J. S. Bach összes orgonaműve a Hold utcai református templomban

2018. július 20-i kezdettel összesen 14 alkalommal csendülnek fel a budapesti Hold utcai templom új orgonáján a német és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb lángelméje, Johann Sebastian Bach orgonaművei, hazai és külföldi művészek tolmácsolásában, Fassang László orgonaművész, a Budapest – Németajkú Református Egyházközség, valamint a Violin Travel Kft. közös szervezésében.

A koncertsorozat különlegessége, hogy Bach összes orgonaműve Budapest első olyan orgonáján szólal meg, amely ötvözi a J. S. Bach által használt hangszerek hangzását, továbbá külső megjelenésében is megidézi a 18. század orgonáit. A koncertsorozat művészeti vezetője a nemzetközileg is elismert, Liszt Ferenc és Prima díjas orgonaművész, Fassang László.  Az ő meghívására a Bach interpretációban legjártasabb magyarországi, amerikai, német, svájci, francia, belga és szlovén művészek varázsolják el a közönséget estéről estére, július 20 és december 14 között.

A program kiemelt célja Budapest kulturális és zenei kínálatának színesítése, ezáltal Budapest zenei örökségének népszerűsítése, valamint a templomnak, mint Budapest új koncerthelyszínének megismertetése.

Művészeti háttér

A koncertsorozat művészeti vezetője Fassang László.

A világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként Fassang László generációjának egyik legsokoldalúbb orgonaművésze. Kitüntetéses diplomáit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Párizsi Conservatoire-on szerezte. Versenygyőzelmei közül kiemelkedik a 2002-es Calgary improvizációs aranymedál és a 2004-es Chartres-i interpretációs nagydíj és közönségdíj.

Kivételes adottságokkal rendelkező improvizáló művészként és billentyűs játékosként érdeklődése a csembalótól a fortepianón és zongorán keresztül egészen a Hammond orgonáig terjed. Klasszikus kamarazenei formációk mellett rendszeresen részt vesz világzenei és jazz produkciókban. Fontosnak tartja a magyarországi történelmi orgonák megóvását és szakszerű gondozását, melynek elősegítésében aktívan részt vesz.

Világszerte koncertezik, nemzetközi versenyek zsűrijében vesz részt, emellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Párizsi Conservatoire tanára. A Müpa orgona koncertsorozatának művészeti vezetője. Tevékenységét 2006-ban Liszt díjjal és Príma díjjal, 2013-ban Gramofon díjjal ismerték el. 2016-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesült. 2017-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen doktori fokozatot szerzett. Doktori záró koncertjét a Hold utcai református templom orgonáján játszotta, mely hangszer tervezésében és építésében szakértőként közreműködött.

Bach betűi helyértékének az összege 14. Ez a szám szimbolikus jelentőséggel bír a Bach életműben, ezért van a sorozatban 14 koncert.

A Hold utcai orgona a Bach korabeli historikus hangszerekhez hasonló adottságokkal rendelkezik (pl. szélellátás, billentyű méretek), melyek speciális játéktechnikát igényelnek.

Ezért olyan orgonisták szerepelnek a sorozatban, akik a historikus hangszereken való játékmódban komoly gyakorlattal rendelkeznek.

Fontos szempont volt a hazai és nemzetközi szakma bemutatása a legfiatalabbtól a legidősebb generációig (20-80 év).

Ízelítőként:

Bach díjasok: Karosi Bálint (2011 Lipcsei Bach verseny első díj), Tóka Ágoston (2017 St Albans Nemzetközi Orgonaverseny – Bach díj)

Nemzetközi verseny díjasok: Pétery Dóra, Kecskés Mónika, Frédéric Champion, Szabó Balázs

Az egyik legjelentősebb Bach kutató: Christoph Bossert

A legidősebb generáció képviselője: Szathmáry Zsigmond

A helyszín

A Budapest-Németajkú Református Egyházközség egyik missziós célkitűzése a kultúra támogatása, ezen belül is kiemelten a német kultúra megismerésének elősegítése. Bach zenéjén keresztül kiválóan szolgálja ezt a célt a megvalósuló koncertsorozat, melynek helyszíne a gyülekezet belváros szívében elhelyezkedő, Hold utcai temploma. 

A templom története egészen a 19. századig nyúlik vissza, amikor a nyugat-európai államokból számos tudós, elszegényedett vállalkozó, értelmiségi vándorolt be országunkba. Többek között ismert németajkú protestáns családok, mint például a Hagemacher, a Dreher és a Ganz család, akik Németországból, Svájcból, Hollandiából érkeztek, és ez idő tájt nagy befolyással rendelkeztek. Ők voltak azok, akik a Biberauer-Bodoky családdal együtt 1859-ben megalapították az első református gyülekezetet Pesten, majd 1878-ban átadták a budapesti Hold utcában a neo-gót stílusú templomépületet.

A két világháború között virágzó többnyelvű gyülekezeti élet folyt itt, 1945 után azonban számos gyülekezeti tag hagyta el az országot, és bekövetkezett a templomépület kényszerű elidegenítése is; ide telepítették a Magyar Televízió varrodáját és jelmezraktárát.

Egészen 2002-ig kellett várni, hogy a templom ismét a református közösséget szolgálja. A renoválás során a fő cél az volt, hogy az épület templomi jellege továbbra is a lehető leginkább látható legyen, ötvözve azt az új technikai lehetőségekkel. Ennek köszönhetően a pincerész teljesen kiépült, gyülekezeti teremmel, konyhával, kiszolgáló helyiségekkel, mellékhelyiségekkel bővült. A galéria két emelet magasságban beépült: az orgona és a kórus részére fenntartott karzat mellett tárgyaló, gyermekfoglalkoztató és irodák találhatók. A modernizáció jegyében korszerű fűtéssel, valamint lifttel is felszerelték az épületet.