IPOLYTARNÓC – VILÁGCSODA – EUROASTRA

Budapesttől 140 km-re, Nógrád megye legészakibb pontján, a szlovák határ mellett, Salgótarjántól 26 km-re fekszik az ipolytarnóci „Ősvilági Pompeji". A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében van, s az ő meghívásukra érkeztünk az értékes területre. Kelecsényi Péter TDM menedzser és Szekeres Rita, a Visual Dynamo munkatársa kísérte az újságírók kis csoportját a Novohrad-Nógrád Geopark egy részébe, amelyhez Ipolytarnóc is tartozik. Ez az első, határon átnyúló nemzetközi együttműködés. 2008-ban jött létre a történelmi Nógrád vármegye hagyományainak és geológiai ritkaságainak ápolására.

Az Európai Tanács 1965-től ítéli oda az Európai Diplomát a védett területek megóvásáért. Ipolytarnóc 1995-ben nyerte el a címet, amivel a Bükki Nemzeti Park munkáját is elismerték.

Az ősfenyő metszetét formázó, hangulatos, világos Fogadóépület a turisztikai fejlesztés első állomásaként 4 dimenziós mozit, pénztárat, kiállító helyiségeket, toaletteket, ajándékboltot és konferenciatermet foglal magában. A közelében, a miocén erdőben Lombkorona-sétányt létesítettek két torony között.

Az Ősfenyő Belépő mellett csinos házat húztak a 7-8 millió éves, a bükkábrányi lignitbányában fellelt, rendkívül ritka mocsárciprusok fölé. Ilyen idős erdő még nem került elő sehol! 2007-ben fedezték fel 60 m mélyen a föld alatt. A nedves homokágynak köszönhetően eredeti faanyagukban őrződtek meg. Konzerválási eljárás után (magyar szabadalom!) került ide, illő helyére a 15-ből 5 darab, a többi a Miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van. A lelet 3-5 m magas, 2-3 m átmérőjű fatörzsekből áll, és további vizsgálatokra is alkalmasak. Az egykori Pannon-tenger peremén, szubtrópusi éghajlaton 300-400 éves korukig éltek.

Itt találkozunk további kísérőinkkel: Szabó Miklóssal a TDM-től és Prakfalvi Péter geológussal, aztán együtt indulunk időutazásra a Geológia Tanösvényen Szarvas Imre geológus, a Novohrad-Nógrád Nemzeti Park őrének fantasztikusan élményszerű vezetésével.

A területen 17-23 millió évvel ezelőtt szubtrópusi őserdő burjánzott ma már kihalt növény- és állatfajokkal, amíg egy hatalmas vulkánkitörés mindent elpusztított, de a hamuréteg, a tufa alatt megkövesedve épen maradtak a növényi és állati lenyomatok. A fossziliák száma több mint 15 ezer. A földtani rétegeket a Borókás-patak medréből figyelhetjük meg. Először a Paratethys-tenger sekély öbleiben járunk, ahol a 23 millió éves zöld homokkő megőrizte 25 cápafaj fogait, ráják, tengeri tehenek, delfinek és krokodilok maradványait.

A szabadtéri geológiai múzeum felsőbb rétegeiből betérünk az ősállatok 17 millió éves lábnyomait őrző, Tasnádi Kubacska Andrásról elnevezett csarnokba. Egy ősfolyó partjára jártak inni a rég kihalt emlősök és madarak. 11 gerinces állatfaj (köztük orrszarvú, medvekutya, őz- és szarvasfélék, kardfogú macska) háromezer lábnyomát tudták beazonosítani. Ez a világ leggazdagabb lábnyomos lelőhelye! 3D-s vetítésen megelevenednek számunkra az itt élt állatok. A vulkáni riolittufából szivárgó kovasavas oldatok kötőanyagot képeztek, így őrződhettek meg a homokkőben megmaradt lábnyomok. Hétezer növényi lenyomat tanúsítja (babér, fenyő, kúszópálma, örökzöldek, diófélék, tölgyek, platánok), hogy Észak-Magyarország területén egykor trópusi-szubtrópusi éghajlat uralkodott.

Egy másik, Kubinyi Ferencz (1796-1874) emlékére berendezett pince-csarnokban látjuk a világ legnagyobb megkövesedett fenyőféléjének három darabját. A 100 m hosszú, 3 m átmérőjű ősfa felkeltette Kubinyi érdeklődését, aki 1835-ban először végzett rajta tudományos vizsgálatot. 1840-ban meghívta id. Markó Károlyt, hogy képet rajzoljon a fáról és környezetéről. A falusiak azután nagyrészt széthordták a fa darabjait, kaszaköveket és mutatós sírköveket készítettek belőle. Nem csoda, mert nagyon szép mintázatú a hatalmas fatörzs lecsiszolt metszete.

1900-ban fedezték fel az első ősállati lábnyomokat a Borókás-patak vízmosásában a Selmecbányai Akadémia tudósai, köztük Koch Antal paleontológus. 1930-tól Tasnádi Kubacska András akadémikus, az Országos Természettudományi Múzeum, majd a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeuma főigazgatójaként folytatta a kutatásokat, és építtette az első védőtetőt a terület fölé. Földtani örökségünk e gyöngyszemét 1944-ben védetté, 1995-ben az összeurópai természeti örökség részévé nyilvánították.

Sétánkat tovább folytatjuk a gyerekek számára kiépített parkban, ahol játszóterek vannak, az ősállatok szobrait pedig megmászhatják. Végül a Látogatóközpontban megtekintjük a 4D-s mozit. Szédítő időutazás a meleg tenger partjára, ahol az ősállatok legelésznek, isznak, a ragadozók lecsapnak a növényevőkre. A 4 dimenzió a szemüveggel látható, igen plasztikus élmény mellett még a székünket is megmozgatja, ezért jól be kell kötnünk magunkat. Aki szeret borzongva kalandozni, annak nagy élmény, aki kevésbé szeret szédülni és ijedezni, az kapcsoltassa ki a székéből az elektromos áramot!

A filmet a Visual Dynamo készítette, amely cég az Állatkertnek és több más intézménynek is dolgozik. Szekeres Rita kísérőnk a cég munkatársa, aki sok hasznos információt osztott meg velünk.

Belépőjegyek: a 10 perces 4D mozi ára 1250.- forint, a Geológiai Tanösvény csak vezetéssel látogatható 1250.- forintért. Az egész területre a sétálójegy 300.- forint, de 2500,- forintért váltható a mindenre érvényes (all inclusive) jegy is.

Hátrányok: a Fogadóépületben nincs büfé és étterem. Az őslénypark közelében nincs turistaszálló. Egy vállalkozó ugyan épített a közelében négycsillagos szállodát, de mivel alig akadt vendége, bezárta a hotelt és az éttermet. A legközelebbi szállás a jó levegőjű, erdőszéli háromcsillagos Hotel Salgóban van, étteremmel. Kétágyas szobában a szállás reggelivel 7000.- forint, félpanzióval 12000.- forint.

Még ennél is nagyobb gond Ipolytarnóc megközelítése. A MÁV 78-as járata Aszód-Balassagyarmat érintésével négy óra alatt ér a faluba, de onnan még 3 km-es séta a Geopark. A faluban található egy nagyobb élelmiszerbolt. Buszjárat csak Salgótarjánból van, az is naponta egyszer.

Pontos információk a http://osmaradvanyok.hu weboldalon.

Kirándulások a nógrádi várakhoz:

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben, Közép-Európa legnagyobb bazalt fennsíkján (Medves-fennsík) két gyönyörű végvár látható: Salgó vára és Somoskő vára. Mindkettőt a Kacsics-nemzetség emelte a tatárjárás idején, a 13. században. Az idők folyamán sokszor cseréltek gazdát, voltak királyok birtokai, kerültek török kézre, de II. Rákóczi Ferenc idejében már mindkettő romos volt.

Salgó várában 1980 óta régészeti feltárásokat végeznek a vulkáni kúp tetején ülő várban. A vaskos, szögletes Öregtornyot még a Kacsicsok létesítették. Akkor robbantotta fel a királyi sereg, amikor 1594-ben a töröktől visszafoglalta.

Somoskő vára szintén igen meredek kúpra épült a Kacsicsok jóvoltából, a 13. században. Története és tulajdonosai azonosak azzal, amit Salgó váráról elmondhatunk. Itt szövődött Losonczi Anna és Balassi Bálint szerelme, mert egykor mindkét család birtokolta a várat. Az ifjú Petőfi Sándor itt jártára emlékeztet a vár tövében a kis faépület, amit Petőfi-kunyhónak neveznek. A vár északi oldalán világhírű képződmény a bazaltzuhatag. A hegy gyomrából kitört láva 5-6 szögletű, karcsú oszlopokban szilárdult meg. Egy részüket felhasználták a vár építéséhez, a többiből Budapest, Bécs és Párizs macskaköveit faragták. A magyar oldalon ingyenes a parkolás, mielőtt a meredek útra felkaptatunk. A belépőjegy: 360.- forint/fő.

A két várból szép kilátás nyílik a Bükk és a Mátra hegyeire, tiszta időben pedig a Tátra hegyvonulataira.

DOBI ILDIKÓ