A tagállamok ifjúsági és sportvezetői az Európai Unió ifjúsági és sportpolitikáját meghatározó uniós munkaterveket fogadtak el az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésén Brüsszelben, 2014. május 20-21-én.

 

A tagállamok ifjúsági és sportvezetői az Európai Unió ifjúsági és sportpolitikáját meghatározó uniós munkaterveket fogadtak el az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésén Brüsszelben, 2014. május 20-21-én.

 

Az EU és az európai tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok társadalmi integrációjára. Az elfogadott állásfoglalás értelmében szükséges az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi fiatal számára, az oktatási és ifjúsági szervezetek, valamint az egyéb döntéshozók közötti együttműködés elősegítése, a megfelelő jogi szabályozás a hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nélkülözhetetlen az egyes ifjúságot érintő szakpolitikák közötti szektoriális együttműködés és a fiatalok bevonása a többszintű döntéshozatali folyamatokba. 

 

A tagállamok megállapodtak egy 2014. július 1-től 2015. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó Európai Uniós Ifjúsági Munkaterv létrehozásában. Az első alkalommal életre hívott munkatervben prioritást kell adni a fokozott ágazati szakpolitikai együttműködésnek, valamint a fiatalok érdekérvényesítésének, jogaik biztosításának, a döntéshozatali mechanizmusokban való aktívabb részvételüknek.

 

Megállapítás nyert, hogy az ifjúsági munkanélküliség aránya továbbra is magas az EU 28 tagállamában és egyre több fiatal gondolja, hogy el kell hagynia otthonát a jobb lehetőségek reményében. Az EU 2020 Stratégia egyik célkitűzése, hogy ezt a folyamatot a fiatalok vállalkozóvá válásának segítésével állítsa meg. A magyar fél nyilvános vita keretében számolt be mindazon intézkedésekről – külön is kiemelve a Munkahelyvédelmi Akciótervet, Ifjúsági Garanciaprogramot, a fiatalok vállalkozóvá válását és a fiatal gazdák vidéki boldogulását segítő programokat -, amelyekkel a kormány hatékonyan javította a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét. Elhangzott: ezen intézkedéseket várhatóan a Nemzeti Ifjúsági Stratégia III. Cselekvési Terve is rögzíti majd, vagyis a Kormány a jövőben is szeretné folytatni azokat. Mint ismeretes, Magyarországon a 15-24 éves korosztályból 253 ezren dolgoztak az idei első negyedév végén, 22,5%-os foglalkoztatási arányszámuk 4,2 százalékponttal volt több, mint 2013 január-márciusában.

 

Az EU sportminiszterei elfogadták az azonos feltételek megteremtését célzó, „Nemek közötti egyenlőség a sportban" c. sportpolitikai dokumentumot. A miniszterek meghatározták továbbá a 2014-2017-es időszakban irányadó második uniós sport munkatervet, amely összhangban áll az Erasmus + program sportprioritásaival és a magyar elnökség alatt elfogadott első EU sport munkatervet követi. Hasonlóan a 2011-2014-es időszakhoz, a következő három évben több területen, szakértői csoportokban és egyéb munkafórumokon zajlik a szakmai munka, teret engedve a nem-kormányzati szervezetek szerepvállalásának.

 

A tagállamok sportvezetői eszmecserét folytattak a nagyszabású sportesemények gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságáról. Kinyilvánították, hogy a nemzetközi szintű sportesemények szervezése hozzátartozik az identitástudat és a sport szerepének erősítéséhez, a hosszú távú társadalmi és gazdasági beruházások fejlesztéséhez. Hazánk teljesítménye e területen is figyelemre méltó, hiszen számos kiválóan lebonyolított verseny mutatja, hogy Magyarország az elmúlt évek szigorú és következetes gazdaságpolitikája hatására a válságos idők ellenére is képes stabil szervezőjévé, vendéglátójává válni egy-egy kiemelt, nemzetközi sporteseménynek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük