Hamis autóalkatrész veszély: ki fizeti a károkat?

Megvan az érzés, amikor rábukkansz a „ugyanaz, csak olcsóbban” csodára?  Kosárba dobod a fékbetétet, a szűrőt, a légzsákmodult, és kicsit büszkén gondolod: ennyit nem fog rajtam kaszálni a „nagy márka”. Aztán jön a nap, amikor kiderül, hogy ez nem B-termék volt, hanem B-terv a sorsnál: a légzsák nem párnát fúj, hanem vasat szór, a fék nem rövidít, hanem hosszabbít. Pont ott, ahol már nincs „még egy méter”. És amikor megtörtént, nem a kedvezményes árra fogsz emlékezni, hanem a hangra, arra az egyetlen másodpercre, ami mindent eldöntött.

Ilyenkor indul a körhinta. Felhívod a szervizt: ők beépítették, de a cuccot te vitted, ők csak dolgoztak vele. A kereskedő szerint ő csak továbbadta, nem gyártotta. Az importőr hirtelen ködbe vész – „nem található”, „megszűnt”, „cégátalakulás”. Az online piactér megvonja a vállát: ők „csak felületet biztosítanak”, miközben raktáruk, csomagolásuk és algoritmusuk volt hozzá. A biztosító ekkor lesz meglepően művelt: előkotorja az apróbetűt, amit te sosem láttál, és hirtelen minden kizárás emlékezik rád. A haszon valahol eltűnt a láncban, a kár viszont nagyon is itt maradt: nálad.

Kockázati aszimmetria? Lefordítom: ha működik, „olcsón megúsztad”, ha nem, te fizetsz mindenkinek – javítás, szakértő, ügyvéd, idő, ideg, hitelkeret. És közben még bizonyítanod is neked kell, hogy a hiba ott keletkezett, ahol már senki sincs elérhető.

A cikk nem simogat, hanem iránytűt ad ehhez a labirinthoz. Megmutatja, hol csúszik ki a felelősség a kezedből, hogyan lesz egy „jó vételből” milliós motorgenerál és érvénytelenített kárkifizetés, és mit jelent, amikor a „hoztam anyagból” egyszerűen rád borul. A végén úgyis egyetlen kérdés marad: játszol-e még orosz rulettet a minőséggel, vagy inkább előre eldöntöd, ki állja a számlát – mert ha nem döntesz, helyetted dönt az a bizonyos egy másodperc.

A gránátként robbanó légzsák – Egy tragédia anatómiája

Egy viszonylag alacsony, körülbelül 48 km/h sebességgel történt ütközésnek nem kellett volna halálosnak lennie. A 22 éves floridai édesanya, Destiny Byassee számára azonban egy használtan vásárolt autóban ez az ütközés végzetesnek bizonyult. Az autóban egy korábbi javítás során hamisított légzsákot szereltek be, amely a becsapódás pillanatában nem az életmentő párnát fújta fel, hanem gránátként robbant szét. A szétszóródó fémrepeszek halálos sérüléseket okoztak a fiatal nőnek.

Ez a megrázó eset, ahol egy túlélhető baleset halálos tragédiává vált, tökéletesen rávilágít a hamisított autóalkatrészek rejtett, de annál súlyosabb veszélyére. Itt már nem csupán minőségi kompromisszumról vagy rövidebb élettartamról van szó, hanem közvetlen életveszélyről. A tragédia egy sor nyugtalanító kérdést vet fel, amelyek messze túlmutatnak egyetlen baleset körülményein. Ki a felelős? Ki fizeti meg a kárt – a totálkáros autót, a kórházi számlákat, és ami a legfontosabb, ki viseli a jogi és erkölcsi felelősséget egy kioltott emberéletért? Az a szerviz, amelyik gyanútlanul beszerelte a hibás alkatrészt? A kereskedő, akitől a műhely vásárolt? Vagy egy arctalan, lenyomozhatatlan gyártó a világ másik felén?

A hamis alkatrészek piacának legfőbb veszélye egyfajta kockázati aszimmetriában rejlik. A vásárló, legyen az autótulajdonos vagy szerelő, egy látszólag kis árelőnyért cserébe dönt a nem eredeti termék mellett, azt feltételezve, hogy a kockázat legfeljebb a rövidebb élettartam vagy a gyengébb teljesítmény. A hamisítványokat azonban pontosan arra tervezik, hogy ezt a kockázatérzékelést minimalizálják. A csomagolás, a logó, a termék külső megjelenése mind az eredetiséget imitálja, megtévesztésig hasonlítva a gyári alkatrészre.  Az amerikai Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal (NHTSA) vizsgálatai is megerősítik, hogy a hamis légzsákok „közel azonosnak tűnnek” az eredetivel, miközben a teszteken következetesen meghibásodnak. A valós kockázat tehát nem egy apró minőségromlás, hanem a katasztrofális, teljes funkcióvesztés: a légzsák repeszeket szór, a fékbetét hatástalanná válik. A fogyasztó így egy alacsonynak észlelt kockázat mellett dönt, miközben a valós, rejtett kockázat – az életveszély – aránytalanul magas.

