Irányított Piaczárás: Az ATR-Modell felszámolása avagy ki a Madam a Kuplerájban

A kérdés provokatív, de a magyar mobilpiacon kialakult helyzetet látva teljességgel jogos. Húsz éven keresztül a piac minden jelentős szereplője – a hálózattal rendelkező mobilszolgáltatók (MNO-k) és a szabályozó hatóság (NMHH) is – csendben, de láthatóan hasznot húzott egy szabályozatlan, „szürke zónában” működő viszonteladói piacból. Most, két évtized után, a hatóság hirtelen a fogyasztóvédelem zászlaját lengetve, a három nagy MNO-val karöltve döntött úgy, hogy felszámolja ezt a rendszert. A hivatalos narratíva a rendteremtésről és a fogyasztók védelméről szól, a piaci szereplők egy része azonban egyértelműen kartellgyanús, összehangolt piaci tisztogatásról beszél, amelynek végső célja a verseny kiiktatása és az árak emelése. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik.

A válasz a piaci szereplők szerint egy „irányított hazugságban” rejlik.  A magyar mobilpiac telítődött, a nagy szolgáltatók fókusza pedig a minél több ügyfélről a minél nagyobb profitra helyeződött át. Az árakat letörő, olcsóbb alternatívát kínáló ATR-cégek hirtelen útban lettek.  Ami ezután történt, az egy tankönyvbe illő, összehangoltnak tűnő akció: a három nagy szolgáltató szinte egyszerre, azonos feltételekkel kezdte felmondani a szerződéseket, sarokba szorítva a partnereiket.   Az érintett cégek szerint ez egyértelműen kartellgyanús lépés, amely ügyében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már panaszeljárást folytat.  Miközben Európa-szerte a verseny élénkítését támogatják az új, virtuális szolgáltatók (MVNO) piacra engedésével, Magyarországon a nagyok éppen ettől a modelltől zárkóznak el, „mérgezett kelyhet” kínálva a legális működésre áttérni akaróknak.

És a végén ki fizeti a cechet?

A magyar fogyasztó. A piac „megtisztítása” 200-300 ezer embert érint közvetlenül, akiknek az éves telefonszámlája akár 50 000 forinttal is megugorhat. Ez egy 10-15 milliárd forintos jövedelem-átcsoportosítás a fogyasztók zsebéből a három nagy szolgáltató profitjába, miközben a verseny hosszú távon megfojtódik.

A kérdés tehát nem csak az, hogy ki volt a „kupleráj madamja”, hanem az is, hogy a hatósági segédlettel végrehajtott piaczárás után ki fogja megvédeni a fogyasztókat a megcsappant verseny és az elkerülhetetlenül emelkedő árak következményeitől, amit lássunk be meg fog érezni a piac és a vásárló is. Kevésbé közvetlen és személyes ügyintézésekkel, forgó vándorlásokkal, cseles kaciók következtében lenyúlt elvándorlókkal tarkítva. Drága lesz a most gyorsan lenyúlni akart, olcsó…

A Húszéves Paktum Felbomlása és az „Irányított Hazugság” Narratívája

Ez a cikkünk a magyar mobil távközlési piacot 2024-2025-ben megrázó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kezdeményezett átalakulás mélyreható, több szempontú elemzését nyújtja. A folyamat középpontjában a több mint /három, csak kettő évtizede a tárgyban hivatkozott 2003-as miatti „joghézagos” állapot/  két évtizede működő, úgynevezett  (ATR) üzleti modell hatósági felszámolása áll. Cikkünk célja, hogy kimerítően válaszoljon a kialakult helyzet legfontosabb kérdéseire: a felelősség megállapítására, a magyar szabályozói gyakorlat és az európai uniós versenyélénkítő normák közötti éles ellentétre, valamint a piac átrendezésének valódi gazdasági és politikai mozgatórugóira.

A konfliktus lényege a hivatalos narratíva – egy régóta esedékes, a fogyasztók védelmét szolgáló rendteremtés – és a piaci szereplők által megfogalmazott vád – egy összehangolt, versenyellenes piactisztogatás – közötti áthidalhatatlannak tűnő ellentmondás. Cikkünk ennek okán,  komolyan veszi és részletesen vizsgálja az érintettek által „irányított hazugságnak” nevezett folyamatot, nem mint összeesküvés-elméletet, hanem mint egy legitim jogi és közgazdasági kérdésfelvetést, amely a tényekből és a hatósági eljárás módjából fakad.

Cikkünk a következő logikai ívet követi: először dekonstruálja az ATR-ökoszisztéma működését és a benne rejlő húszéves hallgatólagos paktumot. Ezt követően kritikailag elemzi a szabályozói beavatkozás időzítését, indokait és módszertanát, különös tekintettel a fogyasztóvédelem mint érvrendszer hitelességére. A harmadik fejezet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által is vizsgált kartellgyanú jogi és gazdasági hátterét tárja fel. A negyedik rész a magyarországi eseményeket éles kontrasztba állítja a versenyélénkítést támogató európai uniós szabályozási gyakorlattal, különös fókusszal a virtuális mobilszolgáltatók (MVNO) helyzetére.Végül pedig számszerűsíti a piac átalakításának várható fogyasztói és piaci következményeit, és egy átfogó szintézisben vonja le a következtetéseket a felelősség megoszlásáról.

