Háromszorosan Teljesült II. János Pál Boldoggá Válásának Feltétele -- Pesten Kivetítőn A Római Események

A legismertebb lengyel, a XX. század történetének egyik legnagyobb alakja, minden idők harmadik leghosszabb ideig trónoló katolikus egyházfője, az „utazó pápa" – a sor hosszan folytatható. A szentté avatás legfőbb megelőző lépcsőjeként vasárnap boldoggá avatják a vatikáni Szent Péter téren II. János Pált, az eseményt a budapesti bazilika előtt kivetítőn is követni lehet. Karol Józef Wojtyla 1978-tól 2005-ig állt az egyház élén, a május 1-jei ünnepség létrejöttéhez három bizonyítható csoda szolgált alapul.

A lengyel Karol Wojtyla nagyságához kétség sem férhet, órákig lehetne sorolni fiatalként, aztán püspökként és pápaként tett cselekedeteit. De mindezen történések – a boldoggá válás szempontjából nézve – „csak" kísérői annak a három csodálatos gyógyulásnak, amiért a római egyház május elsején a boldogok sorába fogadja. Tudvalévő: olyan személyek esetében indulhat meg a boldoggá, majd szentté avatási eljárás, akikhez haláluk után legalább egy bizonyítható csodajelenség kötődik. II. János Pál esetében először egy, a közbenjárásáért imádkozó francia szerzetesnővér orvosilag nem megmagyarázható gyógyulását látta bizonyítottnak a Szentek Ügyeinek Kongregációja – ráadásul éppen a Parkinson-kórból, amely a pápát haláláig kísérte. Tavalyelőtt egy, a pápa sírját felkereső rákos fiú, valamint egy amerikai fegyveres támadásban megsérült férfi gyógyulásának eseményét tulajdonították a pápa közbenjárásának. Az eljárást Joseph Ratzinger bíboros, vagyis XVI. Benedek pápa indította meg, alig két hónappal, kivételesen rövid idővel az egyházfő halálát követően. Érdekesség még, hogy ezer év után ez lesz az első eset, hogy egy pápát az utódja avatja boldoggá.

Megjövendölték, hogy pápa lesz

De ki volt ez az ember? 91 esztendeje született a Krakkóhoz közeli Wadowicéban, édesapja monarchiánk katonatisztje, édesanyja tanítónő volt. 21 éves volt, mikorra elveszítette két testvérét és szüleit is, de a mélyen hívő családban felnőtt Karol nem hagyta el magát. A Jagelló-egyetem mellett színjátszó körbe járt, álnéven verseket publikált, focizott, sízett, túrázott, kajakozott is. 1942-ben az illegalitásban működő krakkói papnöveldébe jelentkezett, négy évre rá pappá szentelték. Ezt követően Rómába küldték, doktoranduszi ideje alatt pedig elzarándokolt a stigmatizált Pio atyához, aki megjövendölte, hogy Karol pápa lesz… Két római év után hazatért, tíz évvel később pedig püspökké szentelték a még mindig csak 38 esztendős Wojtylát. 1964-ben lett krakkói érsek, 1967-ben pedig bíboros, és részt vett az egyházi reformfolyamatban, a II. vatikáni zsinaton is (1962-1965). 1978-ban tagja volt az I. János Pált megválasztó konklávénak, majd a pápa váratlan és rejtélyes halálát követően ő lett Szent Péter 263. utóda. 455 éve az első nem olasz pápa volt, valamint a történelemben az első szláv.

Pápaságát végigkísérte az egyházak és népek közötti béketeremtés, bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért (a protestánsoktól, a nőktől, a zsidóktól, az inkvizícióért, a keresztes háborúk kegyetlenségeiért…). Erkölcsi alapállásában konzervatív volt, amiért a világ liberálisai folyamatosan támadták. Legnagyobb megütközést az óvszer és az AIDS viszonylatában kialakított álláspontja váltotta ki (az AIDS terjedésének a monogám kapcsolat, a hűség és az önmegtartóztatás vet gátat), de érvrendszerét a világ legnagyobb életvédő szervezete, a Human Life International számokkal is igazolta. Számtalanszor követelte a háborúskodás beszüntetését, és követelte a diktatúrák békés felszámolását, valamint hogy kapjon helyet az EU alkotmányában a keresztény gyökerekre való utalás. Többször is meg akarták ölni. Legközelebb ehhez Mehmet Ali Agca állt 1981 májusában, a bolgár titkosszolgálatok, illetve a Szovjetunió ügynökét felépülése után a pápa meglátogatta és megbocsátott neki, az ő közbenjárására kapott kegyelmet a merénylő 2000-ben.

Nem csak kétszer járt nálunk

Száznál is több útja volt külföldre (hazánkban kétszer is járt a 90-es években), emiatt megkapta a sajtótól az „utazó pápa" titulust. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté (köztük Kingát, IV. Béla lányát, valamint Hedviget, Nagy Lajos gyermekét). Egyik magyarországi látogatása alkalmával felkereste a máriapócsi templomot, és bejegyzést is írt abba a vendégkönyvbe, amelybe néhány évtizeddel korábban diákként is…

Halálos betegségét 1991-ben diagnosztizálták, de lemondása 2005-ben bekövetkezett haláláig az erről szóló mendemondák ellenére szóba sem került. Kevésbé ismert róla, hogy rendszeresen böjtölt, '98-ban róla nevezték el a krakkói repteret, illetve a Pogányt Péccsel összekötő utat is. Életrajzírója feljegyzése szerint, ha csak egyetlen mondatot választhatott volna a Szentírásból, ezt választotta volna: „Az igazság szabaddá tesz titeket" (János evangéliuma).

Síléc, bélyegző, templom

Két látogatása után hazánkban is igen népszerű lett II. János Pál. Halálakor Budapesten hívők ezrei vonultak utcára gyertyákkal, némán végigvonulva a szentatya által is megjárt helyszíneken. 2008-ban, Rákoshegyen felavatták első, egészalakos szobrát. 2009-ben Egy pápa arcai címmel kiállítás nyílt a VAM Design Centerben, ahol többek között Wojtyla sílécét is megcsodálhatták az érdeklődők. Idén tavasszal új harangokat kapott a budavári Mátyás-templom, melyek közül egy 1500 kilogrammos, 117 centiméter átmérőjű II. János Pál nevét kapta, zenei egyvonalas esz hangon szól. Pár napja egy budai plazában megnyílt a pápa „emberségét" bemutató rajzkiállítás, a Magyar Posta pedig díszbélyegzővel és -borítékkal tiszteleg a boldoggá avatandó Karol Wojtyla előtt. Végül: Pátyon épül egy katolikus templom, amelyet szintén II. János Pál oltalmába ajánl az egyházközség.

A május elsejei római eseményt itthon is bárki figyelemmel követheti, a közmédiumok ugyanis élő közvetítést sugároznak, a katolikus egyház szervezésében pedig a fővárosi Szent István-bazilika előtti téren nagy kivetítőn lesznek láthatóak a vatikáni események, már reggel 9 órától. Talán jelképes is, hogy a szentté avatás felé a magyar-lengyel uniós elnökség évében történik egy ekkora lépés…

Bucsy Levente

Az eredeti megjelent Magyar Nemzet Online 2011.04.30 06:48:

http://www.mno.hu/portal/printable?contentID=781004&sourceType=MNO