A legnagyobb összegű átlagos lakásbiztosítási kárkifizetéseket a lakástüzek és robbanások által okozott veszteségek pótlására, a betörésekre és egyes elemi károkra teljesítette a Genertel. Az első hazai direktbiztosító elmúlt három évet felölelő statisztikáiból az is kiderül, hogy immár az olyan kiegészítő biztosítások is fontos részei a lakásbiztosítási csomagoknak, mint például a jogvédelem vagy a zárcsere.

 

A legnagyobb összegű átlagos lakásbiztosítási kárkifizetéseket a lakástüzek és robbanások által okozott veszteségek pótlására, a betörésekre és egyes elemi károkra teljesítette a Genertel. Az első hazai direktbiztosító elmúlt három évet felölelő statisztikáiból az is kiderül, hogy immár az olyan kiegészítő biztosítások is fontos részei a lakásbiztosítási csomagoknak, mint például a jogvédelem vagy a zárcsere.

 

A lakásbiztostáshoz kapcsolódó összes káresemény mintegy háromnegyede hat kártípushoz köthető. Ezek körében is a leggyakoribb az elemi kár, a csőtörés és vezetékes vízkár, illetve a baleset.

 

Az elemi károkat tekintve a viharok és felhőszakadások okozzák a legtöbb problémát, ugyanakkor mind előfordulását, mind az okozott kár átlagos nagyságát tekintve komoly súlyt képviselnek a villámcsapás másodlagos hatásából fakadó káresemények (mindenekelőtt az elektromos eszközök meghibásodásai). A balesetekhez kapcsolódó kifizetések túlnyomó része (96 százalék) ugyanakkor különféle csonttörésekhez kapcsolódik.

 

Jelentős kockázatot jelent a villámlás is az elekromos berendezésekre

A leggyakoribb kártípusokhoz tartozó kifizetések átlagos mértéke igen tág határok között mozog: a Genertel a legnagyobb mértékű kompenzációt a tűz és robbanás okozta károk rendezésére fordította – itt az átlagos kifizetés is 200 ezer forint felett alakult, de előfordult 8 millió forint feletti kifizetés is. A betöréses károk rendezésére 140 ezer forintos átlagos kifizetés szerepel a statisztikában, de itt is sor került 3 millió forint körüli kártérítésre. Jelentős arányt, az összes káresemény több mint 8 százalékát a villámcsapások másodlagos hatásai okozzák, minden hatodik esetben százezres nagyságrendű kártérítési következménnyel. Bár a felelősségi károk átlagos mértéke 50 ezer forint körül alakul, de például volt olyan személyi sérüléssel járó ebtartói felelősségi kár, amelynek végösszege a félmillió forintot is elérte.

 

Családi házak esetében a kárkifizetések összege 40 százalékkal haladta meg a lakások esetében kifizetett összegeket.

 

„Az egyes kártípusok esetében rendre előforduló milliós összegű kifizetések azt jelzik, hogy egy-egy váratlanul bekövetkező káresemény gyakran csak nagy nehézségek árán pótolható veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosok számára – vonja le a tanulságot Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – A családi házak tulajdonosai fokozott kockázattal számolhatnak: esetükben átlagosan negyven százalékkal magasabb a kárösszeg, mint a lakásokat ért károk kapcsán. Ráadásul a kiugró mértékű, milliós kárfizetések nagyobb része is a házakhoz kapcsolódik, éppen a leggyakoribb kártípusok kapcsán."

 

A kiegészítő szolgáltatások sem mellékesek

A Genertel adatai szerint egyre nagyobb azoknak a kifizetéseknek az aránya, amelyek nem klasszikus lakáskárokat térítenek meg, hanem a lakásbiztosítási csomagban szereplő kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

 

Ilyen például a jogvédelem, ahol az átlagos kifizetés mértéke 120 ezer forint volt, míg a zárcserék után 14 ezer forint volt az átlagos térítés mértéke. Miközben a fagyasztott élelmiszerek leolvadásakor általában a felső, 20 ezer forintos összeget fizette ki a biztosító, a bankkártya letiltásához kapcsolódó költségek térítésének átlaga 12 ezer forint volt.