Cikkünkben lépésről lépésre feltárjuk a hamisítás globális hálózatát, a jogi felelősség útvesztőit és a védekezés lehetőségeit, hogy senki ne váljon egy ilyen időzített bomba áldozatává.

A több milliárd eurós árnyékipar: A hamisítás globális méretei

A hamisított autóalkatrészek piaca nem elszigetelt jelenség, hanem egy hatalmas, globális árnyékgazdaság része, amelynek méretei megdöbbentőek. Az OECD és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közös jelentései szerint a hamisított áruk globális kereskedelme 2021-ben elérte a 467 milliárd dollárt, ami a teljes világkereskedelem 2,3%-át teszi ki. Ez az összeg egyes fejlett országok, például Ausztria vagy Belgium éves GDP-jével vetekszik. Az Európai Unió különösen kitett célpont: az EU-ba irányuló import 4,7%-a, mintegy 117 milliárd dollár értékű termék hamisítvány.

Az uniós hatóságok folyamatos harcot vívnak a hamisítók ellen. 2023-ban rekordmennyiségű, 152 millió darab hamis terméket foglaltak le 3,4 milliárd euró értékben. Bár a 2024-es lefoglalások darabszáma (112 millió) némileg csökkent, az értékük 3,8 milliárd euróra emelkedett, ami új rekordot jelent. Ez a tendencia arra utal, hogy a bűnözői hálózatok egyre inkább a magasabb értékű, nagyobb haszonnal kecsegtető termékek, köztük a veszélyes hamisítványok felé fordulnak.

Az EUIPO és az OECD egyaránt kiemelt veszélyforrásként kezeli a hamisított autóalkatrészeket, amelyek közvetlen közbiztonsági és környezeti kockázatot jelentenek.
A probléma súlyát jelzi, hogy csak az Egyesült Királyságba importált hamis autóalkatrészek becsült értéke 2021-ben közel 2,2 milliárd font volt.

A hamisítók logisztikai módszerei egyre kifinomultabbak.

Bár a fő forrásország továbbra is Kína (94%) és Hongkong (5%), a bűnözők a lebukás esélyének csökkentése érdekében a modern e-kereskedelem legfejlettebb modelljeit másolják. A hagyományos, nagy tételes konténeres szállítás helyett, amely egyetlen lefoglalással is komoly veszteséget okozhatna, egyfajta „just-in-time bűnözést” folytatnak. A lefoglalások mintegy 65%-a már kis csomagküldemény, amelyeket az online piactereken keresztül értékesítenek. Ez a decentralizált modell porlasztja a kockázatot, hiszen egy-egy csomag lefoglalása csekély veszteség a hálózat egészéhez képest. Tovább bonyolítja a felderítést az úgynevezett „lokalizációs” stratégia: a hamisítók külön szállítják a termékeket, a márkajelzéseket és a csomagolóanyagokat, és az összeszerelést már a célpiachoz közel, például kevésbé ellenőrzött szabadkereskedelmi zónákban végzik el. Ezzel a módszerrel a logisztikai lánc nem csupán szállítási útvonal, hanem a hatóságokkal szembeni aktív védekezési eszközzé, szinte fegyverré válik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hamisítás mögött nem magányos elkövetők állnak. Az Europol jelentései egyértelműen összekötik a hamis alkatrészek kereskedelmét a nemzetközi szervezett bűnözői csoportokkal (OCG-k). Ezek a hálózatok a hamisításból származó hatalmas profitot más súlyos bűncselekmények, például kábítószer-kereskedelem, embercsempészet vagy pénzmosás finanszírozására használják fel, tovább mélyítve a társadalmi károkat.

Eredeti vagy hamisítvány?

