Hol tart a Ferencváros parkosítása?
11 perc olvasás
Beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit 2010. február 25-én Ferencváros önkormányzati vezetése, szakértői és partnere, a SEM IX Zrt. a Liliom utcai Tégla-múzeumba.
Beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit 2010. február 25-én Ferencváros önkormányzati vezetése, szakértői és partnere, a SEM IX Zrt. a Liliom utcai Tégla-múzeumba.
A téma; helyzetjelentés a Középső Ferencváros zöld területeinek növekedéséről, a terület megújulásáról, a rehabilitáció eddigi eredményeiről, a zöld fejlesztések társadalmi és ökológiai jelentőségéről.
A nevezett területen a házak közti belső udvarok, belső terek, melyek korábban a kerület lepusztult, kihasználatlan részeinek számítottak, most zöldellő, rendben tartott parkok várják a lakókat. A fővárosban egyedülálló mértékű zöldesítés, parkosítás sok ember számára teszi természet-közelibbé a lakókörnyezetet.
A sajtóbeszélgetés résztvevője volt:
Dr. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere,
Jordán Péter, a SEM IX elnök- vezérigazgatója,
Dr. Sersliné Kócsi Margit, Ferencváros főépítésze,
Torma Tamás, a Kultúrház magazin szerkesztője,
Dr. Juhász Árpád, geológus.
A kerület képviseletében megszólalók hangsúlyozták, a kiépített parkok, ligetek élhetővé, vonzóvá teszik a lakókörnyezetet, az itt élők, bekapcsolódva környezetük ápolásába, egyre többet tesznek a belső kertek, parkok megóvásáért, gondozásáért. A gyerekek nem foghíj-grundokon, hanem biztonságos, zárt belső térben kialakított játszótereken játszhatnak, a tűzfalak, lichthófok, köves udvarok Ferencvárosa emlékké válik.
Öt futballpályányi zöld terület a Középső- Ferencvárosban
A SEM IX Zrt. és a Ferencvárosi Önkormányzat által szervezett sajtóbeszélgetésen elhangzott, Budapest területén folyamatosan csökken a zöldterületek aránya, a Ferencvárosban, különösen a Középső-Ferencvárosban viszont más a helyzet, ma már a korábbi állapothoz képest ötszörösre nőtt a helybéliek felüdülésére, pihenésére alkalmas helyek területe.
A rendezvényen részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a már létrejött és a továbbiakban megvalósuló parkok, fákkal szegélyezett utcák, belső kertek mind ökológiai, mind társadalmi szempontból javítják a lakók közérzetét, az élhető város gondolatát váltják valóra.
A városi ember számára a zöldterületek az élő természettel való találkozás szinte kizárólagos színterei. A belső összefüggő zöld felületek, a parkok a felfrissülés színhelyévé válnak, a közterületek zöld szigetei és a csillapított közforgalomú utcák egyszerű „közlekedési felületből" a városi élet találkozóhelyévé, hagyományos értelemben vett városi térré alakulnak.
A zöld felületek, túl a városrész ökológiai rendszerében betöltött szerepükön, jól ismert környezetminőség-javító hatásukon túl, alapvető jelentőséggel bírnak a mikroklíma kedvezőbb irányba való befolyásolására a hőháztartás, a napsugárzási viszonyok, a levegőminőség javítása, a pormegkötés, a csapadék helyben tartása, a zaj és a rezgések csökkentése révén.
A közterületeknek és a zöld felületeknek számottevő társadalmi szerepük is lehet; lehetőséget nyújtanak azonos és eltérő korcsoportok időtöltésére, legyen az játék, pihenés, sport, találkozás, lehetővé teszik a testi-lelki egészség megőrzését, javítását, az ifjúság közösségi érzületének felkeltését.
A Középső-Ferencvárosban zajló zöld fejlesztések sajátossága, hogy a közparkok-, és a szabadon használható közterek fejlesztésén túl, kiemelt figyelmet fordítanak a zárt belső kertek zölddel való betelepítésére, ez utóbbi a lakóközösségek számára jelent életminőség-javulást, valamint segíti a környezetért való felelősségvállalás kialakítását is.
Hogyan is zajlik ez a fejlesztési munka?
Helyzeti előny kihasználása:
Jordán Péter, a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az elmúlt időszakban Középső-Ferencvárosban összesen 122 ezer 293 négyzetméter zöld terület jött létre. A munkálatokat nagyban segítette, hogy a rehabilitáció alá eső lakások nagy része önkormányzati tulajdonban volt, így az egyes tömbök lebontását követően lehetőség nyílt egybefüggő zöld területek kialakítására.