II. Az ATR-Ökoszisztéma: A „Kupleráj” Működése és Csendes Haszonélvezői (kb. 2004-2024)

A Modell Mechanikája

Az  (ATR) üzleti modell lényege a nagykereskedelmi viszonteladás volt. Ezek a vállalkozások nagy tételben, jelentős kedvezménnyel vásároltak mobilszolgáltatási csomagokat – jellemzően perc-, SMS- és adatkereteket – a hálózattal rendelkező mobilszolgáltatóktól (Mobile Network Operator, MNO), azaz a Telekomtól, a Yetteltől és a One-tól (korábban Vodafone). Az így beszerzett szolgáltatásokat kisebb, gyakran egyéni igényekre szabott, a szolgáltatók publikus lakossági tarifáinál olcsóbb csomagokban értékesítették tovább a végfelhasználóknak, legyenek azok magánszemélyek vagy vállalatok. A profitjuk a nagykereskedelmi beszerzési ár és a kiskereskedelmi eladási ár közötti különbözetből, azaz az árrésből származott. Ez a méretgazdaságosságon alapuló konstrukció vonzó alternatívát kínált az árérzékeny fogyasztói és üzleti szegmensek számára.

A Húszéves Szimbiózis

A modell több mint két évtizeden keresztül virágzott Magyarországon, egyfajta „20 éves paradoxonként” működve. Annak jogilag aggályos, szürkezónás státusza nyílt titok volt minden releváns piaci szereplő, így a szabályozó NMHH és maguk az MNO-k előtt is. A rendszer fennmaradását egy csendes, de kölcsönösen előnyös szimbiózis biztosította:

• Mobilszolgáltatók (MNO-k): A piac növekedési szakaszában az ATR-cégek rendkívül hatékony és alacsony költségű ügyfélszerzési csatornát jelentettek. Több száz vagy ezer egyéni előfizető adminisztrációja és kezelése helyett elegendő volt néhány tucat ATR-céggel szerződéses kapcsolatban állniuk, ami jelentősen leegyszerűsítette az értékesítési és ügyfélkezelési folyamataikat, és gyors piaci részesedés-növekedést tett lehetővé.
• ATR-cégek: Jövedelmező üzletet építhettek azáltal, hogy kiszolgálták azokat az árérzékeny piaci réseket, amelyeket az MNO-k a standard, magasabb árazású csomagjaikkal nem tudtak vagy nem akartak hatékonyan elérni.
• Fogyasztók: A legfontosabb előny a végfelhasználók oldalán jelentkezett, akik a publikus listaáraknál lényegesen olcsóbban juthattak mobil hang- és adatszolgáltatásokhoz, de e mellé, az amúgy közel 3 évtizede működő ATR-ek, rutinszerűen ismerték a helyi vásárlók szokásait, igényeit és árérzékenységét. Rugalmasan módositottak a szerződéseken, hónapról- hónapra, igényeknek megfelelően. Ez az ugazi ATR tudás, ez az amiért az igazi vesztes maga a velük szerződött fogyasztó lesz.

A „Kupleráj Madamja” – A Rendszerszintű Felelősség

A provokatív kérdésre, hogy „ki szedte a pénzt a kuplerájból”, a válasz nem egyetlen szereplőben keresendő. A „madam” maga a rendszer volt, egy kényelmi szimbiózis, amelynek fenntartásában minden kulcsszereplő érdekelt volt. A felelősség egyértelműen megosztott. Az MNO-k tudatosan és haszonélvezőként vettek részt egy olyan modellben, amelynek jogi aggályaival tisztában voltak, mert az az üzleti érdekeiket szolgálta. Az NMHH pedig, mint a piac felügyeletéért felelős hatóság, két évtizeden keresztül asszisztált a szürkezóna működéséhez, és nem érezte szükségét a beavatkozásnak, amíg a status quo minden erős fél számára előnyös volt.

Ez a húszéves időszak egyfajta hallgatólagosan elfogadott piaci egyensúlyként értelmezhető. Nem egy formális, írásba foglalt kartellről volt szó, hanem egy olyan stabil, kölcsönösen értett berendezkedésről, ahol a szabályozó és a domináns piaci szereplők hagyták virágozni a szürke piacot, mert az megfelelt a korabeli stratégiai céljaiknak: a minél gyorsabb és szélesebb körű piaci penetrációnak. A rendszer hirtelen, drasztikus felszámolása éppen azért bír különös jelentőséggel, mert rávilágít az ilyen hallgatólagos paktumok törékenységére, amint a legerősebb szereplők gazdasági érdekei megváltoznak.

III. A Szabályozói Fordulat: Fogyasztóvédelem mint Ürügy?

A Végzés

A húszéves egyensúlyt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. október 2-án kelt, a három nagy mobilszolgáltatónak (Telekom, Yettel, One) megküldött végzése borította fel. A dokumentum, amelyre a Yettel az egyik partnerének küldött levelében az OH/5182-6/2024. számon hivatkozik, jogilag kötelező erővel állapította meg, hogy az ATR-konstrukció „jogszerűtlen működési modell”, amely nem felel meg a hatályos hírközlési szabályozásnak. A hatóság 9 hónapos határidőt szabott az MNO-knak a modell alapján kötött szerződéseik felülvizsgálatára és megszüntetésére. (állítólag)

A Hivatalos Indoklás Dekonstrukciója

Az NMHH a lépését hivatalosan azzal indokolta, hogy a fogyasztói panaszok száma elérte a „kritikus szintet”. A jelentés elismeri, hogy a hivatkozott fogyasztói sérelmek valósak és létezőek voltak. Ide tartozott a nem megfelelő vagy hiányzó ügyfélszolgálat, a szolgáltatás lekapcsolásának kockázata egy ATR-cég csődje esetén – amire a legriasztóbb példa a Fondeo 2019-es esete volt, ahol több tízezer ügyfél maradt szolgáltatás nélkül  –, valamint a komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő, személyazonosítás nélküli SIM-kártya-vásárlás lehetősége, ami vonzotta a bűnözői köröket.

Ezek a problémák azonban felvetik a kulcskérdést: „Miért pont most?” úgy 22 évvel az után az ominózus 2003-as jogi környezet óta először?

