Indul az EGT Alap ösztöndíjprogram
12 perc olvasás
Az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap támogatásával új tanulási, tanítási lehetőségek nyílnak Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. Az új lehetőségekről, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 ösztöndíjairól a Tempus Közalapítvány, a vonatkozó Ösztöndíj terület Program Operátora rendezett konferenciát 2014. január 28-án a budapesti Károlyi-Csekonics Palotában.
Az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap támogatásával új tanulási, tanítási lehetőségek nyílnak Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben. Az új lehetőségekről, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 ösztöndíjairól a Tempus Közalapítvány, a vonatkozó Ösztöndíj terület Program Operátora rendezett konferenciát 2014. január 28-án a budapesti Károlyi-Csekonics Palotában.
A konferencia sajtótájékoztatóján megjelent a Norvég Királyi Nagykövetség részéről Arild Moberg Sande képviseletvezető-helyettes és Polgár Tamás tanácsadó, a Tempus Közalapítvány részéről Tordai Péter igazgató és Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető.
Arild Moberg Sande hangsúlyozta, rendkívül fontos ösztöndíj program indul útjára. Az EGT Alap az adományozó (donor) országok Norvégia, Izland és Liechtenstein által közösen létrehozott finanszírozási mechanizmus.
Külön alapot képez a kizárólag Norvégia által finanszírozott Norvég Alap. A donor országok nem tagjai az Európai Uniónak, 1994 óta tagjai viszont az európai egységes piacnak, az un. Európai Gazdasági Térségnek (EGT), amely a legátfogóbb nemzetközi egyezménynek tekinthető mind a mai napig. Ezen megállapodás alapján ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak az Európai Unió egységes piacán, mint a többi 28 tagállamnak. A három ország számos más, az EU-val kötött kétoldalú megállapodás alapján teljes jogú együttműködő tag számos területen, résztvevői a schengeni területnek, ill. az EU kutatási és oktatási programjainak, a keretprogramoknak, valamint az európai mobilitási programnak. Ezek közül a legfontosabb az Erasmus program.
Ezek az un. EGT és Norvégia ösztöndíjak jelentik a három állam hozzájárulását az új EU tagállamok szociális és gazdasági felzárkóztatásához, az EGT országai közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez,
melyhez az általuk létrehozott külön támogatási alapokkal kívánnak hozzájárulni. Az EGT Alap kedvezményezett országai közé tartozik az EU-hoz 2004. óta csatlakozott 12 tagállam (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia), továbbá Görögország, Spanyolország és Portugália is.
Az alap jogi keretét a 2009-2014-es időszakra az Európai Bizottsággal kötött ötéves szerződés adja meg,
a végrehajtásról a Szabályzat az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról, valamint a 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szabályozások rendelkeznek.
http://www.norvegalap.hu/dokumentumok/
A támogatás forrásaként, az EGT Alap összesen 993,5 millió euró támogatást nyújt a kedvezményezett országoknak (míg a Norvég Alap kerete további 804,6 millió euró). A három donor ország méretével és gazdasági helyzetével arányosan járul anyagi támogatással az Alaphoz, a 2009-2014-es időszakra elkülönített keret 94%-át Norvégia nyújtja, Izland közel 5%-át, míg Liechtenstein kb. 1%-át.
Hazai vonatkozásban az első, 2004-től 2009-ig terjedő időszak az egyik legsikeresebb projekt volt, eredményei is igen meggyőzőek voltak. A Tempus közalapítvány ösztöndíj programja során mintegy egymillió eurót költöttek el 60 ösztöndíj projekt támogatására, melyek során kb. 600 diák és oktató utazott ki 2008 és 2010 között.
A jelenlegi, 2009-től 2014-ig terjedő program-időszakban Magyarország az ösztöndíjak harmadik legnagyobb kedvezményezettje, közel 153,3 millió euró támogatást kap ezen időszak alatt a két alapból. Az ösztöndíjprogram keretén belül ebből 3,1 millió euró áll rendelkezésre, melynek forrását együttesen biztosítja az EGT Finanszírozási Mechanizmus és Magyarország központi költségvetése. Ez az összeg 12 program között oszlik meg.
Az új időszakban újonnan megfogalmazott fontos cél, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése mellett,
a donor és a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése. A korábbi, EGT és Norvégia ösztöndíjak tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az oktatási és kutatási tevékenységek különösen alkalmasak ezen kétoldalú kapcsolatok erősítésére. Magyarország és a donor országok egyetértettek abban, hogy ezt a területet továbbra is prioritásként kell kezelni, ezért a 2009-2014-es EGT és Norvég pénzügyi mechanizmus programjai közé választották.