Az érintett lakosság megnyerése:
Dr. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere rámutatott, az elmúlt években a Budapesten zajló zöld fejlesztések fele a Középső-Ferencvárosban valósult meg. A '90-es években kezdődött az átalakulás, további 10 év elteltével a korábban kopár városi terület egy-harmada zöldterületként jelenik meg! A kerület vezetője elengedhetetlennek tartja, hogy a helyi lakosságot és az újonnan beköltözőket egyaránt érintetté tegyék a zöld értékek megőrzésében, a felelősségteljes, környezettudatos gondolkodás elsajátításában. Az egykori betonudvarok helyén kialakított belső kertek, bár maradnak önkormányzati tulajdonban, de gondozásukra a közös képviselőkkel megállapodást köt az önkormányzat, ennek fejében a környező épületek kezelői jogosultak a belső területek lezárására. Ezzel a megoldással sikerül erősíteni, fenntartani az ott lakók felelősségvállalását.
Jordán Péter a létrejött parkok, sétányok, belső kertek bemutatása során kiemelte, a Ferenc tér igazi találkozási ponttá vált, míg a Kerekerdő park a rekreáció és a pihenés helyszínévé vált. Az Üllői út – Haller utca – Ferenc körút által határolt, mintegy 78 hektárnyi területre a '90-es években tudtak összefüggő szabályzási tervet kidolgozni.
A házak zöme önkormányzati tulajdonban maradt, az átalakulás során csak a házak alatti területet értékesítették.
Bontással a háztömbökben szabad területeket alakítottak ki, így jött létre a 38 ezer négyzetméternyi közpark mellett további jelentős zöld terület, összesen mintegy 47 ezer 600 négyzetméterben. Az új házak építését kivitelező cégeket szerződésben kötelezték a parkosítás kialakításban való részvételre, a meglévő (kisszámú…) növényzet megóvására. (Az elhangzottak szerint, az építőiparban változás tapasztalható a korábbi viselkedéshez képest, ráéreztek a meglévő növényzet menet közbeni megóvására, a növényi környezet érték-emelő voltára az értékesítés idején…)
A megvalósult kerületi zöld-fejlesztések szabályozása
Az elmúlt évek idevágó munkálatai megtervezésekor először terület-típusokat határoztak meg a városrész-rehabilitációra;
a/ közterület:
-közpark,
-közpark jellegű zöldterület (park, tér, sarkok-úttalálkozások),
-közterületi átjáró (hosszabb tömböt átszelő gyalogos-útvonal, terület-megnyitás, új gyalogos passzázs, egy terület hosszanti feltárása),
-utca (hagyományos- és újszerű elrendezésű, szintbe emelt útpályával),
b/ tömbökön belüli közös zöldterület, közös kert.
1. Parkok, terek, ligetek
Ferenc tér: a pihenés mellett a séta, a rendezvények, az összejövetelek, a közösségi élet színtere. Jelenlegi kialakítása egy következő ütemben lehetőséget ad felszín-alatti garázs építésére, a zöld felületek teljes mértékű helyreállítása mellett.
A felújított Ferenc tér a pihenés mellett a korzózás, a fórumszerű összejövetelek, a társas élet színtere lett.
Kerekerdő park: a sporthoz, játékhoz, testmozgáshoz teremt lehetőséget. Különlegessége abban rejlik, hogy
egy lebontott lakóépület helyén létrehozott összefüggő zöld terület. A zöld természet ilyen jellegű támogatására az elmúlt 50 évben alig volt példa.
2. Kisebb parkok, pihenőkertek
A kisebb parkok, terek közterülettel, utcával határos területek, melyek épületek vagy épület-visszahúzások helyén jöttek létre.
Thaly Kálmán utca-Vendel tér: ezen a területen a csillapított járműforgalom bevezetése és a gyalogos közlekedés előtérbe helyezése volt a rendezés vezérlő gondolata.
Remete park (Tűzoltó utca- Sobieski utca sarka): kis pihenősziget, fontos látványossága a József Attila-emlékévben készült ivókút.
Salkaházi Sára park: a közeli templomhoz kapcsolódó pihenőkert.
Tűzliliom park: kis park találkozásra, játékra, pihenésre.