A sérelmek évek, sőt, évtizedek óta fennálltak, de a sérelem forrása szűrhető és célzott volt ,adott körhöz köthető.  A beavatkozás valódi katalizátora nem a fogyasztói panaszok hirtelen megugrása, hanem a magyar mobilpiac fundamentális átalakulása volt. A piac éretté és telítetté vált, a szolgáltatók stratégiai fókusza pedig a gyors ügyfélszerzésről az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel (Average Revenue Per User, ARPU) maximalizálására helyeződött át. Ebben az új gazdasági környezetben az árakat letörő, alacsony árréssel dolgozó ATR-cégek a korábbi hasznos partnerből kellemetlen versenytárssá váltak, amelyek erodálták az MNO-k árazási erejét és profitabilitását.

A fogyasztóvédelemre való hivatkozás ebben a kontextusban egy kényelmes ürügynek tűnik – végül is, ki az a fogyasztó aki nem bírt várni eddig is 22 évet, hogy a jogait egy hirtelen kardos huszár elő ne vagdossa az élet gaz-tengerében most csak úgy – egy olyan lépéshez, amely elsősorban a nagy szolgáltatók kereskedelmi érdekeit szolgálja: egy árversenyt generáló piaci szegmens kiiktatását. Ahogy egy érintett ATR-cég fogalmazott, a hatóság kevesek bűneiért az egész, több mint 90 szereplőből álló piacot bünteti kollektíven.

Az Eljárás Módja: Az Információs Aszimmetria Fegyvere

Az NMHH által választott eljárási stratégia önmagában is sokatmondó. A hatóság a végzést kizárólag a három MNO-nak küldte meg, a piac átrendezésével közvetlenül érintett, több mint 90 azonosított ATR-céggel nem lépett kapcsolatba. Az ATR-ek azt is sérelmezték, hogy a végzés „titkosítást kapott”, azaz nem hozták nyilvánosságra, amire az NMHH azzal védekezett, hogy erre nem volt jogszabályi kötelezettsége. Azon gondolkozunk, hogy ami titkos az biztos, vagy ha ökörség, akkor nem röhögünk rajta, ha meg 22 év után megdöbbentő, legalább nem pofázhatjuk ki?  Mi lehet a „költő” szándéka, amikor a „műelemzésre”kerül sor. Kitaláljuk? Kisakkozzuk?

Ez a jogilag védhető, – dehogy is védhető, hát 22 évig a töküket lógatták az ügyön –  de a méltányosság elvét sértő eljárásjogi aszimmetria óriási információs és tárgyalási erőfölényt biztosított az MNO-knak. Az ATR-cégek abba a helyzetbe kerültek, hogy a teljes üzleti modelljüket felszámoló folyamatról a fő beszállítóikkal (az MNO-kkal) kellett tárgyalniuk anélkül, hogy hozzáfértek volna az eljárást elindító elsődleges jogi dokumentumhoz. Az MNO-k így a saját értelmezésükben, a saját feltételeik szerint keretezhették a tárgyalásokat, lényegében kész helyzet elé állítva partnereiket. A Yettel által az E-NETT Kft.-nek küldött tájékoztató levél tökéletesen illusztrálja ezt a dinamikát: a levél hivatkozik a végzésre, de a feltételeket és a határidőket a Yettel diktálja.

Ez a módszer, függetlenül a szabályozó szándékától, a gyakorlatban a kényszerítés eszközévé vált. Nem a piac megtisztítását és az ATR-ek szabályos keretek közé terelését szolgálta – hiszen ha ez lett volna a cél, a hatóság közvetlenül velük kommunikál és számukra ír elő kötelezettségeket –, hanem a felszámolásukat, ami tökéletesen egybevágott az MNO-k új üzleti stratégiájával.

Ez a procedurális döntés az egyik legerősebb érv az „irányított hazugság” narratívája mellett.

IV. A Kartell Árnyéka: Összehangolt Piacfelszámolás és a GVH Szerepe

A Párhuzamos Magatartás

Az NMHH végzését követően a három nagy mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) magatartása „feltűnően hasonló” mintázatot mutatott. Az érintett ATR-cégek beszámolói szerint a szolgáltatók összehangoltan, szinte egy időben és azonos feltételekkel kezdték felmondani a meglévő szerződéseket, és próbálták a partnereket üzletileg sokkal előnytelenebb, az önállóságukat és ármeghatározó képességüket megszüntető „flottamenedzseri” vagy „ügynöki” konstrukciókba kényszeríteni. Ez a párhuzamos piaci magatartás alapozta meg a kartellgyanút.

Mindhárom MNO határozottan tagadta a koordinációt, azzal védekezve, hogy csupán az NMHH végzésének tesznek eleget, és minden partnerükkel egyedileg tárgyalnak.

Ezt a védekezést azonban jelentősen gyengíti a tény, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette: az üggyel kapcsolatban „panaszeljárás” van folyamatban, ami hivatalos szintre emeli az ATR-cégek aggályait.  A GVH-nak jelentős tapasztalata van a magyar telekommunikációs szektor vizsgálatában, beleértve a nagy szolgáltatók közötti hálózatmegosztási és frekvenciaárverési ügyeket is, bár ezen eljárások gyakran évekig elhúzódnak.

Remélhetőleg, ideiglenes intézkedésként kéri végre valaki a GVH-t. Amikor ugyanis a beadványt megteszi valaki  a GVH-nál a Tpvt. szerinti kartellgyanú és erőfölénnyel való visszaélés miatt, ott is kérnie kell ideiglenes intézkedés elrendelését. A Versenytörvény alapján azt kell valószínűsíteni, hogy a jogsértés fennáll, és az intézkedés elmaradása a versenynek vagy a közérdeknek okoz súlyos, helyrehozhatatlan sérelmet. Valószínűsíthető jogsértés: A szolgáltatók összehangolt, azonos tartalmú és időzítésű lépései önmagukban is rendkívül erős indicíói a kartellnek.
A szolgálatók  levelében szereplő, az ügyfélkör elvételére irányuló lépések pedig az erőfölénnyel való visszaélés gyanúját vetik fel. GVH: intézkedést kell kérni!