Vizuális útmutató a megtévesztés felismeréséhez

A hamisítványok felismerése gyakran még a szakemberek számára is kihívást jelent, de léteznek olyan intő jelek, amelyek a laikusok számára is gyanúra adhatnak okot. A legfontosabb általános szabály, hogy ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az. Az ADAC (Német Autóklub) figyelmeztetése szerint, ha egy alkatrész ára több mint 30%-kal alacsonyabb a megszokott piaci árnál, az már komoly gyanúra ad okot. További árulkodó jelek a silány minőségű, elmosódott nyomtatású csomagolás, a helyesírási hibák a dobozon vagy magán a terméken, a hiányzó biztonsági elemek (mint a hologram vagy a QR-kód), valamint a pontatlan termékleírások.

Az alábbiakban konkrét, gyakran hamisított márkák példáján keresztül mutatjuk be a legjellemzőbb különbségeket, fotókkal illusztrálva.

Brembo fékalkatrészek: Ne dőljön be a látszatnak!

A Brembo, mint prémium fékrendszer-gyártó, a hamisítók egyik kedvelt célpontja. A fékrendszer a jármű legfontosabb biztonsági eleme, ezért itt a kompromisszum elfogadhatatlan.

…még egy videó…

NGK és DENSO gyújtógyertyák: Az ördög a részletekben rejlik

Egy hamis gyújtógyertya nem csupán a motor teljesítményét rontja, de a róla letörő alkatrészek akár milliós motorkárt is okozhatnak. A különbségek gyakran aprók, de annál fontosabbak.

NGK esetén (az „ördögi” részletek):

A Csomagolás és Feliratozás: Az eredeti doboz nyomtatása tűéles, a színek élénkek. A hamisítványok doboza gyakran „raszteresebb” (rosszabb nyomtatási minőségű), a betűtípus eltér, elmosódott lehet. Magán a gyertyán lévő NGK logó és típusjelzés is elmosódott, pontatlan.

Hatlapon lévő kód: Az eredeti NGK gyertyák hatlapú fémrészébe egy 4-jegyű gyártási kód van beütve. Ez a hamisítványokról szinte mindig hiányzik, vagy ha van is rajta, más a betűtípus.

Tömítőgyűrű (Alátét): Az eredeti gyertyán a tömítőgyűrű fixen rögzül, nem lehet kézzel könnyen leszedni vagy lecsavarni. A hamisítványokon ez a gyűrű gyakran laza, lötyög, és könnyen lecsavarható a menetről.

A Középső Elektróda (A legfontosabb részlet): Ez a legkritikusabb. Az eredeti NGK Iridium (pl. CR9EIX) gyertyák hegye rendkívül vékony (akár 0,6 mm), lézerrel hegesztett, valódi irídium csúccsal rendelkezik. A hamisítványokon ez csak egy vastagabb, hagyományos nikkel elektróda, amit néha megpróbálnak hegyesre köszörülni, de a minőségi különbség szemmel látható. Ez az „irídium imitáció” nem bírja a hőt, megolvadhat, és tönkreteheti a motort.

DENSO esetén (hasonló részletek):

Logó és Felirat: A hamis termékeken a DENSO logó gyakran szabálytalanul, rossz helyen van, és a betűtípus sem egyezik.

Testelektróda: A hamis gyertyákon a testelektróda (a „kampó” a középső elektróda felett) szöge gyakran pontatlan, ami befolyásolja a szikraképzést. A híres DENSO TT (Twin Tip) gyertyáknál a hamisítványról hiányzik a testelektródára hegesztett vékony platina csúcs.

Fémház megmunkálása: Az eredeti DENSO gyertyák fémháza egységes, minőségi felületkezelésű. A hamisítványokat gyakran csak bevonattal látják el; ha egy késsel megkarcoljuk, lejön a „festék” és látszik az alatta lévő gyenge minőségű fém.

Kerámia szigetelőtest: A hamisítványokon a fehér kerámiatest gyakran egyenetlen átmérőjű, nem tökéletesen hengeres.

A „részletekben rejlő ördög” tehát az, hogy a hamisítványok ránézésre nagyon hasonlítanak, de pont a legfontosabb, motorműködést befolyásoló részeken (elektródák anyaga, geometriája) spórolnak, ami miatt rosszabb teljesítményt nyújtanak és komoly motorkárokat okozhatnak. Ezért javasolják ezek a források, hogy alkatrészt mindig csak megbízható, hivatalos viszonteladótól vásároljon.

Légzsákok: A láthatatlan veszély

A hamis légzsákok a legveszélyesebb kategóriába tartoznak, mivel hibájuk csak balesetkor derül ki. A külső borítás gyakran megtévesztő, de a belső tartalom életveszélyes. Vizsgálatok során találtak már szilikonpasztával és rongyokkal kitömött légzsák-utánzatokat, amelyekből hiányzott a legfontosabb alkatrész, a gyújtópatron és a vezérlőelektronika. Ezek az eszközök soha nem fognak kinyílni, vagy ami még rosszabb, a Destiny Byassee esetében látott módon, repeszgránátként robbannak.

