2024.március.19. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Kauri és nagyító

6 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/54345"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/y%20%282%29.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="71" /></a></span>2011. szeptember 30-án új időszaki kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban, „Kauri és nagyító. Óceániai ékszerek Bíró Lajos gyűjteményéből"<em> </em>címmel.

y%20%282%29.thumbnail2011. szeptember 30-án új időszaki kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban, „Kauri és nagyító. Óceániai ékszerek Bíró Lajos gyűjteményéből" címmel.

y%20%282%29.thumbnail2011. szeptember 30-án új időszaki kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban, „Kauri és nagyító. Óceániai ékszerek Bíró Lajos gyűjteményéből" címmel.

A rovarkutató Bíró Lajos 1896 és 1902 között végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést a mai Új-Guinea területén a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából, szerződéses gyűjtőként. Elmélyülten, minden részletre kiterjedően tanulmányozta a pápuák életét, akikkel bensőséges viszonyba került. Állat- és botanikai gyűjteménye mellett több ezer néprajzi tárgyat is összegyűjtött, feljegyzéseket és fényképeket készített egy olyan vidéken, amelyet az európai kultúra akkor még alig befolyásolt. A kiállítás felvillantja az izgalmas gyűjtőút részleteit, bemutatja Bíró Lajos személyiségét, gyűjtési módszereit, és a gyűjtemény esztétikailag is kiemelkedő csoportjából, az ékszerekből válogatva rávilágít az ékszerhasználat társadalmi összefüggéseire. A kiállítás szemléletes formában ismerteti a tárgyak jelképrendszerét, hogy milyen módon fejezhetik ki viselőjük társadalmi, gazdasági helyzetét, életkorát, miként lehetnek mindennapi vagy mágikus funkcióik, miközben utalnak készítőik és használóik személyes ízlésére és a helyi divatra is.

A Bíró Lajos által gyűjtött mintegy 5600 néprajzi tárgy a Néprajzi Múzeum egyik nemzetközileg is legjelentősebb anyagának számít. Ezen belül a Huon-öbölből származó anyag etnográfiai szempontból a gyűjtemény rendkívül értékes része, feldolgozása már az 1900-as évek elején tervben volt. A gyűjtemény teljes körű tudományos feldolgozása és kiállításon történő szakszerű közzététele egy évszázad óta várat magára. Ez és az ékszer kiállítás megvalósítása most egy elkötelezett mecénásnak köszönhetően válik lehetővé. A De Unger Chair 2006 óta tudományos ösztöndíj formájában folyamatosan támogatja Bíró Lajos gyűjteményének tudományos feldolgozását. Richard de Unger mecénás a kiállítás ünnepélyes megnyitójának díszvendége.

Bíró Lajos elsősorban természettudományos kutatások és gyűjtés céljából érkezett egy akkor még alig ismert területre, vadnak, kőkori körülmények közt élőnek tartott népesség közé. Az akkor körülbelül tízesztendős német gyarmaton ő volt az egyetlen, aki nem tartozott a gyarmat irányításához. Sem kereskedő, sem misszionárius és még csak német sem volt. Ennek a sajátos helyzetnek köszönhetően az új-guineaiak, a maréknyi európai tisztviselő és a sehova sem tartozó, „bogaras" természetvizsgáló között különleges háromszög alakult ki, ami lehetővé tette Bírónak, hogy mindkét oldalt kívülről és belülről is lássa, anélkül hogy valamelyikhez is igazán tartozna.