A Jogi Elemzés: „Hub-and-Spoke” Kartell és a GVH Vizsgálata

A versenyjog szempontjából a helyzet a „tudatos párhuzamosság” (conscious parallelism) és a „hub-and-spoke” (agy és küllők) kartellmodell elemeit veti fel. Egy explicit, „füstös szobában” kötött megállapodás bizonyítása nehéz és nem is feltétlenül szükséges a jogsértés megállapításához.

Az NMHH fellépése egy klasszikus „hub-and-spoke” dinamikát teremtett. A hatóság (a „hub”) egyidejűleg küldött egy azonos tartalmú, erős jelzést (a végzést) a piac három domináns szereplőjének (a „küllőknek”). Az MNO-k, mint racionális gazdasági szereplők, akik ugyanazzal a problémával és határidővel szembesülnek, és akik ismerik egymás piaci helyzetét és érdekeit, nagy valószínűséggel egymástól függetlenül is nagyon hasonló, versenycsökkentő következtetésre jutottak volna. Az NMHH végzése egy olyan fókuszpontot (focal point) teremtett, amely a párhuzamos cselekvést szinte elkerülhetetlenné tette, és kiiktatta a verseny normális kockázatait.

A GVH számára a kulcskérdés az lesz, hogy az MNO-k párhuzamos, a versenyt egyértelműen csökkentő magatartása csupán egy szabályozói sokkra adott független, racionális válaszok természetes eredménye-e, vagy a folyamatot elősegítette-e valamilyen – akár informális – kapcsolattartás vagy információcsere.

Az MNO-k „parancsra cselekedtünk” védekezése várható, de a versenyjog a piaci hatást vizsgálja.

A hatás pedig egyértelmű: egy teljes, árversenyt generáló versenytársi szegmens egyidejű felszámolása a piac összes nagy szereplője által, ami funkcionálisan megegyezik egy kartell eredményével.  Az „irányított hazugság” vádja itt nyeri el legerősebb jogi alapját, azzal az érveléssel, hogy az egész folyamatot – a szabályozói eljárás módjától kezdve az MNO-k reakciójáig – egy előre látható, versenyellenes eredmény elérésére strukturálták. Ez a helyzet komoly intézményi kihívás elé állítja a GVH-t, hiszen egy esetleges elmarasztaló döntés egy másik állami hatóság, az NMHH eljárásának legitimitását is megkérdőjelezné, rávilágítva a magyar intézményrendszer függetlenségével kapcsolatos, nemzetközi jelentésekben is megfogalmazott aggályokra.

V. A Magyar Anomália: Az Európai Versenypolitika és az MVNO-Modell Kontrasztja

A magyarországi események teljes súlya akkor válik nyilvánvalóvá, ha azokat az európai uniós szabályozási kontextusba helyezzük. Míg Magyarországon éppen egy versenytárs-szegmenst számolnak fel hatósági segédlettel, az EU versenyjogi és távközlési politikájának alapvető iránya ennek szöges ellentéte: a verseny élénkítése a hálózattal nem rendelkező új szereplők piacra lépésének elősegítésével.

Az Európai Irány: Verseny a Hozzáférésen Keresztül

Az Európai Unió szabályozási keretrendszere, amelyet az Európai Bizottság irányelvei és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) iránymutatásai testesítenek meg, aktívan támogatja a versenyt. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Virtuális Mobilhálózati Szolgáltató (Mobile Virtual Network Operator, MVNO) modelljének előmozdítása. Az MVNO-k olyan szolgáltatók, amelyek nem rendelkeznek saját hálózati infrastruktúrával, hanem nagykereskedelmi alapon vásárolnak hálózati hozzáférést a hálózattal rendelkező MNO-któl, majd saját márkás szolgáltatásokat kínálnak a végfelhasználóknak. Az EU-ban a szabályozók gyakran kötelezik a domináns MNO-kat, hogy méltányos, észszerű és diszkriminációmentes (FRAND) feltételekkel biztosítsanak hálózati hozzáférést az MVNO-k számára, mert bennük látják a piaci dinamizmus, az innováció és az árak csökkentésének motorját.

Esettanulmányok: Németország és Franciaország

A magyar gyakorlattal való kontraszt különösen éles két vezető uniós tagállam példáján keresztül:

• Németország: A német szabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur (BNetzA), következetesen a verseny fokozását tartja szem előtt. A 2019-es 5G frekvenciaaukció feltételeibe és a későbbi licencekbe is belefoglalták a kötelező tárgyalási kötelezettséget a szolgáltatókkal és MVNO-kkal, hogy azok méltányos feltételekkel juthassanak hálózati hozzáféréshez. A BNetzA álláspontja szerint az MVNO-k magas piaci részesedése a hatékony verseny egyik fontos indikátora.
• Franciaország: A francia hírközlési hatóság, az ARCEP, szintén aktívan támogatja az MVNO-kat. A 2019-es 5G spektrumaukció tervezete során üdvözölték azokat a feltételeket, amelyek nagykereskedelmi hozzáférési kötelezettségeket írnak elő a nyertes MNO-k számára, ezzel is erősítve az MVNO-k pozícióit és a versenyt a piacon.

Az MVNO-Modell mint „Mérgezett Kehely” Magyarországon

Magyarországon az NMHH és az MNO-k az MVNO-modellt mutatják be mint legális és járható utat az ATR-ek számára. Az érintett cégek szerint azonban ez egy „mérgezett kehely”.

