HA TAVASZ, AKKOR KÖNYVFESZTIVÁL! — Egy másik választás Magyarországon
5 perc olvasás 
A könyves szakma és az olvasók számára a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mindig élmény – immár tizenhetedszer. Nehéz a választás, mert óriási, szép és csábító a kínálat. Egy gond azonban idén sem oldódott meg: a kiadók standjainál sehol nem lehet kártyával, csak készpénzzel fizetni. Tehát kilószám vigyünk magunkkal ezreseket a Millenáris Park épületeibe, mert a gyönyörűségek drágák a köznapi pénztárcának.
A könyves szakma és az olvasók számára a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mindig élmény – immár tizenhetedszer. Nehéz a választás, mert óriási, szép és csábító a kínálat. Egy gond azonban idén sem oldódott meg: a kiadók standjainál sehol nem lehet kártyával, csak készpénzzel fizetni. Tehát kilószám vigyünk magunkkal ezreseket a Millenáris Park épületeibe, mert a gyönyörűségek drágák a köznapi pénztárcának.
De inkább nézzük a dolog szépségeit! Az európai hagyománytisztelet tette április 23-át, Shakespeare és Cervantes halálának napját a könyv egyik ünnepévé. Göncz Árpád köztársasági elnök vezette be itthon, hogy a hölgyeket ezen a napon illik megajándékozni egy szál virággal és egy könyvvel.
A XVII. Könyvfesztivál díszvendége Izrael, annak leghíresebb szépírója pedig az 1939-ben született Amosz Oz, akit többször irodalmi Nobel-díjra jelöltek. Ez alkalommal a Budapest Nagydíjat kapta meg. Igazi európai, 17 nyelvet beszél. Két regényét dedikálja fáradhatatlanul az Európa Könyvkiadó standján: Rímek életre, halálra és a Szeretetről, sötétségről címűeket. Izrael egyébként a bőséges könyvkínálat mellett színes, ingyenes turisztikai kiadványokkal, videofilmekkel is készült a szereplésre.
A Fesztivál rendezősége komoly hangsúlyt fektetett most is a gyerekekre és a nekik szóló gyerekkönyvekre. A kicsiknek készült a Társasjátékbarlang, nekik zenél Gryllus Vilmos és mesél Lackfi János költő. A Csimota Kiadó számukra találta ki az ősi Japánból örökölt papírszínházat, a hajtogatott mini bábszínházat. Ezekkel elő is adják a klasszikus európai meséket.
Természetesen kiosztották a tavalyi termésből Az Év Gyermekkönyve 2009. díjakat. Ezek: Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér – mesebeszéd című műve a mindent látó királylányról és ellentétéről, a Sötétben Látó Tündérről, aki látja a gondolatokat is, így nyújt vigaszt a sötétben félő kicsiknek. A bájos kötetet Takács Mari illusztrálta.
A következő díjazott Schein Gábor Irijám és Jonibe című bájos verses meséje gyermekeknek és felnőtteknek Jonibéről, a madárkirályról és Irijámról, a halkirálynőről, az ő szerelmükről, egymás kereséséről és megtalálásáról szól.
Rofusz Kinga illusztrátor első nyomtatásban megjelent színes festményei éppen Schein Gábor fent említett kötetében találhatók. Nem a habcsók világból vette alakjait, hanem saját álmaiból, a saját tehetségével. A két szerző könyve már sikert aratott Japánban és a Bolognai Könyvvásáron. A magyar közönség is szívébe zárta, amint megismerte a Csodaceruza Kiadó jóvoltából. Tanulhatnának tőle a gyerekkönyvkiadók ízlést, tehetséget és igényes vizualitást!
Tóth Krisztinát már ismeri a magyar közönség, mint gyermek-könyvtárost, műfordítót, költőt, írót és kritikust. A JAK Irodalmi Egyesületben tart prózaírói, költői, kritikaírói és műfordítói kurzusokat. A honlapján pedig azt olvashatjuk, hogy ólomüveg készítő és restaurátor is. Itt egy különleges könyv kerül a kezünkbe Margóról, aki leveleket küldözget Apunak, aki soha nem fog válaszolni kislánya leveleire, mert meghalt. Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu! mesteri magyar fordítását Tóth Krisztinának és a Csimota Könyvkiadónak köszönhetjük.
Az ötödik, de nem utolsó, az egész életművéért díjazott Csukás István. Könyvein nemzedékek nőttek fel. Az unokáktól a nagymamákig olvassa mindenki, összes mesehőse a szívünkben él bájával vagy esetlenségével, benépesítette az életünket. Például: 1969-ből a Mirr-Murr, a kandúr, a Keménykalap és krumpliorr (Hollywoodban az év legjobb gyerekfilmjének választották), a Pom Pom, a Bagaméri vagy a Sün Balázs versek és az 1973 után most újra kiadott Nyár a szigeten. Az ő „köpönyegéből" bújhattak elő a többi díjazott magyar ifjúsági írók (Darvasi László, Lackfi János, Szíjj Ferenc). Lázár Ervin mellett Csukás István kapott gyerekkönyvért Kossuth-díjat. Ők ketten a modern magyar mese megteremtői. A sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „A mai gyerekek sokkal érettebbek, mint mi voltunk. Aki ennek a korosztálynak ír, annak tudomásul kell venni a tényeket. Nem akarok, nem tudok a gügyögő gyermekirodalommal közösséget vállalni. Megpróbálok a mai gyerekek fejével gondolkodni." Rajzfilmjei, meséi, regényei, versei bizonyítják, hogy jól gondolkodott. Televíziós sikereit sem a véletlennek köszönheti.
Isten éltesse sokáig, egészségben!
DOBI ILDIKÓ