 

Bíró Lajos a gyarmati tisztviselőktől eltérően tudatosan alakította ki kapcsolatát a pápuákkal, európai társainál jóval közelebb került hozzájuk. Házasságai révén később köztük élte hétköznapjait. Itthon sosem nősült meg, Új-Guineában viszont három felesége is volt. Természetesen nem hivatalos, polgári törvénykönyv szerinti vagy keresztény házasságokról volt szó, ő azonban valódi házasságnak tekintette ezeket, később pedig elváltként aposztrofálta magát. A három nősülést azzal indokolta, hogy feleségeit a helyi szokásnak megfelelően nem vihette magával, amikor másik területre költözött. Ez a fajta rövid együttélés teljesen elfogadott volt a gyarmat hétköznapjaiban, az Új-Guinea Társaság nem is alkalmazott házas tisztviselőt. Bíró első felesége Szaghán volt, a második Marapua, harmadik feleségét, Másziszt pedig diplomáciai segítségéért cserébe kapta. A Bilibili-szigetekiek érdekeit többször képviselte a hatóságoknál, ezért szerették volna, ha oda is költözik. Bíró úgy akart a megtisztelő meghívás alól kibújni, hogy lehetetlen feltételt szabott: helyi feleséget kért, de megkapta. Házasságuk alatt Bíró mindenben a helyi szokásokat követte.

 

Bíró Lajos leírása az Álun jabim legény az oa-balan fejdíszítővel, Finschhafen, 1901 saját készítésű fotójáról:

„Álun, jabim legény az ŏábálán fejdíszítővel. … Ezt a fejdíszítőt a Huon-golfnál (Huon-öböl) tartózkodásom alatt összeállítva mégcsak nem is láthattam, mert csak ritka alkalmakra … készítik s használat után rögtön szétszedik. Sokat jártam pedig utána, mert faragványokon és pajzsra mázolt díszítéseken jellemző jabim díszítési motívum, de csak egyes töredékeit kaphattam meg. …. Nem hittem, hogy eladja, azért biztosításul mindjár két képet vettem fel róla, … nagy buzgalommal olyan magas árat ajánlottam fel érte, hogy a derék Álun nem gondolt először egyebet, mint hogy tréfálkozom vele; sietett is beleegyezni."

 

2011. szeptember 30-án 11 órakor Fejős Zoltán főigazgató köszöntője után Vargyas Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének tudományos tanácsadója nyitja meg a kiállítást, melynek díszvendége Richard de Unger. A Bíró Lajos-gyűjtemény feldolgozását támogatja a De Unger Chair.

A 2012. január 29-ig megtekinthető kiállítás rendezője: Biró Anna.

Néprajzi Múzeum

Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.

www.neprajz.hu

 

A kiállításhoz kapcsolódóan pályázatot hirdetett a Néprajzi Múzeum ékszertervezésre és -készítésre, valamint öltözékek tervezésére iparművészek, kézművesek, restaurátorok illetve egyetemi hallgatók, szakközépiskolák és szakiskolák diákjai részére. A pályázat célja az óceániai népek kultúrájának gazdag és egyedülálló forma- és motívumkincsének a köztudatba emelése, és a mai design követelményeinek megfelelő módon való interpretálása, a Néprajzi Múzeum különleges Bíró Lajos gyűjteménye, és az ebből készült kiállításnak a népszerűsítése. Pályázni az óceániai népek hagyományos tárgykultúrája alapján újrafogalmazott öltözékterv készítésével és az óceániai népek kultúrájához, formában és/vagy motívumban kapcsolódó ékszerek készítésével lehetett. Természetesen az ékszerek használhatóak, hordhatóak legyenek és feleljenek meg a kortárs divatnak.

A pályamunkák elbírálását designerek, egyetemi tanárok, galériatulajdonosok végzik. Az öltözéktervek közül a szakmai zsűri kiválasztja a legjobb, kivitelezésre alkalmas pályamunkákat. A Néprajzi Múzeum Facebook oldalán legtöbb szavazatot elnyert termékek is jelen lesznek a kiállításon és a divatbemutatón is. A kész termékeket a nagyközönség a Facebookon, a Design Hét keretében rendezett divatbemutatón és a kiállításon tekintheti meg. Az eredményhirdetésre 2011. október 1-én kerül sor a Néprajzi Múzeumban.

 

Lantai József

 

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.