A meghibásodás pillanata: Esettanúmányok a katasztrófa határán

A hamis alkatrészek nem csupán elméleti kockázatot jelentenek. Számos független és gyártói teszt bizonyítja, hogy ezek a termékek a kritikus pillanatban csődöt mondanak, gyakran katasztrofális következményekkel.

A Mercedes-Benz autógyártó jelenleg a hamisított fékek és felnik veszélyeire figyelmeztet. A stressztesztek bizonyítják ezen olcsó másolatok veszélyeit.

A Mercedes-Benz nevében a közösségi médiából és online platformokról eltávolított hamisított terméklisták száma több mint 23 százalékkal nőtt 2022-ben, meghaladva a 155 000-et .
Tavaly több mint 1,6 millió hamis Mercedes-Benz alkatrészt foglaltak le a vám- és bűnüldöző szervek több mint 620 razziája során. A stuttgarti autógyártó szerint a hamisított termékek minősége általánosságban véve nem volt megfelelő , és nem felelt meg a minimális jogi biztonsági követelményeknek.

A fékút, ami sosem ér véget: A Mercedes-Benz saját, kontrollált körülmények között végzett tesztjei drámai különbséget mutattak ki az eredeti és a hamisított fékbetétek között. Míg az eredeti alkatrészekkel szerelt autó a várt távolságon belül biztonságosan megállt, a hamisítvánnyal felszerelt jármű fékútja jelentősen megnőtt. Más tesztek még ennél is riasztóbb eredményeket hoztak: egyes esetekben a fékút akár a kétszeresére is nőhet. Egy konkrét teszt során a hamis fékbetétekkel szerelt autó 19,6 méterrel később állt meg, mint az eredetivel felszerelt társa. Ez a távolság egy városi vészfékezésnél, egy gyalogosátkelőhely előtt az élet és a halál közötti különbséget jelentheti.

Amikor a futómű feladja: Bár a hamis futóműalkatrészek töréstesztjeiről kevés nyilvános adat áll rendelkezésre, a szakértők egyetértenek a kockázatokban. A gyenge minőségű, ismeretlen összetételű fémötvözetekből készült lengőkarok, gömbfejek vagy kerékagyak nem bírják a folyamatos terhelést. Egy nagyobb kátyúba hajtás vagy egy hirtelen kikerülő manőver során ezek az alkatrészek egyszerűen eltörhetnek, ami a jármű azonnali irányíthatatlanná válásához vezet. Ugyanez a veszély fenyeget a hamis könnyűfém felnik esetében is, amelyek egy kisebb úthibánál is darabokra törhetnek, azonnali defektet és potenciális borulást okozva.

A „lángoló” alkatrészek és a motor halála: A veszély nem csupán mechanikai. A hatóságok által lefoglalt hamisítványok között találtak már nem lángálló anyagból készült légszűrőket, amelyek egy visszadurranás esetén lángra kaphatnak, valamint ólmot és arzént tartalmazó fékbetéteket, amelyek pora súlyosan károsítja a környezetet és az egészséget. A motor élettartamát pedig közvetlenül fenyegetik az olyan hamisítványok, mint a gyenge minőségű olajszűrők, amelyek nem képesek kiszűrni a kopadékot az olajból, vagy a hamis gyújtógyertyák, amelyekről letörő elektródadarabok tönkreteszik a dugattyút és a hengerfalat.

Ezek a példák rávilágítanak egy fontos jelenségre: a „lavinahatásra”.

Egyetlen hamis alkatrész meghibásodása ritkán marad elszigetelt esemény. Sokkal inkább egy dominóeffektust indít el, amely más, eredetileg hibátlan és drága rendszereket is tönkretesz. Vegyünk egy hamis olajszűrőt, amellyel a tulajdonos megspórol pár ezer forintot. A szűrő nem látja el a feladatát, a fémrészecskék csiszolóanyagként keringenek a motorban, tönkretéve a csapágyakat, a hengerfalat és a vezérműtengelyt. A végeredmény egy több százezer vagy akár milliós motorgenerál. A csekély megtakarítás egy nagyságrendekkel nagyobb kárt okozott. A hamis alkatrész vásárlása tehát nem egy egyszerű rossz üzlet, hanem egy rendkívül magas kockázatú pénzügyi hazárdjáték, ahol a lehetséges veszteség messze meghaladja a remélt nyereséget.