Az állításukat több tény is alátámasztja:

• MNO-k Elzárkózása: Az ATR-cégek képviselői szerint a nagy szolgáltatók egyszerűen „elzárkóznak” a valódi, kereskedelmileg életképes MVNO-megállapodások megkötésétől.
  Ez üzletileg teljesen racionális magatartás a részükről: miért engednének be egy új, erős, hosszú távú versenytársat a piacra, ha a hatóság éppen segít nekik megszabadulni a régiektől?
  A Yettel azon állítása, miszerint a mostani lépés éppenséggel elősegíti az új MVNO-k piacra lépését, a jelenlegi helyzetben teljesen ellentmondásosnak és hiteltelennek hat.
• Gazdasági Életképtelenség: Az MVNO-vá válás jelentős tőkebefektetést igényel (pl. kapcsolóközpont, számlázási és ügyfélkezelési rendszerek), és a nyereséges működéshez több tízezres, de inkább százezres ügyfélkörre van szükség. Az MNO-k könnyedén kínálhatnak olyan nagykereskedelmi árakat, amelyek mellett az üzleti modell eleve veszteséges, így ellehetetlenítve a valódi verseny kialakulását.

A magyar anomália lényege a szabályozói szándék hiánya.

Míg Németországban vagy Franciaországban a hatóságok proaktívan, kötelezettségek előírásával kényszerítik ki a versenybarát környezetet, addig Magyarországon az NMHH semmilyen hasonló kötelezettséget nem írt elő. Ezzel egy olyan helyzetet teremtett, ahol az MNO-knak minden érdekük a verseny korlátozása, és semmilyen szabályozói kényszer nem hat ez ellen. Az EU-n belüli egység hiánya tehát nem az uniós keretszabályozás, hanem a tagállami hatóságok eltérő prioritásainak és függetlenségi fokának a következménye.

Az alábbi táblázat vizuálisan is bemutatja Magyarország eltérő helyzetét a vizsgált európai országokhoz képest.

1. Táblázat: MVNO Piaci Környezet: Nemzetközi Összehasonlítás

Forrás: A szerző elemzése a megadott források alapján.¹
A piaci részesedési adatok a különböző forrásokból származó becslések szintézisét tükrözik, és az időbeli eltérések miatt közelítő értékek.

VI. A Következmények: Árak, Fogyasztók és a Piac Jövője

A piac hatósági segédlettel történő „megtisztításának” következményei egyértelműen negatívak a fogyasztók és a piaci verseny egésze szempontjából. A folyamat egy jelentős jövedelem-átcsoportosítást valósít meg a fogyasztóktól a domináns szolgáltatók felé, és hosszú távon bebetonoz egy versenyhiányos piaci struktúrát.

A Piac „Megtisztításának” Ára

Az intézkedés közvetlen hatásai számszerűsíthetők és súlyosak.

• Érintett Fogyasztók Száma: Az ATR-modell felszámolása becslések szerint 200 000-300 000 végfelhasználót érint közvetlenül, akik eddig ezeken a csatornákon keresztül vették igénybe a mobilszolgáltatást.¹
• Várható Áremelkedés: Az egyik érintett ATR-cég vezetőjének becslése szerint ezek a fogyasztók előfizetésenként akár évi 50 000 forintos áremelkedéssel is szembesülhetnek.
  Ez az előrejelzés reális, mivel az ATR-ügyfeleket a szolgáltatók várhatóan a standard, magasabb árazású lakossági díjcsomagjaikba fogják átterelni, miután az olcsóbb alternatíva megszűnik.
• Jövedelem-átcsoportosítás: A fenti számok alapján a folyamat egy milliárdos nagyságrendű, éves szinten akár 10-15 milliárd forintos jövedelem-átcsoportosítást jelent a fogyasztók zsebéből a három nagy mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) profitjába.
  Ez egy tiszta transzfer, amelynek semmilyen szolgáltatásminőség-javulás vagy innováció nem áll a másik oldalán.

Hosszú Távú Hatások: A Verseny Megfojtása

A közvetlen pénzügyi hatáson túl a piac átrendezésének másod- és harmadlagos következményei még károsabbak. Az ATR-szegmens felszámolásával eltűnik egy jelentős, árakat leszorító erő a piacról. Ezzel számos kicsi, agilis és árversenyre fókuszáló szereplő szorul ki, tovább konszolidálva a piacot a három domináns MNO ellenőrzése alatt.

Ez a lépés elrettentő üzenetet küld minden potenciális új piaci belépő számára. A történtek azt demonstrálják, hogy a magyar piacon a domináns szereplők képesek hatósági segédlettel kiiktatni a számukra kényelmetlen versenytársakat. Ilyen körülmények között egy új, független MVNO vagy más alternatív szolgáltató piacra lépésének kockázata extrém magas.

A hosszú távú hatás egy kevésbé dinamikus, kevésbé versengő és összességében drágább mobilpiac lesz minden magyar fogyasztó számára, nem csak a közvetlenül érintett 200-300 ezer felhasználó részére. A verseny megfojtása egy kényelmes, háromszereplős oligopóliumot hoz létre, ahol a szereplőknek csekély ösztönzőjük marad az árak csökkentésére vagy valóban innovatív, fogyasztóbarát szolgáltatások bevezetésére.

A piac „megtisztítása” valójában a valódi verseny kárára történik.

A „pusztítás” nem irracionális rombolás, hanem egy rendkívül racionális, bár cinikus folyamat a piaci erő megszilárdítására és a profit maximalizálására, amelynek végső árát a magyar társadalom egésze fizeti meg.

VII. Konklúzió: Ki a „MADAM” a kuplerájban? A Megosztott Felelősség Rendszere

A jelentés a magyar mobilpiac átalakulásának mélyreható elemzése után visszatér a kiinduló kérdésekhez, hogy szintézist adjon a felelősség, a motivációk és a következmények tekintetében.

