A 2012. január elsejétől hatályos új katasztrófavédelmi törvény a korábbinál jóval szélesebb hatósági jogkört ad a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek. Az év első nyolc hónapjában az iparbiztonsági szakterület több száz küszöbérték alatti üzemet azonosított, ötvenhárom veszélyes üzem hatósági kontrollját végezte el, és hetven, a társhatóságok bevonásával lefolytatott ellenőrzésben vett részt.

A 2012. január elsejétől hatályos új katasztrófavédelmi törvény a korábbinál jóval szélesebb hatósági jogkört ad a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek. Az év első nyolc hónapjában az iparbiztonsági szakterület több száz küszöbérték alatti üzemet azonosított, ötvenhárom veszélyes üzem hatósági kontrollját végezte el, és hetven, a társhatóságok bevonásával lefolytatott ellenőrzésben vett részt.

A súlyos balesetek elleni védekezéssel és a veszélyes üzemek hatósági felügyeletével kapcsolatos hazai jogi szabályozás január 1-jétől kiegészült a többi között a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel. A jogszabály több új fogalmat vezet be, egyebek mellett a küszöbérték alatti üzemét, a kiemelten kezelendő létesítményét és a súlyoskáresemény-elhárítási terv definícióját is. Küszöbérték alatti üzemnek az minősül, ahol a Seveso-II. Irányelvben meghatározott alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben van jelen veszélyes anyag. Ide tartoznak még a kiemelten kezelendő létesítmények, így a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, a veszélyes hulladékok égetéssel való ártalmatlanításával foglalkozó üzemek, illetve azok, amelyek területén klór vagy ammónia meghatározott mennyiségben van jelen.

Továbbra is kizárólag katasztrófavédelmi engedély birtokában végezhető veszélyes tevékenység, a küszöbérték alatti üzemeket üzemeltetőknek március 31-ig ezt jelenteniük kellett a katasztrófavédelem telephely szerint illetékes területi szervének, amelyek 1068 üzemazonosítási eljárást indítottak el, 795 esetben helyszíni szemlét is tartva.  

Jelenleg 505 küszöbérték alatti üzemet tart számon a katasztrófavédelem, ezek jellemzően gázipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, növényvédőszer, műtrágyagyártó vagy -tároló üzemek, vízművek és hulladékégetők. Az üzemeltetők többségének a tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés alapján súlyoskáresemény-elhárítási tervet (SKET, következményelemzéssel kibővített védelmi terv) kell készítenie. Csupán negyven olyan, többnyire mezőgazdasági, élelmiszeripari üzem van, amely ilyen terv nélkül is kaphatott katasztrófavédelmi engedélyt, mert működése csekély kockázattal jár.  

A terv tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és a hatások csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. A hatóság ezek ismeretében dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, vagy éppen arról, hogy korlátozza vagy felfüggeszti az üzem veszélyes tevékenységét. A tervet az üzemeltetőnek legalább háromévente felül kell vizsgálnia, és az abban bemutatottakat évente gyakoroltatnia.  

A katasztrófavédelem látókörében lévő üzemek száma nem csak a küszöbérték alattiakkal bővült, a 2011-es nyilvántartáshoz képest nőtt a veszélyes anyagokkal foglalkozó Seveso-s üzemek száma is. A tavaly számon tartott 170 üzem helyett ma már 208 ilyen vállalkozás tartozik a szabályozás hatálya alá, vagyis az üzemazonosítási eljárások 22,4 százalékkal  növelték meg a felügyelet tartott üzemek számát. Ebbe a körbe tartoznak Magyarország legnagyobb gáz-, olaj-, műanyag- és vegyipari vállalatai, ezeknek további követelményeknek és kötelezettségeknek (kockázatelemzés, veszélyességi övezet kijelölése, stb.) kell eleget tenniük.  