A felelősség útvesztője: Ki állja a sarat, ha bekövetkezik a baj?

Amikor egy hamis alkatrész katasztrófát okoz, a legbonyolultabb kérdés a felelősség megállapítása. A tipikus ellátási lánc a gyártótól az importőrön, a nagy- és kiskereskedőn át a szervizig, majd a fogyasztóig tart. A hamisítványok esetében azonban ez a lánc már az elején megszakad, hiszen a „gyártó” általában egy ismeretlen, elérhetetlen entitás.

A fogyasztó jogai – A termékfelelősség pajzsa

A magyar jog, összhangban az európai uniós irányelvekkel, a fogyasztó védelmére a termékfelelősség intézményét hozta létre. Az 1993. évi X. törvény és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szabályai szerint a gyártó objektív, azaz vétkességétől független felelősséggel tartozik a hibás terméke által okozott úgynevezett következménykárokért.  Ide tartozik a halál, a testi sérülés, az egészségkárosodás, valamint más, magánhasználatú dologban okozott, 500 eurót meghaladó értékű kár.

A rendszer kulcsa a „gyártó” fogalmának tág értelmezése. A törvény szerint gyártónak minősül:

1. A végtermék, résztermék vagy alapanyag tényleges előállítója.
2. Aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével önmagát gyártóként tünteti fel (ez a hamis logóval ellátott termékekre is vonatkozik).
3. A terméket az Európai Gazdasági Térségbe importáló személy (az importőr).
4. És ami a legfontosabb: ha a gyártó vagy az importőr nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni, mindaddig, amíg a forgalmazó a károsult írásbeli felhívására 30 napon belül meg nem nevezi a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte.

Ez a szabályozás egyfajta „felfelé delegáló” felelősségi láncot hoz létre. A károsult fogyasztónak nem kell a világ másik végén lévő, elérhetetlen hamisítót kutatnia. Elegendő ahhoz a szereplőhöz fordulnia, akitől a terméket vásárolta vagy aki azt beszerelte (pl. a szerviz). Ennek a szereplőnek törvényi kötelezettsége vagy megnevezni a saját beszállítóját, vagy maga helytállni gyártóként.

A szerviz csapdája – Két tűz között

Míg a termékfelelősségi szabályok a fogyasztót védik, a lánc végén álló, legális és elérhető vállalkozásokat, például az autószervizeket, rendkívül nehéz helyzetbe hozzák. A szerviz és az ügyfél között vállalkozási szerződés jön létre. Ha a műhely egy hibás, hamis alkatrészt szerel be, az a Ptk. értelmében hibás teljesítésnek minősül. A szerviz felelősséggel tartozik nemcsak a beszerelés szakszerűségéért, hanem az általa biztosított alkatrész minőségéért is. Kártérítési kötelezettsége kiterjed a hibás teljesítéssel okozott összes kárra, beleértve a hamis alkatrész által tönkretett egyéb, drága alkatrészeket is (pl. motorkár).

A szerviz így két tűz közé kerül: ki viseli a felelősséget és ezzel a költségeket is?

Az ügyfél felé teljes kártérítési felelősséggel tartozik. Ezzel párhuzamosan megpróbálhatja érvényesíteni saját kárigényét (visszkereseti jog) a saját beszállítója, a nagykereskedő felé. Azonban ha a nagykereskedő nem tudja vagy nem akarja hitelt érdemlően igazolni a saját beszerzési forrását – mert ő is egy „szürke”, lenyomozhatatlan importőrtől vásárolt olcsón –, a szerviz magára marad az akár milliós kárral. A jogi felelősség „felfelé delegálása” tehát gyakran megakad a lánc utolsó legális, de egyben legkiszolgáltatottabb szereplőjénél. A szerviz így kénytelen kifizetni egy olyan kárt, amelyet egy globális bűnözői hálózat okozott, pusztán azért, mert ő az egyetlen elérhető és jogilag felelősségre vonható pont a rendszer számára.

A német bírósági gyakorlat árnyalja a képet. Egy ítélet szerint a szerviz nem feltétlenül vonható felelősségre, ha egy minden szempontból eredetinek tűnő alkatrészt épít be, amely később anyaghibásnak bizonyul; ilyenkor a kártérítést közvetlenül a gyártótól kell követelni. Ez a logika azonban hamisítványok esetén, ahol a gyártó ismeretlen, nehezen alkalmazható. Ez Magyarországon egyértelműen a fogyasztói lánc kapcsolatból eredően, hierarchikusan épül fel. Mindenki pereli a másikat fölfelé a láncban.

