Hogyan neveljünk Frankensteint?

Mundruczó Kornél 2010. szeptember 9-én itthon is bemutatott új filmje, a Szelíd teremtés – A Frankestein terv már nem kis eredménnyel megjárta a Cannes-i Filmfesztivált, a Szarajevói Filmfesztiválon pedig elnyerte az egyik fődíjat.

Mundruczó Kornél 2010. szeptember 9-én itthon is bemutatott új filmje, a Szelíd teremtés – A Frankestein terv már nem kis eredménnyel megjárta a Cannes-i Filmfesztivált, a Szarajevói Filmfesztiválon pedig elnyerte az egyik fődíjat.

   Mary Shelley 1818-as regénye adta az alapötletet a magyar-német-osztrák koprodukciós filmdrámához, de Mundruczó kivételes tehetsége maivá, hihetővé tette a történetet.

   Mary még nem volt Percy Shelley felesége, amikor lázadóként későbbi férjével elhagyta Angliát, és a száműzött Lord Byron genfi házában vendégeskedett Shelley-vel és Polidorival, az orvossal együtt. Mindnyájukat lenyűgözte a feltámadó okkultizmus, és főleg az ifjú német tudós, Victor Frankenstein hullákkal végzett elektromos kísérleteinek története. Byron meghirdette, hogy mindegyikük írjon valamilyen borzasztó rémtörténetet. A művelt Mary valószínűleg ismerhette Ovidius, Milton, Coleridge műveit, vagy a Biblia Gólemét, és szörnyeit egyetlen alakká gyúrta össze. Így született meg a Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regénye. Alakját gótikus környezetbe helyezte, holott az ipari forradalom útjának veszélyeire akart figyelmeztetni. Nem sejthette, hogy művével a horror-irodalom máig tartó divatját teremtette meg. Polidori pedig megírta az első vámpírtörténetet. Mindkettőből ezernyi bőrt nyúzott már le a 20. századi filmipar.

   A teremtett, magára hagyott lény fázik és fél, nem érti az őt körülvevő világot. Szívébe fogadna bárkit, de mindenhonnan elkergetik. Megalázásait akaratlan gyilkosságok követik. Az ember eredendő bűn nélkül születik, de a magány és a viszonzatlan érzelmek következtében válik szörnyeteggé. Végül ártatlanul követi el a bűnt.

    Mundruczó története játszódhatna a világ bármelyik városában, bérházában és bármikor. A főszereplő egy anyja által kitaszított, nevelőintézetből szökött 17 éves fiú (a filmben Frecska Rudolf), aki valahogy kiderítette anyja (Monori Lili játssza) lakcímét, és a keresésére indul. Egy lerobbant, kiürített bérház házmestereként talál rá. Az anya most is gyáván, aljasul hazudik neki. Közben éppen betéved egy szereplőválogatásra (casting), éppen ismeretlen apja (Mundruczó Kornél, a rendező játssza) leendő filmjéhez. Az egyszerű, tiszta, szeretetre éhes fiúról kiderül, hogy a kívánt jelenethez sem sírni, sem nevetni nem képes, egyikre sem volt oka eddigi életében. Amíg a többiek mindent megpróbálnak a filmszerepért, ő erre nem törekszik. A rendező ismeretlen ellenállásba ütközik – életében először. A fiú ugyan tiszta, de a vele szemben fellépő erőszakra érzelem nélküli gyilkosságokkal válaszol. Keresik a rendőrök, amikor megismerkedik az igazi érzéssel, a szerelemmel egy ismeretlen lány által. A rendező rájön az igazságra, hogy a fiával áll szemben, akit akaratán kívül nemzett 16 éves korában. Számára is új helyzet, de érzi a teremtés felelősségét, feltámad benne a lelkiismeret által ébresztett szeretet. Most már meg kell mentenie a gyerekét. Beülteti az autójába, elviszi Tirol gyönyörű havas hegyeibe, új életet kínálna neki. Dramaturgiailag nincs más megoldás, minthogy baleset éri őket. Az apa törött lábbal segítségért indul, de a fiú valószínűleg nem éli túl a zuhanást.

   Mundruczó érdeme, hogy nagy erejű, őszinte érzésekkel és hús-vér alakokkal teli filmet készített minden hollywoodi érzelgősség nélkül. Döbbenetes, kevés szóval elmondott, a belső viharokat csak kamerával elmesélő történetet volt képes alkotni.

   Az interneten, a MEK jóvoltából Mary Shelley regénye teljességében, Göncz Árpád 1977-es fordításában elolvasható.

http://mek.oszk.hu/02700/02735/

DOBI ILDIKÓ