Jönnek A Butított Szoftverek - A Használható Tudás Vége? - Szuper Kontrollált Információ A Mindennapokban

A világ lakói legyenek akaratmentes fogyasztói ellenőrzött birkák. Ez a cél, mely svédacél. A világon egyre többen ismerik fel, hogy a Nagy Amerikai Szoftveróriás legfőbb óhaja és célja nem az adatbiztonság és a számítástechnika fejlesztése a célja. A cél egyre nyilvánvalóbb: ellenőrizni akarja a világ összes számítástechnikai rendszerét, megakadályozva a fejlődést. Olyan új számítástechnikai rendszereket óhajt elterjeszteni., amelyek lenullázzák az összes eddigi eredményeket és teljes kontrollt biztosítanak a Világ felett… http://www.interalpha.net/customer/pvigay/antiwintel/ és ami mögötte van. (Ez az egykori link ma már nem működik..)

A német Der Standard ismert osztrák gazdasági magazin számolt be online kiadásában november 27-én 12 óra 09-kor felrakott elemzésében arról, http://derstandard.at/?id=1495747 hogy a Phoenix és a Microsoft elkészítette a jelenleg az informatikai rendszerekben használt BIOS utódát. A dolog a legnagyobb kihívás a hardver gyártókkal, a nem Windows-t használó operációs rendszerekkel szemben. Ugyanis nem kevesebbet tesz, mint azt, hogy a Microsoft kedves közutálatnak örvendő önfeljelentő rendszerét, a Trusted Computing Platformot – mely élvezi az USA összes piszkosszolgálatának és szerzői jogvesztő szervezetének a támogatását – immár hardver szinten beintegrálja úgy a számítástechnikai eszközökbe, hogy azok egyszerre négy funkciót valósítsanak be.

Istentiszteleti hely helyett a felhasználót abban a hitben tarthassa, hogy adatai biztonságban vannak, és mindez kizárólag az ő érdekét szolgálja. Biztosítsa számára a folyamatos árbevételt, és lehetővé tegye, hogy folyamatos upgrade, és bérleti konstrukciókkal tervezhető állandó növekedési pályán tartsa a céget úgy, hogy lényegében lehetetlenné tegye a régi rendszerek folyamatos üzemben maradását.

A szerzői jogi menedzsment és a all inkluzive beépített önfeljelentő kézi készülék még a szerzői jogvesztők érdekeinek megsértésének gondolatát is kiiktassa. Ez a funkció úgy tűnik igencsak népszerű itthon is bizonyos körökben, mert az Informatikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve, a Magyar Tartalomipari Szövetség idén azaz 2003 december 8 -10.-között között szervezi a DAT-2003 "Digitális tartalmat mindenkinek" konferenciát a Kongresszusi központban. A konferencia díszvendégei és meghívott előadói a digitális tartalomvédelemben és a TCP -ben érdekelt cégek evangelizátorai. Ünnepelt vendégek, mint Mint egykor….

Az egész folyamat most lépett be a korábbi fázisok után a legdurvább fázisba a terror előkészítésének szakaszába. Áttekintésül:

a.) Sales Aided Sales – kereskedés természetes rendje, amikor az eladó elad, igyekszik meggyőzni a vevőt, aki vagy vesz vagy nem.

b.) Lawyer Aided Sales – a fejlődés első aberrált szakasza, mely az USA-ból terjedt el. Nem a szolgáltatások és a minőség/ár versenye, hanem az ügyvédi és a szabadalmi apparátussal próbáljak egyre eredményesebben ellehetetleníteni részben a konkurencia és a függetlenek termékfejlesztését, részben a felhasználókat perekkel fenyegetve – licencperek – örökös rettegésben tartani. Megjelennek azok az egyesületek, védegyletek, amelyek segítségével az ügyvédi hatalmukat kvázi helyzeti hatóságként egyre jobban érvényesítik.