Országainkban különösen az orvostudományban vezet jó eredményekre, amikor a tehetséges diákokat és tanárokat támogatjuk tapasztalataik megosztásában. Magyarországon a matematikában, Norvégiában pedig a tengerbiológia, a mélytengeri kutatások, olajkutatások, társadalomtudományok területén oszthatjuk meg tapasztalatainkat.
Így többet tudunk meg egymás kultúrájáról, kiváló alapokat teremtve a hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés számára. Ezt a fő célkitűzést az un. donor program partnerek aktív bevonásával kívánják elérni, ami újdonság a jelenlegi programidőszak során. A három donor állam, Norvégia, Izland és Lichtenstein intézményei a program sikeres végrehajtását azzal is támogatják, hogy megkönnyítik a partnerségi kapcsolatot a magyar fő-pályázók és a három donor állam intézményei között.
Az Euroastra kérdésére, hogy a vonatkozó programok milyen társadalmi támogatottsággal bírnak Norvégiában, Arild Moberg Sande úr elmondta, a támogatások elsődleges célja az országok közötti társadalmi-szociális különbségek csökkentése. Az EGT maga jól ismert Norvégiában, a jelenlegihez hasonló programok azonban kevésbé. Ilyen programból 28 fut Romániában, Magyarországon 12. A politika iránti érdeklődés Norvégiában jelenleg növekvőben van, mivel Brüsszelben új programok készülnek, és ezzel kapcsolatban új tárgyalások folynak.
Tordai Péter Tempus igazgató az oktatás világszerte tapasztalható felértékelődéséről szólt, a nagypolitika figyelme is egyre erősebben irányul erre a területre, az oktatási ágazatokon túlmutató kapcsolódások a szorosan vett gazdasági, gazdaságfejlesztési, társadalmi kérdéseket (munkaügyi alkalmazkodó képesség, gazdasági innováció) is érintik.
Az oktatáson belül a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok erősödése, a közös projektek, közös fejlesztések, közös képzések nagy hangsúlyt kapnak. A tanulási célú külföldi programok, un. mobilitási programok legáltalánosabb megnyilvánulása, amikor egyetemi hallgatók egy-egy szemeszterre, félévre külföldi országban tartózkodnak, vagy szakmai gyakorlatra külföldre utaznak. Oktatók, tanárok külföldi tanulmányútra, tapasztalatcserére utaznak egymáshoz. Mindez egyre inkább része a nemzetközi oktatási-képzési világnak.
Ez az a keret, amibe illeszkedik az EGT ösztöndíj program indulása is. Az eddigi európai oktatási együttműködés, benne a Tempus alapítvány tevékenységének is fontos kiegészítése lesz a most induló program, melynek kezelését úgy a három állam, mint a hazai döntéshozók a Tempusra bízták, alapozva a korábbi kedvező együttműködés tapasztalataira.
Részben földrajzi okokból, részben a támogató országok magas megélhetési költségei miatt, nem túl intenzívek az oktatási-képzési kapcsolatok Magyarország, ill. a három érintett ország között. Az első programszakasz a vonatkozó terület fejlődését, 50-60 hallgató, ill. pár tucat oktató cseréjét már elősegítette, az új programtól, a több mint 900 millió Ft-os pályázati kerettől több száz hallgató kölcsönös részvételét várják.
A program nem csak a kiutazást támogatja, hanem a támogató országokból is érkezhetnek Magyarországra hallgatók és oktatók, közös projektek is lesznek az oktatásban, képzésben. Azt várjuk, hogy ennek a programnak köszönhetően újabb területekre terjednek ki a bilaterális kapcsolatok, melyek a későbbiekben pozitív hatással lesznek a társadalmi kapcsolatokra.
Polgár Tamás, követségi tanácsadó, az egyetemi hallgatói mobilitás eddigi eredményeit és jövőbeni alakulását rendkívül pozitívnak ítélte. Az együttműködés elsősorban az EU keretén belül történik, Norvégia ugyan nem tag, de mégis részt vesz ezekben a fontos mobilitási folyamatokban, melyek jelentős része az EU-s programokon keresztül realizálódik. A legfontosabb tényező azonban a magyarországi orvosképzés, a norvég orvostanhallgatók nagyon nagy számmal képviseltetik magukat. Az elmúlt években 7-800 között mozgott a norvég hallgatók száma, legtöbben orvosképzésen vesznek részt, ezen kívül állatorvosok, fogorvosok, fizio-terapeuták, de mások is végzik a teljeskörű képzést Magyarországon. Ez jelentős növekedés a 2000-es évek elején tapasztalt 3-400 főhöz képest. Norvégiában a négy legnagyobb egyetemen már van orvosképzés, mégis a norvég orvosok csaknem fele külföldön végzi tanulmányait, a mintegy 7 ezer orvostanhallgató kb. fele külföldön tanul, Magyarország a második-harmadik helyen áll a norvég orvosok képzésében.