A szervíz kezére láncot köt a termék felelősség a fogyasztóval szemben és ez olykor, különösen költséges is lehet

Példán alapján, amennyiben a Magyarországon vásárolt alkatrészt OEM jelöléssel Mercedesnek adják el, még a megannyira azonosítható – olykor kisértetiesen gyári eredetinek látszó alkatrész sem – védi meg szervizet attól, hogy ha egy magamfajta vásárló panasszal forduljon hozzájuk: ebből pedig  azonnal kikerekedhet a saját költségükként a teljes alkatrész csere. E közben pedig az alkatrészt beszállító,  neves alkatrész kereskedő cég, mossa kezeit arra hivatkozva, hogy annyi alkatrész érkezik hozzájuk, hogy nem tudják „így gyorsan ” ( 1 hét alatt sem) kideríteni, kitől került a polcukra az a frány aalkatrész.

Egyébként is ha elmúlt az eladás óta 2 év, minek is foglalkozna vele mondja a  forrását megjelölni sem tudó alkatrészes cég – a BIBI, hogy  hamis alkatrészekre nem vonatkozik az un. termék minősgét illető szavatosság, hiszen eredetéből adódóan silány és a fogyasztó és a szervíz megtévesztésére alkalmas eszközként, silány, rosszminőségű termék – tévesen.
Ezek után ha az autópályán a Mercedes egyik típusát megállásra kényszeríti egy hamis  alkatrész: az bizony nem termék felelősség csak, hanem polgári jogi is. Hamis termék nem garancia kérdés!

Hiába a jószándék, a magyar vállakozások ilyenkor vagy zsebbe nyúlnak és aztán lerendezik a beszállítóval a problémás ügyletet, vagy futnak szembe a pereskedéssel vagy a még rosszabb utra szaladnak be: hatósági eljárások sorával a valóságtól független alkatrész nyomának felderítése során, még több időt tolnak bele az értékes, termelő idejükből a vita lezárásába.

Német esetekben a bíróság egyértelműen a szerviz felelősségét állapította meg a szerelési hiba által okozott következménykárokért és ebben benne volt a károsult logisztikai, érzelmi és avulási költsége is. Számos esetben a szervíz egy gyári új, hibátlan jármű vásárlására kényszerült vagy az ellenérték, teljes megfizetésére.

Hamis biztonságérzet? Hamis alkatrészek és a biztosítási kockázatok

Sok autótulajdonos abban a hitben él, hogy egy CASCO biztosítás minden bajtól megvédi. A valóság azonban ennél bonyolultabb, különösen, ha hamisított alkatrész kerül a képbe. A CASCO célja valóban az, hogy a kötelező felelősségbiztosítás (KGFB) által nem fedezett károkat – például a saját hibás balesetből, lopásból vagy elemi kárból eredőket – is megtérítse. A kárrendezési folyamat során azonban a biztosítók alaposan megvizsgálják a körülményeket, és a szerződési feltételek számos buktatót rejthetnek.

A biztosítási feltételek szinte mindig tartalmaznak kizáró okokat. Bár a dokumentumok ritkán említik név szerint a „hamis alkatrészt”, a biztosító mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha a kárt a jármű nem engedélyezett átalakítása, a karbantartási kötelezettségek súlyos elhanyagolása vagy a jármű nem rendeltetésszerű használata okozta. Egy hamis, típusjóváhagyással nem rendelkező, bizonyítottan biztonsági kockázatot jelentő alkatrész (például egy nem megfelelő fékbetét) beszerelése a biztosító által könnyen értelmezhető a szerződési feltételek súlyos megsértéseként, ami a kártérítés megtagadásához vezethet.

Egy esetleges jogvitában a kulcskérdés az ok-okozati összefüggés lesz. Tegyük fel, hogy egy baleset azért következik be, mert egy hamis fékbetét a kritikus pillanatban felmondja a szolgálatot. A biztosító szakértője a vizsgálat során felfedezheti a hamisítványt, és a biztosító arra hivatkozhat, hogy a biztosítási eseményt (a töréskárt) közvetlenül a szerződésbe ütköző, nem megfelelő alkatrész használata idézte elő.

Ebben az esetben a biztosító megtagadhatja a töréskár kifizetését, a tulajdonos pedig nemcsak az összetört autójával, hanem egy érvénytelen biztosítási szerződéssel is szembesülhet. A KGFB-vel ellentétben a CASCO feltételeit a biztosítók jóval szabadabban alakíthatják, és a szerződések gyakran tele vannak apró betűs kizárásokkal, amelyekre a kárrendezés során előszeretettel hivatkoznak.