c.) Police Aided Sales – a folyamat továbbfejlődésének eredménye. A jogágak tipikus átmosásával, a magánjogot – ami tipikusan magánjog mint a szerzői vagy a szabadalmi jog és a márkajog – átmossa a büntető jogba. Ezért azután egyre nagyobb mértékben veszi igénybe az Államhatalmi Erőszakszervezetek így a rendőrség, a Vám és egyes esetekben az Adóhivatal segítségét, részben a megfélemlítéshez, részben ezek konstruálásával, azoknak automatikussá tételével. A felhasználók tömegének megfélemlítését így a hatósági akciók, annak sajtója és az ítéletek biztosítják. Ezek természetesen kifejlesztik ezeknek a túlélési módszereit, miként volt élet akkor is amikor a Begyűjtési Hatóság emberei az ötvenes években lesöpörték a padlást. Ezért korlátozni igyekeznek a a megszerezhető alapismereteket. A magyar jogban ez a LEX UPC néven ismert szerzői jogi törvény kiegészítés és a nemzetközi cyberbűnözési egyezmény (ahol Albániával vagyunk önkéntes tagok…), de ennek megfelelői minden olyan országban megtalálhatóak, ahol ez a szerzői jogvesztői-ipari lobby erős.

d.) Secret Service Aided Sales – a fejlődés jelenleg belátható következő állomása. Ezt készíti elő a Trusted Computing Group elvének és gyakorlatának a hardver alapjaiba történő rögzítése – amit a Microsoft-Phoenix BIOS gyártó együttműködése és a jelenlegi bejelentése jelent.

A dolog következményei, egy továbbfejleszthető szabványos architektura ellehetetlenítés egy nem nyílt, a hatalom által nagyon könnyen ellenőrizhető, irányítható. Ugyanakkor kényelmes a hatalomnak, hiszen megszűnik az a lehetőség – melyet természetesen a terrorizmus elleni harc nagy eredményének értékelnek – hogy személyek csoportok kezében ellenőrizhetetlen fejlesztő eszközök, műszaki ismeret vagy számítástechnikai kapacitás legyen. Ugyanakkor kényelmesen megvalósíthatóak a szerzői Jog Digitális Menedzsmentjén keresztül azok a törekvések, amit Orwell olyannyira plasztikusan írt le 1984- című művében.

A szerzői jogi menedzsmenttel megakadályozható, hogy valaki nem számára ellenőrzött tartalmat megnézzen, elolvasson, vagy ilyenhez akár bűnös gondolat formájában hozzájusson. Nem tudja a régi rendszereit sem használni, azokon csak a meglévő tartalmat tudja tovább menteni. Ez, még ha ezen eszközöket éa tartalmakat szervezetten mentik, akkor is csak egy 20-25 éves időszakban lehetséges nagyobb méretekben. Ráadásul a nyílt forráskód elleni perek, és azok esetleges sikerei körvonalazzák, hogy akár ezen eszközök birtoklását is törvényileg tiltják.

Az oktatás Magyarországon 2004 január 1-től életbe lépett szerzői jogi törvénymódosítás ráadásul nagyon könnyen képes az oktatás teljes kipucolására. Mivel ott csak szerzői jogilag tisztázott és lepapírozott tartalmak használhatóak, nagyon könnyen nulla lehet az a plusz, – néhány látványos tanár ellenes, tankönyvkiadó ellenes per után – amely a Birka Fizető Fogyasztó kineveléséhez vezetnek. Ezzel akár az Aktuális Igazság Minisztériuma is megkezdheti a működését. Igaz, hogy ezt valószínűleg Szerzői Jogvédő Minisztériumnak fogják nevezni, aminek természetesen titkosszolgálati nyomozó jogosítványa és eszközei vannak.

A rendszer nem csak az Aktuális Igazság terjesztésére képes. Képes régiónként és akár személyenként eltérő tartalom továbbítására, illetve a személy viselkedésprofiljának teljes automatikus felépítésére. Hiszen, természetesen a jogkövető magatartás ellenőrzésére – lásd Demszky Gábor csodálatos vízióját a chipkártyás tömegközlekedési jegyekről.- a fizetés kikényszerítésére ez a rendszer pontosan olyan jól alkalmazható, mint a személyes profil felderítésére és regisztrálására. Jobban mint a jelenlegi rádiótelefonra és a hitelkártyára épülő rendszerek.