Válasz a Központi Kérdésre: ki a MADAM? 

A „kupleráj madamja” metaforára válaszolva a következtetés egyértelmű: a felelősség nem egyetlen szereplőt terhel, hanem rendszerszintű és megosztott.

• A Mobilszolgáltatók (MNO-k): Ők a folyamat elsődleges kereskedelmi haszonélvezői és aktív végrehajtói. Húsz éven át profitáltak egy szabályozatlan modellből, amely a növekedési stratégiájukat szolgálta. Amikor a piaci környezet megváltozott, és az érdekük a profitmaximalizálás lett, a hatósági végzést pajzsként használva, összehangoltnak tűnő lépésekkel számolták fel azt a szegmenst, amely az áraikat fenyegette.¹
• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): A hatóság a folyamat kulcsfontosságú lehetővé tévője (enabler). Két évtizedes passzivitásával hagyta kialakulni és fennmaradni a szürkezónát. Majd a 2024-es beavatkozásának időzítésével, aszimmetrikus és átláthatatlan eljárásrendjével, valamint a proaktív versenyélénkítő kötelezettségek teljes hiányával megteremtette a tökéletes feltételeket az MNO-k számára egy versenyellenes piactisztogatás végrehajtásához.¹ Az NMHH felelőssége nem kisebb, mint az MNO-ké; a hatóság biztosította a „szabályozói” keretet a verseny csorbításához.

Az „Irányított Hazugság” Feloldása

Az „irányított hazugság” vádja nem alaptalan: a „hazugság” nem a hivatkozott fogyasztói sérelmek létezésében rejlik, mert azok valósak voltak. A megtévesztés a folyamat keretezésében van: abban a látszatban, hogy a problémák orvoslása egy olyan drasztikus, „nukleáris opciót” igényelt, amely véletlenül tökéletesen egybevágott a három nagy mobilszolgáltató versenycsökkentő érdekeivel.

A célzott szabályozás helyetti teljes tiltás választása leplezi le a valódi szándékot.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a felkínált „alternatívák” valójában hogyan csökkentik a viszonteladók autonómiáját és versenyképességét, miközben a valódi versenyt jelentő MVNO-modell gyakorlatilag elérhetetlen.

2. Táblázat: Viszonteladói Üzleti Modellek Összehasonlító Elemzése

Forrás: A szerző elemzése a ¹ dokumentumban található táblázat alapján.

Megkérdeztük erről azokat az embereket aki mint fogyasztó élik meg: mondják el a véleményüket erről az ATR ügyről ha már két évtizede előfizetői a rendszernek?

– A legnagyobb képmutatás a  „Fogyasztóvédelem” címén a fogyasztók kirablása – mondta névtelenséget kérő férfi.

– A legfelháborítóbb az egész történetben az NMHH szerepe – mondja Zoltán, nagycsaládos felhasznáélóként –  hogyan lehet, hogy 22 évig néma csendben asszisztáltak egy olyan rendszerhez, amely minden hónapban milliókat spórolt meg magyar családoknak, majd hirtelen „fogyasztóvédelem” címén felszámolják azt. Ez olyan, mintha a rendőrség évtizedekig elnézne egy szolgáltatást, majd amikor a nagyvárosok kérésére ráébrednek, hogy ez „szabálytalan”, akkor a „közbiztonság” nevében betiltják, miközben valójában csak a nagy cégek profitját védik? Egészen képmutató, hogy például a mi ATR-ünk mindenben is segit, mobil előfizetés, Internet sávszélesség, MI-box telepítés, GSM telefon beállítás, riasztó rendszer távvezérlés, router beállítás, most kidobjuk őket mert majd a három nagy megoldja pont így? Ez annyira ostoba és szűrreális! Mi biztosan, hogy rájuk fogjuk bízni a folyamatainkat most is, mert nem is értünk hozzá és nem is akarjuk megérteni. Nekünk kell az, hogy figyeljenek ránk és velünk gondolkozzanak.

-A Családok Valódi Vesztesége – mondja Ákos szuper nagycsaládosként. 200-300 ezer magyar család – köztük mi is,  sok nehéz anyagi helyzetben lévő háztartás is közötte – évente akár 50 ezer forinttal magasabb telefonszámlát fog fizetni. Ez havi 4000+ forint plusz kiadás olyan családoknál, akiknek pont azért volt szükségük az ATR-szolgáltatásokra, mert minden forint számít. Miközben a politikusok a „rezsicsökkentésről” beszélnek, itt egy 10-15 milliárd forintos jövedelem-átcsoportosítás zajlik a családoktól a multikhoz – állami segédlettel. Hol van itt a korrektség és ki néz minket, ha számolni nem tudó hatósági emberek a jogainkról beszélnek, miközben senkit nem érdekel, hogy a cslaádoknak ez a húzás, sokkal drágább lesz. Mi mélyen fel vagyunk háborodva.

– A legcinikabb, hogy ez a „rendteremtés” pontosan akkor történt, amikor a mobilpiac telítetté vált és a nagy szolgáltatók fókusza áttevődött az ügyfélszerzésről a profit maximalizálására. Nem a fogyasztói panaszok miatt léptek  -mondja Ágnes – azok évek óta léteztek ott ahol addig is és mégsem őket szankcionálták: dobták a gyereket a szakadékba,  mert a nagy cégeknek már nem kellett az olcsó verseny. A hatóság kiszolgáltat bennünket miközben azt harsogja, hogy értünk tette és a számlát a magyar családokkal fizettetik meg. Ez megint egy kapitális átgondolatlan ügymenet!

