Idén és jövőre is növekvő gazdaság és csökkenő államadósság jellemezheti Magyarországot

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2016-ban 2,1 százalékkal, míg 2017-ben 3,2 százalékkal bővülhet. Számításaink szerint az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál kedvezőbben alakulhat: idén GDP-arányosan 1,7 százalék, míg jövőre 1,9 százalék lehet. Ezzel párhuzamosan csökken az államadósság ráta is: várakozásaink szerint a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 72,8, míg jövőre 71 százalékra.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2016-ban 2,1 százalékkal, míg 2017-ben 3,2 százalékkal bővülhet. Számításaink szerint az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál kedvezőbben alakulhat: idén GDP-arányosan 1,7 százalék, míg jövőre 1,9 százalék lehet. Ezzel párhuzamosan csökken az államadósság ráta is: várakozásaink szerint a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 72,8, míg jövőre 71 százalékra.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a II. negyedéves, 2,6 százalékos növekedési adat után továbbra is   a   gazdaság   2,1 százalékos   növekedésére   számít   2016-ban,   míg   2017-ben   ennél   magasabb,

3.2  százalékos lehet a bővülés üteme. Az idei évben a növekedés motorja a háztartások fogyasztása lehet, de a növekedést  elősegítheti a külkereskedelem is. A háztartások fogyasztási kiadása idén a korábban vártnál is nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal  növekedhet. A növekedés elsősorban a magyar családok  rendelkezésre álló bővülő jövedelmének köszönhető, amelyet a kedvező munkaerőpiaci folyamatok mellett a személyi jövedelemadó kulcsának idei csökkentése is elősegít. Várakozásaink szerint a munkanélküliség tovább mérséklődik: az idén 5,3 százalék, jövőre pedig 4,8 százalék lehet a munkanélküliségi ráta, tehát már idén is a rendszerváltás óta legkedvezőbb adattal számolhatunk. A bérek érdemi emelkedése továbbra is folytatódik, idén 6 százalékos, jövőre 5,3 százalékos lehet. Ez tehát azt jelenti, hogy a fogyasztás bővülése a jövedelem bővüléséből ered, és nem hitelfelvételből, mint a válság előtti időszakban.

Az uniós források átmeneti kiesése jelentősen fékezi az idei  növekedést. Ennek nyomán a beruházások a korábban vártnál  nagyobb, 9,9 százalékos visszaesésére számítunk, amelyet jövőre 4.3  százalékos növekedés követhet. Ennek magyarázata az, hogy a magyar vállalkozások kivárják, amíg az új uniós költségvetési ciklusból beruházásaikat olcsóbban tudják végrehajtani.

Az infláció várakozásaink szerint továbbra is mérsékelt marad, a pénzromlás mértéke idén 0,1 százalékos, jövőre 1,3 százalékos lehet. A mérsékelt inflációhoz az olajárak tartósan alacsony szintje és a külső inflációs környezet mellett hozzájárulnak a csökkenő inflációs várakozások, továbbá például a sertéshús áfájának idei csökkentése is.

Az idei lehet sorozatban az ötödik olyan év, amelyben sikerül teljesíteni a 3 százalékos maastrichti hiánycélt – a hiánycél teljesülésére ezt megelőzően utoljára 2000-ben volt példa. Várakozásunk szerint a GDP-arányos hiány a kormányzati várakozásoknál kedvezőbb, az idén 1,7 százalékos, jövőre pedig 1,9 százalékos lehet, amennyiben nem kerül sor újabb fiskális lazításra. Így folytatódhat a GDP-arányos államadósság mérséklődése is: a mutató a tavalyi 75,3 százalékos szint után az idén 72,8 százalékos, míg jövőre 71 százalékos lehet.