Azt a hírt bejelentő -és általában a műszaki dolgok kommentálásától igencsak tartózkodó Der Standard is elismeri – hogy ez a lépés jelentős veszélyt jelent az informatikára nézve hiszen egy cég koncepcióját és pozícióját erősíti A Phoenix BIOS fejlesztőcég – mely súlya ebben az iparágban majdnem akkorma mint a MS-és saját területén és természetesen a Microsoft októberben jelentette be, hogy közösen dolgoznak a PC-rendszerek alapszoftverének , a Basic Input Output System azaz a BIOS-nak az utódján. A Phoenix most a noteszgépekbe és Tablet PC-kbe szánt cME Trusted Core NB-t mutatta be, amely az új Core System Software (CSS) sorozat első tagja. A CCS fejlesztői szükségét látták a BIOS koncepció átdolgozásának, mindenekelőtt a jelenlegi és jövőbeli hálózati lehetőségek fényében. A CCS-től hatékonyabb rendszergazdai és felügyeleti jogosultságokat és a nagyobb biztonságot várnak. Biztonsági szakértők feltételezik, hogy ez egyben az állami ellenőrzés fokozott lehetőségét kínálják, éppen úgy, mint az USA által annak idején engedéllyel külföldre szállított titkosítási rendszerek.

A Der Standard megállapítja: A CCS egyik közel sem vitán felülálló újítása a BIOS, az új funkciók, például a titikosítás és azonosítás és az operációs rendsazer integrálása. Kritikusok meglátása szerint a Phoenix itt csakis a Windowsra fókuszál. A fejlesztőcég erre azzal válaszol, hogy a 'trustworthy computing' elve már a hardverszinten is szükségessé válik. Szakértői vélemények szerint a CCS a szerzői jogvédett tartalmak kezelését (Digital Rights Management) is magára vállalhatja. Ezzel megnyugtatóan lehetne arról gondoskodni, hogy az engedélyezett hardveren csak meghatározott fájlokat lehessen lejátszani.

Szép új világ immár megérkezett. Vagy megesszük vagy belénk fojtják….Ennyire nem értik ezt törvényalkotóink, politikusaink?

Megerősítették, hogy az Adobe Photoshop csatlakozott az amerikai kormány antiterroista paranoiájához. A The Iquier ben megjelent írás http://www.theinquirer.net/?article=13522 az új Adobe szoftverekbe -első érintett verzió a CS – olyan algoritmusokat építettek be, amelyek megakadályozzák, hogy kinyithassák, vagy feldolgozhassák a nagyfinomságú biztonsági grafikákat, többek között a bankjegyek képét. Ez egyben az is jelenti, hogy a világszerte e szoftvert alkalmazó grafikai stúdiók nagy része verzió bojkottot jelentett be. Ami az jelenti, befagyasztják az eddigi verziók használatát, es nem upgradelnek.

A hírek szerint ez az amerikai kényszer minden amerikai grafikai szoftver gyártót érint, többek között az U-Lead céget. A Paintshop-Pro 8.1 verziót és az azt követőket, valamit a HP és más cégek printereit scannereit 2002 tavaszától Ezzel csak saját kardjukba dőlnek, hiszen értelmes grafika stúdió nem vásárol ilyen vacakot. Amikor kiderült az ügy, a cég beismerte, hogy egy "counterfeit deterrence system" kódnévre hallgató szupertitkos technológiát használnak, amely felismeri a bankjegyek és a biztonsági nyomtatványok képét, és még azt is megakadályozza, hogy az ilyeneket ábrázoló képeket kinyissák.

Az eset hatalmas felháborodást váltott ki. A haldokló kacsa halálán azaz az Adobe illetékeseinek nyilatkozatán mindenki nevetett, amikor a terrorizmus elleni harccal és amerikai kormányzati nyomással indokolták az esetet. Az eset illeszkedik abba a sorba, amelyet az amerikai kormány meghirdetett. Meghamisítani a tudományos eredményeket, lerontani azokat az eszközöket, amelyek a világban a nem kormányszervek rendelkezésére állnak. Azt lehet mondani a helyzet rosszabb, durvábban eszkalálódik, mint a hidegháború technológiai embargója idején. A korábban csak a hanglemezipar disznóságaival foglalkozó amerikai internetes site kiterjesztette az események dokumentálására is a tevékenységét, várhatóan egy bojkott előkészítése érdekében: http://www.boycott-riaa.com/article/print/9799

Kérésünkre az Adobe Európai képviselője megküldte lapunknak az Adobe hivatalos magyarázatát, amit itt most szószerint eredeti nyelven közlünk:

Photoshop CS includes a counterfeit deterrence system (CDS) to prevent the illegal duplication of banknotes. The CDS technology was commissioned by the Central Bank Counterfeit Deterrence Group (CBCDG) –a consortium of central banks from around the world. Adobe has included CDS in Photoshop CS at the request of CBCDG.