Még ha a biztosító fizet is, a kártérítés mértéke is viták forrása lehet. Gyakori gyakorlat az „avultatás”, amikor a biztosító a sérült, használt alkatrész helyett beépített új alkatrész árából levon egy bizonyos összeget, arra hivatkozva, hogy a jármű értéke az új alkatrésszel nőtt, és a károsult nem gazdagodhat a káron. Ez a helyzet egy hamis alkatrész okozta kárnál még bonyolultabbá válhat, tovább növelve a tulajdonos anyagi veszteségét. Sok esetben, kártérítési gényt, per útján tud érvényesíteni a szervizzel szemben a károsult. Bonyolult? Bizony az és ha nem figyelünk még rá is fizethetünk, fogyasztóként és szervízként is. A hamisítók meg, röhögnek a markukban ahogyan az alkatrészt eladó akár  TOP cégek, akik ilyen hamis alkatrészt árulnak.

Harc a hamisítók ellen: A globális háború frontvonalai

A hamisítás elleni küzdelem több fronton zajlik, a nemzetközi rendőrségi akcióktól kezdve az ipari összefogáson át a jogi szabályozás szigorításáig.

Hatósági fellépés: Az Európai Unió szintjén az EUIPO, az Europol és a nemzeti vám- és rendőri szervek összehangolt akciókkal igyekeznek felszámolni a bűnözői hálózatokat. Az „Operation Spare Off” nevű, spanyol vezetésű művelet például kifejezetten a hamis autóalkatrészek kereskedelmére fókuszál, hírszerzési adatok gyűjtésével és a logisztikai útvonalak feltérképezésével. Az Europol a szellemi tulajdon elleni bűncselekményeket a szervezett bűnözés egyik legfőbb bevételi forrásaként tartja számon, és kiemelten kezeli. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen tart razziákat autóalkatrész-kereskedésekben és szervizekben, ahol jelentős mennyiségű hamis terméket és illegális diagnosztikai szoftvert foglalnak le.

A Látványos Eredmények (A Skála)

Az „Operation Spare Off” több akciót is magába foglalt az évek során. Az egyik legjelentősebb, 2023-as lefoglalás során a spanyol hatóságok: Több mint 270 000 hamis alkatrészt foglaltak le egyetlen művelet során. Ezek között több ezer fékbetétet, féknyerget, lengéscsillapítót és szűrőt találtak, amelyek közvetlen balesetveszélyt jelentettek. Több tucat embert tartóztattak le Spanyolország-szerte (főleg Madrid, Barcelona, Valencia, és Andalúzia területén) a hálózathoz köthetően. Az „Operation Spare Off” egy folyamatban lévő, magas szintű rendőrségi fellépés, amely rávilágít, hogy a hamis autóalkatrész-kereskedelem nem piti bűnözés, hanem egy rendkívül jövedelmező, nemzetközi szervezett bűnözői iparág, amely súlyos közbiztonsági kockázatot jelent.
A művelet célja, hogy a teljes ellátási láncot, az importőrtől a terjesztőig, felszámolja.

Ipari összefogás és technológiai megoldások: A járműipari beszállítók sem tétlenkednek. Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetsége (CLEPA) égisze alatt jött létre a MAPP (Manufacturers Against Product Piracy – Gyártók a Termékkkalózkodás Ellen) kezdeményezés, amelynek célja a tudásmegosztás és a közös fellépés. A MAPP-tagok, mint például a Bosch, a Continental vagy a Schaeffler, termékeiket egy egyedi azonosítóval, az úgynevezett MAPP-kóddal látják el. Ezt a kódot egy okostelefonos alkalmazással beolvasva bárki – a szerelőtől a vásárlóig – ellenőrizheti a termék eredetiségét egy központi adatbázisban. Más gyártók még fejlettebb technológiákat alkalmaznak. A Bosch például kifejlesztette az Origify rendszert, amely a termék felületének egyedi, mikroszkopikus mintázatát használja digitális ujjlenyomatként. Ez a módszer nem igényel külön címkét vagy kódot, és szinte lehetetlenné teszi a másolást.

