a leadási határideje dominált. A beszéd megtartásának időpontjában már lehet tudni melyek azok a pártok, akik leadták a szükséges mennyiségű kopogtató cédulát, állíthatnak-e országos listát, vagy csak területi listán szerepelhetnek.
Országértékelő beszédére alkalmas lenne az időpont az éves zárási határidők miatt, de a kiszivárogtatott értesülések szerint, az MSZP nyolc éves kormányzati idejéről formál majd véleményt a volt miniszterelnök és nem utolsó sorban szóba fog kerülni az ellenzék ezen időszakra vonatkoztatott szerepének felelősségvállalása is.
Többen felvetették a kérdést, hogy Gyurcsány Ferenc egyeztetett-e erről a párt vezetésével, vagy csak magán akció az értékelő beszéde. A közvélemény egyik része azt hangsúlyozza, most olyan mélyen van a párt megítélése, hogy a volt kormányfő nagy nyilvánosság előtt tartott beszéde nem ronthat az aktuális helyzeten. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy milyen magával ragadó tömegekre ható beszédeket tud tartani, (egyik legjobb szónok, példának hozzák fel a 2006-os választási vitát) ami esetleg tud valamelyest enyhíteni a katasztrofális szereplésen.
Zárt körben eddig is tartott fórumokat, melynek megítélése szintén megosztotta a közvéleményt. Az egyik oldal azt hangsúlyozta, hogy ezeken a fórumokon több százfős hallgatóság előtt tartotta nagysikerű, sokszor vastapssal záruló beszédeit, míg a másik oldal arra hivatkozott, – ahogy már megszoktuk az MSZP-től – autóbuszokkal szállítják a nyugdíjasokat a rendezvényekre, mintegy megérdemelt jutalomkirándulás.
Gyurcsány Ferenc egyik nyilatkozatában kijelentette, számára a baloldal ügye fontosabb, mint az, ki lesz pártjában a frakcióvezető és a pártelnök, amúgy ezeket a tisztségeket felkérés esetén sem vállalná. (Kormányzása ideje alatt azt is bebizonyította, az ország sorsa sem ér annyit, mint pártjának az érvényesülése, hatalmon tartása.) Értékelő beszédének mozgatórúgója, „mindenki a fedélzetre", hogy minél többször és minél többen tudjanak találkozni a választópolgárokkal. A közös munkának a célja, hogy Mesterházy Attila az MSZP miniszterelnök jelöltjének útját egyengessék, és pártunk győzelme esetén Ő legyen Magyarország következő miniszterelnöke.
Gyurcsány Ferenc nyilatkozatában kifejtette, szerepét a kampányban nem ő irányítja, hanem a kampánystáb határozza meg azt.
Az ellenzék az elmúlt nyolc évet Gyurcsány- korszaknak tekinti, így joga van erről az éráról tájékoztatni a választókat, ezért nincs min csodálkozni senkinek, ha őt kérték fel erre a tájékoztatásra, fejtegette gondolatait az ex miniszterelnök.
Az áprilisi hónap 2010-ben vízválasztónak fog számítani az MSZP részéről, abból a szempontból, hogy a rendszerváltozást követő első négy évet leszámítva, a parlamentben jelentős szerepet játszott, mind létszámban mind, pedig a politikai oldalakon betöltött szerepe alapján. Nagyon sokat fog latba nyomni az ország jövőjének szempontjából, hogyan alakulnak a választási eredmények az első, illetve a második fordulóban.
A volt miniszterelnök március 19.-ei beszéde nem csak a magyar írott és elektronikus média figyelmét keltette fel – aaz ATV és a HirTv közvetítette -, hanem az Unióét is. Az értékelés tartalma és mondanivalója fogja meghatározni, milyen hatással lesz az a közvéleményre. A nagyhatású beszéd (melynek célja lehet a botránykeltés is, pl. öszödi beszéd kiszivárogtatása) napokra, vagy hetekre elterelheti a figyelmet a párt választási programjáról, csökkentve az új arculat és program megismerésének lehetőségét.
A kampányidőszakban kilátás nyílik arra is, hogy a párt több prominens személye is meg – szólaljon, egyrészt jelezve azt, továbbra is szeretnének részt vállalni a párt elkövetkezendő időszakának a munkájában, másfelől a hibás döntések miatti esetleges felelősségre vonás előli menekülési útvonal keresése végett.
A párt „régi motorosai" rontják az esélyét Mesterházy Attilának a jó választási szereplésben, mivel megosztó szerepet játszanak évek óta a párton belüli harcokban. Nagyobb vísszhangot eddigi megosztó szerepük azért nem kapott, mert a belső ügyekben nagyon zárt a szervezetük, kifelé jóformán semmilyen információ nem szivárog ki. (Kivételt talán az öszödi beszéd képez, mely egyes vélemények szerint az 56-os évforduló várható rendbontások kompenzálása céljából direkt történt.)
A párt prominens tagjainak pozícióharca már az első forduló után elkezdődhet, mert ilyenkor már láthatóvá válik, körülbelül hányan kerülhetnek be egyéni indulóként, valamint a területi, illetve az országos listáról a parlament patkójába.
Gréczy Zsolt a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója egy rádiónyilatkozatában cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferencnek ez a nagy nyilvánosságot keltő beszéde az előkészítése lenne annak az útnak, mely politikai pályájára a visszatérést készíti elő.
Annak ellenére, hogy a főtanácsadó és maga Gyurcsány Ferenc is cáfolta azokat az értesüléseket, hogy újra vezető szerepet szeretne betölteni pártjában, – még ellenzéki politikusként is, – ellentmond az a kijelentése, hogy Orbán Viktor nem fogja szeretni a hétfői napokat, amikor az ellenzékkel a parlamentben találkozni fog.
Gyurcsány Ferenc nem csak az MSzP-n belül megosztó személyiség, hanem a lakosság szemében is, ezért párttársai véleménye alapján nem lehet a 2010-es kampány meghatározó szereplője, habár pártjában még mindig jelentős a támogatottsága. Ennek ellenére egyre többen fordulnak el politikai irányvonalától. Az elfordulók véleménye azt sugallja, az ország érdeke azt kívánná, hogy hosszú időre vonuljon vissza a politikai harcmező első vonalából, példának említve Horn Gyula csendes visszavonulását.
Hulinay András