Other software and hardware manufacturers have also included CDS and similar technologies in their products. For example most Color Copiers will not allow you to create copies of modern currencies.

The current implementation of CDS will prevent you from scanning in banknotes even if your usage intent is entirely within legal boundaries.

It is the responsibility of the central bank in each country to provide images that can be used within the legal guidelines of that country. For example, if you want to legally reproduce images of the new $20US bills on a Web site or in a marketing brochure, you can contact the U.S. Bureau of Engraving and Printing for legal images that can be opened and manipulated in Photoshop CS. (You can visit them at http://www.moneyfactory.com/ .)

Nagyon ritkán szoktunk lapunkban erős szavakat alkalmazni, így most sem tesszük, nem nyilatkozunk a cég vezetőinek sem elmebeli állapotjáról, sem pedig rokonságukról a fejlődés törzsfájának különböző intelligencia fokaival. Mindenestre azt megállapíthatjuk, hogy Geroge Orwell totális szellemi diktatúrájának túl vagyunk a startpontján, amikor a hatalom urai megrettentek attól, hogy alkalmazható technológia kerül az emberek kezébe, és ezt minden eszközzel, tudatos hülyítéssel el akarják venni. Már késő, csak öngólt rúgnak.

A Foster's Magazin ismertette az AP technológiával foglalkozó szakújságírójának anyaga alapján http://www4.fosters.com/news2004/January2004/January_10/News/reg_na_0110c.asp hogy mivel indokolja az Adobe ezt a lépését. Amit lehet tudni, az eljárás kifejlesztője a 27 jegybankot tömörítő konzorcium (Central Bank Counterfeit Deterrence Group) volt, az iniciatíva nagy valószínűséggel az amerikai Global Awarness és a Global Watching Surveillance programoktól származik. Emlékezzünk: ők kompromittálták a McAfee -Network Associates ismert antivírus halózati biztonsági céget azzal, hogy a sajtóban kiderült bekapcsolódtak a Magic laterne kódnéven futó kémvírus és számítógépes szabotőr programba, az ilyen eszközök kifejlesztésébe és azzal, hogy a saját biztonsági szoftvereik ezeket természetesen nem veszik észre. Ennek köszönhető a nem érintett Panda Antivirus európai program és a Kaspersky Antivírus orosz fejlesztésű program diadalútja is.

Magának a Photoshop rajongókat és a felhasználókat tömörítő Photoshop-Users-Group elnöke, Stephen M. Burns. Is megdöbbenéssel értesült a hírről hangsúlyozva: nem vezet jó irányba, ha a kormány hatalmát egy kereskedelmi szoftverbe integrálják. A Metafilter levelezőlistán 2004 január 8-től bontakozott ki vita ebben a tárgyban. Úgy tűnik, hogy a blokkolás a nagyfelbontású, azaz grafikai munkában használható üzemmódokat érinti http://www.metafilter.com/mefi/30610 Ezzel kapcsolatban megindult a kollektív gondolkodás, hogyan is működhet a rendszer http://www.jonsullivan.com/ Minden megnyilatkozás abban közös, hogy elítéli az USA kormányának és annak megfelelő porcióját fényesítő ADOBE lépését.

Emlékeztetni szeretnénk, hogy itt gondosan előre tervezett egy forgatókönyv zajlik.

Az első lépés : A Xerox kidolgozza a digitális vízjel típusú rejtett azonosítok szabványát és alkalmazási technológiáját. Megjelennek azok a változatok, amelyek nyomtatott képbe rejtve is visszaolvashatóak

Második lépés: Kötelező ellátni a színes fénymásolókat olyan rejtett azonosítókkal, amelyekkel a fénymásolat alapján a gép azonosítható. Később olyan mechanizmussal is ellátták, amelyek nem engedik a bankjegyek és más biztonsági nyomtatványok másolását. A HP most ilyen mechanizmussal tervezi ellátni MIDEN új nyomtatóját.