Ezek a történetek tökéletesen illusztrálják, hogyan működik a magyar „szabályozott kapitalizmus”: amikor a multi-cégeknek jó, akkor minden megengedett. Amikor már nem jó nekik, akkor jön a „fogyasztóvédelem” és a „rendteremtés” – természetesen a fogyasztók kárára.

Megkérdeztük erről az ATR-eket: mondják el a véleményüket erről az ATR ügyről ha már két évtizede előfizetői a rendszernek?

Ez a közel 30 ÉVI MUNKÁNK SORÁN ELÉRHETŐ,  legnagyobb megaláztatás és kiszolgáltatottság: közel 3 évtizede dolgozunk a piacon – mondja az E-Nett kft -vezetője Tamás.

Mi vagyunk a legnagyobb vesztesek ebben az egész folyamatban. Közel harminc éven át építettük fel az üzletünket, kiszolgáltuk azokat a fogyasztókat, akiket a nagy szolgáltatók nem tartottak elég jövedelmezőnek a standard csomagjaik számára. Most egy tollvonással tönkreteszik a megélhetésünket. Dobjuk ki a szolgáltatásainkat, az ügyfélszolgálatunkat, a kapcsolatot az emberekkel akik ragaszkodnak hozzánk?  Nem, ez sem nem korrekt, sem nem reális. Az eltelt 30 év alatt sok képtelenség ütótte fel a fejét, de ez most  a leg erőt próbálobbak egyike. Gondoljunk csak abba bele, hogy van egy szabályozottnak jelölt piaci környezet, amiről kiderül, hogy  ja azt 22 éve „parkolni” hagyták. Most mindent dobjunk ki és nulla forintos ajánlat nélküli állapotokkal, menjünk és hagyjuk hátra az értékes üzleti kapcsoaltainkat, barátainkat, embereket akikért eddig kiálltunk?  Azt már nem! Az a modell amit most mutatnak, sehol a világon nem lenne jogképes és e tekintetben biztosan ki fogunk állni a végsőkig a véleményünkért.

Az MVNO Europe 2024-ben figyelmeztetett, hogy az EU spektrumharmonizációs tervei „nem erősíthetik a nemzeti piaci szereplők domináns pozícióját”. Magyarországon pont ezt csinálják – szakértői segédlettel erősítik a három nagy dominanciáját! A legcinkosabb: miközben az egész EU-ban támogatják az új belépőket és a versenyélénkítést nálunk,  egy több mint 22 éve működő modellt számolnak fel. Az EU dokumentumok szerint „az MVNO-k belépése fokozza a versenyt, kézzelfogható előnyökkel a fogyasztók számára az alacsonyabb árak tekintetében”.

A Valóság az, hogy Mi lennénk Az EU Mintapéldája -már az E-NETT kft- hiszen mindenben szabályosak vagyunk, ügyfélszolgálat, kapcsolati teefon, napi kapcsolat, előfizetői rendszer, hűség rendszer és eszköz vásárlási csomagok is. Biztosítás, részletfizetési lehetőség. Ha Európában lennénk, minket mutatnának fel sikersztoriként!  Az EU versenyfilozófiája szerint mi vagyunk a megoldás, nem a probléma!

De Magyarországon a „rendteremtés” azt jelenti, hogy kiirtják a versenyt és bebetonozzák a multik oligopóliumát.

Ez nem európai, ez feudális szemlélet. -mondja Tamás és szeméből látszik, hogy a tudás és elkötelezettség mellé, az elszántsága is meg van a folyamatokhoz.  2019-óta dolgozunk egy Egyesült Királyságban működő kutató céggel, egy újkeletű közösségi szolgáltatási modellen, a digitalizáció és edukáció értelmes fejlődését figyelve. Létrehoztunk közösen egy digitális mozgalmat, elkezdtünk rá építeni a termékeinket, 2025-ben elkezdtük átsorolni a terémkeinket erre az új segítő, közösségi szegmensre. Most meg dobjuk ki a termékünket az AMO-t.  Az AMO – egy digitális közösségi program,  Ask Me Onlien – válaszok a digitális térből néven futnak és biztron állíthatom, mi ezt végig fogjuk vinni mint termék. A piac jól reagál, az Adhoc Support CIC-val és a WebshopCompany Ltd. anglia vállalatokkal, biztosl ábakon álló együttműködésben kezdjük  meg termékünk publikussá tételét. Ezért mondom: nézzenek körül Európában!

Minden országban az ellenkezőjét csinálják, mint ami itt történik. Mi már MVNO-k voltunk, mielőtt a divat lett volna – és pont akkor számolnak fel minket, amikor Európában a legnagyobb támogatást élvezik az ilyen cégek. Ez nem fogyasztóvédelem – ez európai versenyellenesség! -zárta Tamás gondolatait.

Végső Mérleg

A magyar mobilpiacon lezajlott eseménysorozat nem a rendteremtés, hanem egy irányított piaczárás története.

A „magyar pusztítás logikája” nem az irracionalitás, hanem a domináns piaci szereplők és egy velük szinkronban mozgó szabályozó hatóság cinikus racionalitása, amely a profitmaximalizálást és a piaci erő bebetonozását a tisztességes verseny és a fogyasztói jólét elé helyezi. A folyamat jogi megítéléséről a végső szót a Gazdasági Versenyhivatal folyamatban lévő vizsgálata mondhatja ki.¹ A gazdasági következményeket – a magasabb árakat és a csökkenő versenyt – azonban már most, mint mindig, a magyar fogyasztók fizetik meg.