A korábbinál tehát lényegesen több olyan üzemet ellenőriz és felügyel a katasztrófavédelem, amelyik veszélyes anyagokkal dolgozik. Vagyis meghatározott időközönként (felső küszöbértékű üzemeknél évente, alsó küszöbértékű üzemeknél kétévente, küszöbérték alatti üzemeknél háromévente) a hatóság a helyszínen ellenőrzi, hogy a veszélyes tevékenység a jogszabályban meghatározott keretek között történik. A veszélyesebb üzemeknél sűrűbben, illetve bekövetkezett üzemzavar esetén soron kívül is tart ellenőrzést. Az idei évben már 53 veszélyes ipari üzem hatósági ellenőrzése zajlott le.A tapasztaltak alapján a hatóság kötelezheti az üzemeltetőt a biztonsági dokumentáció felülvizsgálatára, súlyosabb szabálytalanság esetén akár bírságot is kiszabhat, vagy a veszélyes tevékenységet is korlátozhatja.  

Újdonság, hogy a területi szervek az alsó és a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben lefolytatott belsővédelmiterv-, illetve a küszöbérték alatti üzemekben lefolytatott SKET-gyakorlatot a helyszínen értékeli. Már az elmúlt pár hónapban is előfordult, hogy a látottak nem igazolták a megfelelő a felkészültséget, de az is megtörtént, hogy a hatóság az egyéni védőeszköz használatának hiánya miatt félbeszakította a gyakorlatot, egyben új gyakorlat lefolytatására kötelezte az üzemeltetőt. Annak megfelelő lefolytatására, illetve az ismétlésre különös figyelmet fordít a hatóság, mivel egy esemény bekövetkezésekor az észlelő, beavatkozó, vagy éppen az irányításért felelős emberek nem hajthatnak végre rosszul berögzült cselekvési sort.  

Megújultak a katasztrófavédelmi bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések is. A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint, a hatóság több különböző szabálytalanság megléte esetén legfeljebb ötmillió forint katasztrófavédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összegének mindig arányosnak kell lennie, vagyis azt az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyesség függvényében határozza meg a hatóság, az sem mindegy, hogy az adott üzemeltetőt már korábban is érték mulasztáson, vagy sem.  

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról a küszöbérték alatti üzem köteles jelentést küldeni a hatóságnak. 2012 első félévében összesen 21 ilyenről értesítették a katasztrófavédelmet: 13 esetben üzemzavart, nyolcszor nem jelentésköteles eseményt jeleztek, ami az előző év hasonló időszakához képest 8 százalékos növekedést jelent. A bejelentést követő vizsgálatok szerint 10 esetben technológiai berendezés hibásodott meg, háromszor azonban emberi hibára voltak visszavezethetőek a történtek. A mindenre kiterjedő vizsgálat azért nagyon fontos, mert az ezek során levont tanulságok a hasonló üzemzavarok megelőzését segítik.

Az üzemeltető hibája, mulasztása nyomán bekövetkező üzemzavar esetén, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, üzemzavarról nem a rendeletben előírt módon történő bejelentés esetén a hatóság szintén katasztrófavédelmi bírságot szabhat ki. Súlyos, megismétlődő esemény esetén akár korlátozhatja is a veszélyes tevékenységet.   Ahhoz, hogy az iparbiztonsági hatóság feladat- és hatásköreit maradéktalanul el tudja látni, szükség volt a társhatóságokkal történő együttműködés újragondolására is. Ennek köszönhető az, hogy már ebben az évben 70 supervisori, vagyis a társhatóságokkal közös iparbiztonsági ellenőrzés volt. Az ilyen ellenőrzéseken a katasztrófavédelem irányításával az érintett társhatóságok együttes, hatékony és mindenre kiterjedő vizsgálatot folytatnak le, amelyek sokszor zárulnak valamilyen intézkedéssel, vagy bírság kiszabásával.  

Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem kibővített feladat- és hatáskörével élve hatékonyabban képes felmérni a veszélyes anyagokat tároló, gyártó, illetve feldolgozó üzemek által okozott veszélyeket. Ha a lakosság védelme azt indokolja, korlátozhatja az adott cég tevékenységét is. Az üzemeltetők által elkészített biztonsági dokumentációk a megelőzés fontos eszközei, a lehetséges következmények azokban vázolt elemzése és az elhárítási feladatok alapján a hatóság még hatékonyabban képes a lakosságot veszélyeztető hatások elhárítására felkészülni, azokra időben tud reagálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük