Huszonkét új bíborost nevezett ki a Szentatya

XVI. Benedek pápa január 6-án, vízkereszt ünnepén az Úrangyala-imádság után hozta nyilvánosságra, hogy február 18-ra összehívja a bíborosi konzisztóriumot, amelynek keretében 22 új bíborost kreál. A bíborosi testület létszáma így 214-re emelkedik, közöttük 125-en 80 év alattiak. Az újonnan kinevezett bíborosok között a legfiatalabb az 55 éves német Rainer Maria Woelki berlini érsek. A most nyilvánosságra hozottak szerint az alábbiakban közöljük az új bíborosok nevét és nemzetiségét:

XVI. Benedek pápa január 6-án, vízkereszt ünnepén az Úrangyala-imádság után hozta nyilvánosságra, hogy február 18-ra összehívja a bíborosi konzisztóriumot, amelynek keretében 22 új bíborost kreál. A bíborosi testület létszáma így 214-re emelkedik, közöttük 125-en 80 év alattiak. Az újonnan kinevezett bíborosok között a legfiatalabb az 55 éves német Rainer Maria Woelki berlini érsek. A most nyilvánosságra hozottak szerint az alábbiakban közöljük az új bíborosok nevét és nemzetiségét:

Az új bíborosok:

Fernando Filoni (65),olasz

Manuel Monteiro de Castro (73), portugál

Santos Abril y Castello (76), spanyol

Antonio Maria Veglio (74), olasz

Giuseppe Bertello (69), olasz

Francesco Coccopalmerio (73), olasz

Joao Braz de Aviz (64), brazil

Edwin Frederick O'Brien (72), USA

Domenico Calcagno (69), olasz

Giuseppe Versaldi (68), olasz 

George Alencherry (66), indiai, a szír-malabár egyház tagja

Thomas Christopher Collins (65), kanadai

Dominik Duka (68), cseh

Willem Jacobus Eijk (58), holland

Giuseppe Betori (64), olasz

Timothy Dolan (62), USA

Rainer Maria Woelki (55), német

John Tong Hon (72), hongkongi

A szentatya 80 év feletti személyeket is kinevezett:

Lucian Muresan (80), román

Julien Ries (91), belga

Prosper Grech (86), máltai
 
Karl Josef Becker (83), német, ők azonban már nem pápaválasztó bíborosok. 

A bíborosok a Szentatya munkájának segítői. Kinevezésük, (szakszóval „kreálásuk") pápai határozattal történik, ami akkor lép hatályba, amikor azt a konzisztóriumban kihirdetik. Ekkor tesznek az új kardinálisok esküt, hogy ha kell, vérüket is áldozzák a pápa iránti hűségükért, majd megkapják a kinevező oklevelet és a címtemplomot, továbbá a bíborosi birétumot.

A bíborosok kétféleképpen segítik Péter utódát az egyetemes egyház kormányzásában: egyénileg, illetve testületileg. Ez utóbbira többnyire a konzisztóriumon kerül sor: a rendes konzisztóriumon elsősorban a Rómában lakó bíborosok vesznek részt, és témájától függően lehet nyilvános (például az új bíborosok kreálásakor) vagy titkos. A rendkívüli konzisztórium nagyobb jelentőségű, sürgető kérdések zártkörű megvitatására szolgál, s arra a testület minden tagja hivatalos. Bár nem úgy nevezik, lényegében rendkívüli konzisztóriumnak tekinthetők azok a bíborosi tanácskozások, amelyeket XVI. Benedek szokott újabban összehívni a rendes konzisztórium előtti napra.

A bíborosok egyénileg segítik a pápát a Római Kúria dikasztériumainak élén, illetve amikor részt vesznek a dikasztériumok bíborosokból és megyés főpásztorokból álló testületének munkájában. Sajátos funkciójuk még a pápa személyének képviselete jeles egyházi és polgári rendezvények alkalmával oldalköveti (azaz legátusi), illetve különmegbízotti (más kifejezéssel: különleges képviselői) minőségben.

Mint ismert, a bíborosi kollégiumnak két magyar tagja van Erdő Péter és Paskai László bíborosok személyében.

Magyar Kurír