Idézett források a cikkhez: 

1. Telex_ Húsz év után a médiahatóság úgy döntött, nekimegy a mobilpiac árnyékszereplőinek.pdf
2. Majd egy évtized után elengedte a Yettelt és a Telekomot a GVH – HWSW, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.hwsw.hu/hirek/67003/gvh-gazdasagi-versenyhivatal-yettel-magyar-telekom-halozatosszekapcsolas-vodafone-lte800.html
3. Újabb offenzíva indulhat a mobilpiaci árak letörésére – HWSW, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.hwsw.hu/hirek/58360/gvh-telekom-telenor-halozatmegosztas-razzia-mobilpiac-frekvencia-vizsgalat.html
4. The GVH held unannounced inspections at the premises of Telekom and Telenor, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.gvh.hu/en/press_room/press_releases/press_releases_2018/the_gvh_held_unannounced_inspections_at_the_premis
5. Main Developments in Competition Law and Policy 2024 – Hungary, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://competitionlawblog.kluwercompetitionlaw.com/2025/01/21/main-developments-in-competition-law-and-policy-2024-hungary/
6. Hungary: Freedom on the Net 2024 Country Report, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://freedomhouse.org/country/hungary/freedom-net/2024
7. eur-lex.europa.eu, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/competition-in-the-markets-for-electronic-communications-networks-and-services.html#:~:text=The%20directive%20removes%20European%20Union,networks%20or%20publicly%20available%20services.
8. Competition in the markets for electronic communications networks and services | EUR-Lex, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://eur-lex.europa.eu/EN/legal-content/summary/competition-in-the-markets-for-electronic-communications-networks-and-services.html
9. Introduction to Roaming | BEREC – European Union, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.berec.europa.eu/en/all-topics/introduction-to-roaming?language_content_entity=en
10. Study on wholesale mobile connectivity, trends and issues for emerging mobile technologies and deployments – | BEREC, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.berec.europa.eu/en/document-categories/berec/reports/study-on-wholesale-mobile-connectivity-trends-and-issues-for-emerging-mobile-technologies-and-deployments?language_content_entity=en
11. BEREC Guidelines on the application of Article 3 of the Roaming Regulation – Wholesale Roaming Access – Arcep, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.arcep.fr/fileadmin/reprise/dossiers/roaming/03-berec-guidelines-on-Access_obligation-Art3.pdf
12. Mobile virtual network operator – Wikipedia, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://en.wikipedia.org/wiki/Mobile_virtual_network_operator
13. New EU Roaming Rules — Implications for MVNOs | Technology’s Legal Edge, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.technologyslegaledge.com/2012/07/new-eu-roaming-rules-implications-for-mvnos/
14. Six European competition authorities publish joint statement on the importance of competition in the telecommunications sector – Bundeswettbewerbsbehörde, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.bwb.gv.at/en/news/detail/six-european-competition-authorities-publish-joint-statement-on-the-importance-of-competition-in-the-telecommunications-sector
15. Germany’s mobile spectrum extension will enhance coverage – Pinsent Masons, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.pinsentmasons.com/out-law/news/germany-mobile-spectrum-extension-enhance-coverage
16. News – MVNO Europe, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, http://mvnoeurope.eu/news/page/3/
17. Consultation draft of a decision on not ordering award proceedings and on extending spectrum rights at 800 MHz, 1800 MHz and 260 – Bundesnetzagentur, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.bundesnetzagentur.de/SharedDocs/Downloads/EN/Areas/Telecommunications/Companies/TelecomRegulation/FrequencyManagement/ElectronicCommunicationsServices/ConsultationDraft2024.pdf?__blob=publicationFile&v=1
18. MVNOs in Europe – Nereo Management Consultants, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://nereomc.com/wp-content/uploads/2015/10/151009_MVNOs_in_Europe_0-1_short.pdf
19. European Union Mobile Network Operators and Mobile Virtual Network Operators Report 2025: Analysis of MNO and MVNO Market by Services, Technologies, and Frequencies – ResearchAndMarkets.com – Business Wire, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.businesswire.com/news/home/20250317667802/en/European-Union-Mobile-Network-Operators-and-Mobile-Virtual-Network-Operators-Report-2025-Analysis-of-MNO-and-MVNO-Market-by-Services-Technologies-and-Frequencies—ResearchAndMarkets.com
20. Mobile Virtual Network Operator Market Size & Growth [2033] – Market Reports World, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.marketreportsworld.com/market-reports/mobile-virtual-network-operator-market-14715978
21. The MVNO model, global footprint and outlook – GSMA Intelligence, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://data.gsmaintelligence.com/api-web/v2/research-file-download?id=18809144&file=the-mvno-model,-global-footprint-and-outlook-1482139690924.pdf
22. Spanish MVNOs: Present and Future (Part I) – MVNO Index, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://mvno-index.com/spanish-mvnos-present-and-future-part1/
23. MVNO – Technology’s Legal Edge, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.technologyslegaledge.com/tag/mvno/
24. WindTre’s new MVNO brand adopts Very segmented pricing structure – TelecomTV, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.telecomtv.com/content/mobile/windtres-new-mvno-brand-adopts-very-segmented-pricing-structure-38054/
25. Italy AGCOM: Market Share: Mobile: By Operator: Other Mobile Virtual Network Operators (MVNO) | Economic Indicators | CEIC, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.ceicdata.com/en/italy/market-share/agcom-market-share-mobile-by-operator-other-mobile-virtual-network-operators-mvno
26. 1 Europe’s Digital Progress Report – 2017 Telecoms chapter POLAND 1. Competitive environment Fixed broadband market Rural next-g – European Commission, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=44454
27. Poland Telecoms Market report, Statistics and Forecast 2020 2025 – BuddeComm, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.budde.com.au/Research/Poland-Telecoms-Mobile-and-Broadband-Statistics-and-Analyses
28. Polkomtel, PTC Sign MVNO Deals, Polsat Set to Enter Mobile Market – S&P Global, hozzáférés dátuma: június 20, 2025, https://www.spglobal.com/marketintelligence/en/mi/country-industry-forecasting.html?id=106599280