Harmadik lépés: Internetes képek azonosító vízjellel történő ellátása. A digitális fényképezőgépeknek kötelező egyedi azonosítójukat bekódolni a képekbe. Az USA-ban kötelezővé tették a telefon azonosítójának IMEI bekódolását a MMS-ekbe. Internetes digitális vízjel keresők – szerzői és kapcsolt jogok sértésének felderítésére. Perek azok ellen akik leleplezik a praktikákat: a DVD dekódoló, illetve az ADOBE dekódoló feltalálója elleni konstruált perek.Az amerikai hatóságok megtiltják a digitális TV músorokról másolatot készító berendezések forgalmazását, gyártását, kötelezik a rádió és TV adókat, hogy a sugárzott programokat digitális vízjellel lássák el. Szorgalmazzák az IP v6-ot, mert ott digitális országhatárok definiálhatóak a jelenlegi IP sturukturával szemben.

Negyedik lépés: beültethető személyi igazolvány hivatalos megjelenése és propagálása az USA-ban és Brazílában, Mexikóban.

Ötödik lépés: A színkódos utas minősítő rendszer kidolgozása az amerikai Belbiztonsági Minisztériumban, ahol eldöntik, egy utas a hírszerzési adatok alapján repülhet e egyáltalán. A kísérleti ciklus a bírósági precedensperek és a légitársaságok tiltakozása alapján meghiúsul. A Bush kormány parancsszóval mégis bevezeti.

Hatodik lépés: Deklaráltan lerontani a rendelkezésre álló rendszerek teljesítő képességét, ellehetetleníteni a független megoldásokat, hazudni a tudományos publikációkban.

Most az Geroge Orwell project hatodik fázisánál tártunk az 1984 Nagy Testvérének uralkodásához vezető úton. Ebbe a folyamatba illik az ADOBE lépése. Azonban az ezzel foglalkozó cikkek megfeledkenek arról, hogy itt egy szabályrendszer http://www.rulesforuse.org/ tudatos túlhajtásáról van szó, mely szerint eltúlozzák azt a veszélyt, amelyet a bankjegyhamisítás jelent. Ugyanis a komoly hamisítók NEM gyári szoftverekkel hanem saját fejlesztésű programokkal dolgoznak. Ezért várható, hogy a digitális reprodukciós eszközök minőségrontása is megkezdődik.

Az Adobe lépése – érdekes módón a cikkekben főként ez szerepel, és megfeledkeznek más szintén lehülyített amerikai szoftverekről nemcsak az amerikai és ausztrál felhasználók tehetetlen dühét váltotta ki. A francia szaksajtó http://www.silicon.fr/click.asp?id=3569 és az angol is vagy udvarias meglepetésének http://news.com.com/2100-1012-5138816.html vagy elítélő véleményének ad hangot. A CBC mind elektronikus híroldalán http://www.cbc.ca/cp/business/040110/b011004.html mond adásában kénytelen volt foglalkozni a tényekkel.

Szó sincs már régen szerzői jogról, itt a tudás elhatárolódása, cenzúrája és szelektivitása a cél.

A ZD.net http://zdnet.com.com/2100-1104_2-5138816.html mint hirdetéstől függő információforrás megértően fogalmaz. Sőt elszajkózza ama becsületes amerikai szöveget, hogy aki bankjegy képet akar használni, az töltse le a hivatalos képet a hivatalos amerikai internetes helyről. http://www.moneyfactory.com/document.cfm/18/117 Ott megkapja, es természetesen tudta nélkül nyilvántartásba is veszik, mint gyanús alakot. A grafika úgy távolról nagy vonalakban esetleg alkalmas arra hogy felismerjék róla a dollárt.

Remény még van: Olaszországban a legfőbb bírói főrum a közelmúltban állapította meg: Nem bűncselekmény az egyes eszközökből a digitális butítások eltávolítása,: ez egy adott ügyben a számítógépes konzolok felokosítását, köznyelven chipelését jelenti, ami itthon sajnos bűncselekmény. Svédországban legfelső szinte jogerősen felmentették azt diákot, aki a DVD kódolását publikálta. Ausztráliában szintén legális a konzolok felokosítása, ennek eredményeként az Xbox ki is vonult az országból, senki sem hullatott érte könnyeket. A harc folytatódik.

Kis János

Az eredeti írás megjelent 2004 január 31-én.