Iharos Sándor

Iharos Sándor emlékbélyegMinden idők legjobb magyar közép- és hosszútávfutója volt, akinek eredményességét a mai napig nem tudta atléta megközelíteni. Tizenéves korunkban két évig barátok voltunk, együtt jártunk a lágymányosi Váli utca 1. szám alatti tanonciskolába. Ugyanis mindketten a műszerész szakma sikeres kitanulásával indítottuk pályánkat.

Iharos Sándor emlékbélyegMinden idők legjobb magyar közép- és hosszútávfutója volt, akinek eredményességét a mai napig nem tudta atléta megközelíteni. Tizenéves korunkban két évig barátok voltunk, együtt jártunk a lágymányosi Váli utca 1. szám alatti tanonciskolába. Ugyanis mindketten a műszerész szakma sikeres kitanulásával indítottuk pályánkat.

   Sanyi pályafutása során tizenkét világcsúcsot állított fel közép- és hosszútávon, ebből hetet egy év leforgása alatt 1955-1956  között, amikor 1.500 métertől 10.000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett. Összesen 31 magyar bajnoki címet nyert.

   1955-ben a világ legismertebb sportújságírói a United Press amerikai hírügynökség szavazásán a világ legjobb sportolójának választották. A Helms Athletic Alapítvány, amely minden évben kitüntette a világrészek legjobb sportolóit, 1955-ben Európából Iharos Sándort tartotta erre érdemesnek. (A világ legjobb sportolója címet azóta sem szerezte meg magyar sportoló, 2016-ban második helyezést ért el Hosszú Katinka.)

   Tehetségére, különleges testi alkatára, vasakaratára Iglói Mihály (közismert nevén Náczi bácsi) edző figyelt fel. Első világcsúcsát 1953-ban futotta 4×1500 méteres váltóban, első egyéni világcsúcsát két évvel később. Az 1956-os Melbourne-i olimpiára nem utazott el, pedig abszolút esélyes volt a bajnoki címre. Az esetnek érthetetlen és különös története van.

   Az olimpiai felkészülés közben Iharos váratlanul közölte Iglói Mihály edzőjével, hogy nem tart a csapattal és október 31-én bejelentette, nem utazik a november 22-én kezdődő olimpiára. Úgy nyilatkozott, hogy nincs megfelelő formában. De felajánlotta, hogy elkíséri a csapatot a Magyar Rádió riportereként, de erre nem került sor. Állítólag Benke Valéria elnök nem engedélyezte. Ez után senki sem találta, valószínűleg külföldre távozott. A kormány 1957. március 31-ig meghirdetett amnesztiájával élve tért vissza Magyarországra és az atlétikához is.

   Az 1960-as olimpián még indult Rómában, 5,000 méteren tizedik, 10.000 méteren tizennegyedik lett. Sportoló pályafutását 1964-ben, harmincnégy évesen fejezte be- Ez után 1970-ig sikeresen edzősködött majd eltávolodott az atlétikától. Hatvanhat éves korában hunyt el 1996-ban.

   Marschall József „Szélparipa" címmel könyvet írt róla. Ugyancsak könyvet írt életéről dr. Takács Ferenc „A futólegenda" címmel.

Láng Róbert