3. Fákkal, bokrokkal szegélyezett átjárók
Elsődleges feladatuk; a gyalogosforgalom átvezetése a hosszú tömbökön, a párhuzamos utcák között. (Pl. Vendel sétány, Gát sétány, SOTE-átjáró, Páva-átjáró)
4. Utcák zöldbe borítása
Az átépítés folyamata a Ferenc körúttól a Nagyvárad tér felé halad. Fontos szempont a fejlesztésnél a zöld szigetek kialakítása, fásítás, járdák kiszélesítése. (Tompa utca, Angyal utca, Liliom utca, Bokréta utca, Páva utca, Berzenczey utca.) Az elmúlt 15 évben összesen 30 ezer 143 m2 útfelület újult meg.
5. Közös zöldterületek
A terület legjelentősebb és leglátványosabb változása, hogy megszületttek a közös zöldterületek.
Alapszabályaként fogalmazták meg : az újonnan épített és az összenyitott belső udvarokban nem lehet parkolás.
A belső kertek kizárólag növénytelepítésre, pihenésre, játékra épülnek. Ezeken a területeken teljessé vált az átalakulás; eltűnt a zárt, szűk, betonburkolatos udvarok világa, helyette napos kertek, intenzív növényzetű belső parkok születtek, s ahol csak lehetett, az udvarok összenyitásával további összefüggő zöld tereket alakítottak ki.
Az elmúlt években Középső-Ferencvárosban a korábbi sok-sok év állapotához képest mintegy ötszörösére növekedett a zöld területek aránya, ez mind a környezetvédelem, mind az életminőség szempontjából példaértékűnek mondható. Minél nagyobb a zöld területek aránya, annál jelentősebb szerepe tudnak betölteni az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében, s a rekreációs kínálat megteremtésében.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is elsődleges szempont a zöld fejlesztések folytatása, hangsúlyozta
Dr. Sersliné Kócsi Margit főépítész asszony. A SEM IX és az önkormányzat együttműködésével nagyon sok és átgondolt munka eredményeként alakult ki a mai állapot. Igyekeztek minden korosztály számára megteremteni a kikapcsolódás lehetőségét. Kisgyerekek számára zárt, biztonságos belső udvarokban biztosítanak játszó-eszközöket, a nagyobbak pedig zöldövezeti sportpályákon hódolhatnak hobbijuknak. 4-5 év szükséges még a tervezett közös zöld területek kiépítésének befejezéséhez.
A munkálatok lebonyolításakor a szervezésnek voltak buktatói is, a Tompa utcában végrehajtott megújítást tíz év elteltével meg kellett ismételni, mert a közelben zajló további építések nem kímélték a már elkészült területetet.
A közelben most zajlik az Aldi cég áruházának építése a korábban BÁV raktárnak használt patinás, klinkertéglás épület külső falainak meghagyásával, ennek belső területén is kialakítanak zöld szigetet.
Torma Tamás szakújságíró, kulturális szerkesztő egyedülállónak nevezte a ferencvárosi példát, legfontosabbnak a lakók szolgálatában létrejött élhető területeket tekinti. Véleménye szerint, a zöld fejlesztéseknél fontos szempont, hogy ténylegesen szerves részévé váljanak a városi életnek, s ne csak „díszítősor" szerepet töltsenek be.
Dr. Juhász Árpád geológus emlékeztetett, a zöld növényzet a mikroklímát befolyásolja kedvezően, az aszfalt-, és betonrengeteg kályha szerepben működik, ezt tudja ellensúlyozni a növényzet. Történetileg Budapest szerencsés fejlődésen ment át, a korábbi városvezetések jelentős zöld területet rezerváltak a városon belül. Idők során ebből sokat leadtunk, különösen kedvezőtlen a budai területek zöldterület vesztesége a legutóbbi időkben…
Sajnálatos, hogy a hazai klíma-törvény megtárgyalása nem került napirendre az Országgyülés legutóbbi ülésén sem. A sűrűn beépített ferencvárosi városrész viszont példát mutat arra, hogy kis lépésekkel is sokat lehet tenni környezetünk javításáért. Egy-egy, parkoló autók között zöldellő fa is sokat lendíthet egy város arculatán, ha kinézünk reggel az ablakon és zöld lombokra esik tekintetünk, ez az ökológiai előnyökön túl hangulatunkat is jobbá teheti. Luther Mártont idézve: „Ha tudom, hogy holnap van a világvége, akkor is elültetek ma egy fát…"
http://www.semix.hu/index2.htm
Harmat Lajos