A jogi front új iránya: A hamisítás elleni küzdelemben mérföldkőnek számít az online piacterek felelősségének kérdése. Az Európai Unió Bíróságának a Christian Louboutin kontra Amazon ügyben hozott ítélete kimondta, hogy egy online piactér üzemeltetője is közvetlenül felelőssé tehető a platformján harmadik fél által árusított hamis termékekért, amennyiben a vásárlóban az a benyomás keletkezik, hogy a piactér maga az eladó. Ez fennállhat például akkor, ha a piactér egységesen jeleníti meg a saját és a külső eladók termékeit, és olyan szolgáltatásokat nyújt, mint a raktározás és a szállítás („Fulfilled by Amazon”). Ez az ítélet új, hatékony eszközt ad a márkajogosultak kezébe, mivel lehetővé teszi, hogy ne az ezernyi, gyakran elérhetetlen kis eladóval szemben kelljen fellépniük, hanem közvetlenül a platform üzemeltetőjével szemben érvényesíthessék jogaikat.

Hogyan védekezhetünk? Gyakorlati útmutató autósoknak és szakembereknek

A hamisított autóalkatrészek elleni küzdelem közös felelősségünk. A tájékozottság és a körültekintés mind az autótulajdonosok, mind a szakemberek számára kulcsfontosságú a kockázatok minimalizálásában.

Tanácsok autótulajdonosoknak

• Legyél gyanakvó! Az irreálisan alacsony ár a legfőbb intő jel. Ha egy alkatrész jelentősen olcsóbb, mint a megbízható forrásoknál, annak valószínűleg oka van.
• Vásárolj megbízható forrásból! A legbiztonságosabb, ha márkaszervizt választ. Ha független műhelybe viszi autóját, győződjön meg róla, hogy a szerviznek jó a hírneve, és lekövethető, megbízható forrásból szerzi be az alkatrészeket. Kerülje az ismeretlen, kétes hírű online piactereket és eladókat. Sajnos itt is eltérdeltük a gatyát, mert pont olyan adott el hamis alkatrészt aki az egyik legnevesebb és bizony a szervíz felé a válasz annyi volt: „tudjátok, hogy sok alakatrészt sázllítunk be, nem tudjuk sokszor, ki honnan…”
• Kérdezz és dokumentálj! Javítás előtt érdeklődj a szervizben, hogy milyen márkájú és minőségű alkatrészt fognak beépíteni. A javítás után kérd el a kicserélt alkatrész eredeti dobozát és a beszerzési számlát. Ezek egy későbbi vita vagy garanciális probléma esetén kulcsfontosságú bizonyítékok lehetnek.
• Ne vigyél saját alkatrészt a szervizbe! Bár csábító lehet online megvásárolni egy olcsóbb alkatrészt és csak a szerelési díjat kifizetni, ez a legkockázatosabb megoldás. Ebben az esetben a szerviz csak a beszerelés szakszerűségéért vállal felelősséget, az alkatrész minőségéért és hibájáért nem. Ha az alkatrész meghibásodik, a garanciális ügyintézés teljes terhe a vásárlóra hárul, ami egy ismeretlen online eladóval szemben szinte reménytelen.

Tanácsok szervizeknek és kereskedőknek

• Ismerd a beszállítóját! A legfontosabb védelmi vonal a tiszta beszállítói lánc. Kizárólag olyan hivatalos importőröktől és nagykereskedőktől vásároljon, akik garantálni tudják termékeik eredetét és rendelkeznek a szükséges tanúsítványokkal. (Amikor hamis terméket kapsz valakitől és nem vállal érte felelősséget, védd az érdekeidet és szakitsd meg a kapcsolatot!)
• Használj ellenőrző eszközöket! Képezd munkatársaidat a hamisítványok felismerésére a cikkünkben is bemutatott jelek alapján. Áruátvételkor szúrópróbaszerűen ellenőrizd a termékeket a gyártói alkalmazásokkal (pl. MAPP-kód beolvasása).
• Dokumentálj mindent! Vezess precíz nyilvántartást arról, hogy melyik alkatrészt, melyik beszállítótól, mikor szerezted be, és melyik járműbe építetted be. Egy esetleges kárigény vagy hatósági eljárás során ez a dokumentáció mentőöv lehet.
• Tájékoztasd az ügyfelet! Ha az ügyfél ragaszkodik a hozott alkatrész beszereléséhez, írásban, a munkalapon rögzítve tájékoztasd a lehetséges kockázatokról, és egyértelműen dokumentáld, hogy a szerviz az alkatrész minőségéért és az abból eredő esetleges károkért nem vállal felelősséget.

A hamis autóalkatrész nem csupán gazdasági bűncselekmény, hanem a közlekedésbiztonság elleni merénylet. A spórolás illúziója mögött egy globális bűnözői hálózat és egy időzített bomba rejlik, amely bármelyikünk autója alatt ketyeghet. A védekezés egyetlen hatékony módja a tájékozottság, a körültekintés és a minőséghez való kompromisszumok nélküli ragaszkodás – mert ezen múlhat az életünk.