Összességében is, Magyarország a negyedik-ötödik helyen áll az egyetemi hallgatók célországa tekintetében, nem csak az orvosképzésben, hanem a külföldön tanuló teljes norvég diák-állományt tekintve is. Csak az Egyesült Királyság, ill. két szomszédos ország, Dánia és Svédország, plusz Lengyelország előzi meg.
Magyarország szempontjából nézve, Norvégia a 7. helyen áll az itt tanuló külföldi hallgatók tekintetében, s nem számítva a szomszédos országok magyar anyanyelvű hallgatóit, Németország és Irán után, kb. egy szinten Izraellel, a harmadik helyen áll évi 7-800 hallgatójával a teljes képzés magyarországi lebonyolítását illetően. A részképzésben itt résztvevő norvég hallgatók száma ettől elmarad, ezen a téren még fejlődni kell, a jelenlegi program erre kiváló lehetőséget biztosít.
A Magyarországról Norvégiába tartó magyar hallgatók számát tekintve, Magyarország nincs az első 15 között a Norvégiában tanuló külföldi diákok között, sem a teljes, sem a részképzésben. Évente kb. 60-80 ez a szám.
A legmagasabb létszám 2009-ben volt, 88 fő. A magyar hallgatók fele a három legnagyobb egyetemen, Oszlóban, Bergenben és Trondheimben tanul, elsősorban bölcsész és társadalomtudományi szakon, nem műszakin. Utóbbi orientálódás oka, hogy kicsit eltérő a norvég mérnöki képzés irányultsága a magyarországitól, az ösztöndíj program ezen a területen is javulást hozhat. Egy másik program, a Megújuló energiák esetében is javulást várnak az ösztöndíjtól, ezzel lehet magyar mérnököket küldeni norvégiai és izlandi tanulmányokra.
A Norvég alap minden tekintetben nagy lökést adhat a mobilitásnak.
Bokodi Szabolcs Tempus felsőoktatási csoportvezető az egyes pályázatok támogatási lehetőségeit foglalta össze.
A szóbajöhető pályázatok:
Előkészítő látogatások (összesen 52.562 euró)
Felsőoktatási mobilitási pályázatok (1.500.000 euró)
Személyzeti/ oktatói mobilitás egyéb, nem felsőoktatási, oktatási/ képzési intézmények számára (300.000 euró)
Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek (1.300.000 euró).
Az Előkészítő látogatások-ra már lehet pályázni a
online rendszerben, a további pályázat-típusokra szóló felhívások várhatóan 2014. márciusában jelennek meg.
Teljesebb körű tájékoztató az ösztöndíj-terület Program Operátorának honlapján található:
Az intézményi háttér
Hazai oldalról az EGT/ Norvég Alapok programjainak végrehajtásáért a Nemzeti Kapcsolattartó a felelős (2014. január 1-től elnevezése: Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.), a szakmai irányításért a Program Operátorok a felelősek. A végrehajtásban a Végrehajtó Ügynökségnek (Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.) van fontos szerepe (mint pl. az online rendszerek kialakításában).
A Tempus Közalapítvány a pályázati lehetőséghez kapcsolódó információszolgáltatást, a pályázatírással kapcsolatos tanácsadást, a beérkezett pályázatok kezelését és értékelését, a szerződéskötés megkötését és a projektek nyomon követését látja el, Program Operátorként.
Az ösztöndíjprogram célja, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködések és a kölcsönös mobilitási programok megvalósítását, ezzel fokozza Magyarország részvételét a lisszaboni/ koppenhágai/ bolognai folyamatokban, valamint hozzájáruljon a magyarországi és a donor országok intézményei közötti hosszú távú kapcsolatok és szakmai együttműködések kialakításához.
Tehát:
A program keretében 2014. tavaszától a közoktatásban, felsőoktatásban, valamint szakképzésben érintett intézmények pályázhatnak tanulási, tapasztalatszerzési célú hallgatói ösztöndíjakra, oktatói, személyzeti mobilitások megvalósítására, ill. felsőoktatási területen projekt alapú nemzetközi együttműködések megvalósítására.
Az ösztöndíjprogram várhatóan legalább 250 hallgatói mobilitás, 370 oktató és személyzet mobilitását, valamint 16 projekt alapú együttműködés megvalósítását teszi lehetővé a következő években, mintegy 3 millió euró keretösszegből Magyarország és a donor országok intézményei között.
Az intézmények várhatóan márciustól pályázhatnak az ösztöndíjprogramban való részvételre.
http://www.norvegalap.hu/cimoldal
Harmat Lajos
