Ilyen sűrűségű problémahalmazt még egyetlen ágazatban sem találtunk – ezt mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló sajtótájékoztatóján. A korábbi kilenc után most újabb hat intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Kecskeméti -, a Nyíregyházi -, és a bajai Eötvös József Főiskola gazdálkodását értékelő ellenőrzések eredményeit ismertette az ÁSZ elnöke és Kisgergely István felügyeleti vezető.

Ilyen sűrűségű problémahalmazt még egyetlen ágazatban sem találtunk – ezt mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló sajtótájékoztatóján. A korábbi kilenc után most újabb hat intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a Kecskeméti -, a Nyíregyházi -, és a bajai Eötvös József Főiskola gazdálkodását értékelő ellenőrzések eredményeit ismertette az ÁSZ elnöke és Kisgergely István felügyeleti vezető.

Az elmúlt évek adatait alapul véve évente egyszerre átlagosan mintegy 320-350 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban, a felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek ezért mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Domokos László.

Fokozódó korrupciós veszélyek a felsőoktatási intézményeknél

Kiemelte, hogy 2009 és 2013 között az állami fenntartású felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 2 412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állami fenntartó közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított, és ehhez érkeztek további források, mint a feladatfinanszírozás, a különböző beruházások és kutatási programok finanszírozása, amelyek további 100 milliárdos nagyságrendű közpénzfelhasználást jelentettek.

 

Az európai uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása extrém módon növelte meg a korrupciós veszélyeztetettséget a felsőoktatási intézmények esetében – mutatott rá az ÁSZ elnöke. Az ÁSZ évente elvégzett, önkéntes kérdőíves Integritás felmérése érzékeny műszerként jelezte ezeknek a korrupciós veszélyeknek a fokozódását, valamint azt is, hogy ezzel egyidejűleg az egyes egyetemek és főiskolák védelmet biztosító, úgynevezett belső kontrollrendszerek kialakítása és működtetése nem követte a fokozódó veszélyeket – emlékeztetett az elnök.

 

Domokos László leszögezte, hogy az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséhez kiemelt közérdek fűződik. A magyarországi felsőoktatási intézmények által betöltött társadalmi szerep, a rendkívül szerteágazó tevékenységük, bonyolult szervezetük, az általuk kezelt közpénz nagysága, a korrupciós veszélyek fokozódása, illetve a nemzetközi gyakorlatok egyaránt indokolttá tették a számvevőszéki ellenőrzések 2013-ban történt megindítását, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézménynél, ami összesen 30 ellenőrzést jelent.

Az ÁSZ számos jelzéssel élt az illetékes hatóságok felé a feltárt szabálytalanságokkal összefüggésben

Az összesen 30 felsőoktatási intézmény mintegy fele esetében fordult az ÁSZ valamely hatóság felé. Összesen 24 ügyben tett jelzést az illetékes nyomozóhatóságnak, 10 intézmény esetében intézményenként több ügy miatt is. 7 intézmény kapcsán 8 közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ, ezek többmilliárd forint értékű közbeszerzést érintenek. Az ÁSZ emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is élt hatósági jelzéssel, a hat most lezárt ellenőrzés kapcsán pedig 8 esetben a miniszter felé, 4 esetben az érintett intézmény rektora felé munkajogi felelősség megállapítására is javaslatot tett – sorolta a következményeket az ÁSZ elnöke. Ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ nem hatóság, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem rendelkezik sem nyomozati jogkörrel, sem közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást. A jelzést követően az érintett hatóság dönt az eljárás megindításáról, annak nyilvánosságra hozataláról. Az eljárás további folyamatára és eredményére az ÁSZ-nak nincs ráhatása, hanem az ügy gazdája már az illetékes hatóság – emelte ki Domokos László.

 

Az ÁSZ elnöke az ellenőrzések általános tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenység pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ez visszaigazolta a már említett korrupciós sérülékenység tényét, és azt ezt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását is.

Az ellenőrzések általános tapasztalatainak összegzésével az intézmények szabályszerű működését támogatja az ÁSZ

A felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát 2014. július 31-én kezdte meg az ÁSZ, az első ütemben kilenc intézmény ellenőrzése zárult le. Ezek az ellenőrzések a 2009. és 2012. közötti időszakot értékelték – emlékeztetett az ÁSZ elnöke.

A pénzügyi gazdálkodás területén az első kilenc ellenőrzés tapasztalata volt, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél nem volt szabályszerű. Visszatérő szabálytalanság volt, hogy az intézmények több mint fele a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelte, illetve visszatérő szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ a közbeszerzések lebonyolításában is. A vagyongazdálkodás és kimutatás ellenőrzése során az ÁSZ a tavaly nyilvánosságra hozott jelentéseiben rámutatott, hogy több intézmény mérlegében a feltárt hibák összege jelentős mértékben meghaladta a számviteli jogszabályokban rögzített jelentős összeget, az ellenőrzött időszakban akár több évben is. Ez az éves beszámolók megbízhatóságának és átláthatóságának alapvető a hiányát jelenti – mutatott rá Domokos László.

 

A hat újabb jelentés megállapításait, általános tapasztalatait Kisgergely István felügyeleti vezető ismertette a sajtótájékoztatón. Felhívta a figyelmet, hogy a most lezárult ellenőrzések már a 2009 és 2013 közötti időszakra terjedtek ki. Céljuk annak megállapítása volt, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ellenőrzések nem terjedtek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére.

A most lezárult hat ellenőrzésnél is előfordultak jellemző hibák, hiányosságok

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet az ellenőrzött intézmények nagyarányú hallgatói létszámcsökkenésére, amelyet követett a kiadási főösszegek változása is. A főbb megállapítások kapcsán Kisgergely István elmondta, hogy a minisztérium az alapítói és az egyéb fenntartói feladatait szabályosan látta el, a szervezeti és feladat ellátási felülvizsgálati program kidolgozása azonban elmaradt, és az ellenőrzött időszakban nem készült a felsőoktatási rendszerre vonatkozóan a Kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv sem, amely azóta már elfogadásra került.

 

A felügyeleti vezető kifejtette, hogy az ellenőrzött intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, néhány esetben elmaradt a költségvetés, beszámoló elfogadása, és egyetlen intézménynek sem volt a szenátus által elfogadott vagyongazdálkodási terve. A fejlesztési tervekről nem döntöttek, vagy nem a szabályoknak megfelelően születtek ezek a döntések. A hat felsőoktatási intézmény pénzügyi gazdálkodásának szabályszerűsége kapcsán Kisgergely István kiemelte, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság volt, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.

A vagyongazdálkodás szabályszerűségének értékelése kapcsán a felügyeleti vezető kitért arra, hogy a most ellenőrzött intézmények többsége nem készített vagyongazdálkodási tervet, a követelések kimutatása, besorolása, illetve értékelése pedig nem, vagy csak részben volt szabályszerű. Több intézmény tulajdonosi joggyakorlása nem volt szabályszerű, az eszközök és források állományának valódiságát leltárral nem támasztotta alá teljes körűen, a vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos döntések pedig a versenyeztetés elmulasztása miatt nem voltak szabályszerűek.

 

Kisgergely István jó gyakorlatot is említett a sajtótájékoztatón, a Kecskeméti Főiskolánál ugyanis jól működött a belső kontrollrendszer, illetve szabályszerű volt az intézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodása is.

Az ÁSZ a jelentések megállapításai alapján az intézmények rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük