Kereskedelmi háborúk – valós fenyegetés vagy felesleges pánik?
4 perc olvasás
2018-ban a nemzetközi kereskedelem korlátozásában komoly változások történhetnek, amelynek éllovasa – vélhetően – az Amerikai Egyesült Államok lesz. A jelenlegi állás szerint azonban nem igazán lehet egyértelműen megállapítani, hogy a világ egy kereskedelmi háború küszöbén áll-e. Ha a fenyegetés valós, vajon milyen hatást gyakorol majd a leginkább érintett országokra?
A világgazdaság jelenlegi növekedése az elmúlt tíz év összehasonlításában az egyik legmagasabb. Ráadásul, a GDP múlt évi emelkedése gyakorlatilag minden országot és régiót érintett az euróövezettől kezdve, az Egyesült Államokon, Kínán és Japánon át egészen az olyan nyersanyagkiviteltől függő országokig, mint Brazília és Oroszország. Ez 2017 előtt nem így volt, mert mindig akadt olyan ország, amely különböző okok miatt nem volt sikeres gazdaságilag. Az erős gazdasági növekedés kilátásai ebben az évben is pozitívak, de van egy nagy kérdőjel. Ez pedig a kereskedelmi korlátozások kérdése, és azoknak az esetleges negatív spirálja, amely akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet.
A nemzetközi kereskedelem fejlődését a második világháborútól egészen mostanáig a liberalizáció eltérően gyors szakaszai, és a kereskedelmi korlátok felszámolása jellemezte. Európa kereskedelmi integrációja fontos szerepet töltött be az olyan szervezetek létrejöttében, mint például a NAFTA és a WTO. Kína csatlakozása a WTO-hoz a 21. század elején jelentős mérföldkőnek számított a korlátok megszüntetésében, és előkészítette a nagyobb gazdasági fejlődés útját. A külkereskedelem liberalizációjának előrehaladása az alábbi grafikonból is látható, amely a világ kivitelének növekvő arányát mutatja a világméretű GDP-ben.
2018-ban fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetközi kereskedelmi korlátok felszabadításának 70 éves fennállását a protekcionizmus váltja fel, ráadásul a kezdeményezés olyan országból érkezik, amely annak egyik legnagyobb garanciája volt: az Egyesült Államokból. „A paradoxon az, hogy az USA akkor indul el ebbe az irányba, amikor az amerikai gazdaság nyolc egymás utáni évben növekszik. A munkanélküliségi ráta az USA-ban a 21. század kezdete óta a legalacsonyabb, és az intézkedések végeredményben valószínűleg magát az országot sújtanák leginkább, illetve az alsó középosztályt.” – mondta Miroslav Novák, az AKCENTA CZ szakértője. Az importvámok bevezetésének oka – azaz, hogy az Egyesült Államokba visszatérjenek a munkahelyek – a nagyon alacsony munkanélküliségi ráta összefüggésében elég különösen hangzik. Csakúgy, mint a nemzetbiztonsági érv, amellyel szinte bármit meg lehet védeni.
Vannak azonban olyan vélemények, hogy az USA jelentősen kisebb importvámokat alkalmaz, mint más országok, és így az amerikai vállalatok olcsóbb importtal és tisztességtelen versennyel kénytelenek megbirkózni. Az alábbi ábrán világosan látható, hogy a fejlett országokban a vámok átlagos szintje csaknem ugyanakkora, mint az Egyesült Államokban, sőt, az átlagos értékek valamivel még magasabbak is, mint az EU-ban vagy Japánban. Kínában például magasabb az átlagos vámkötelezettség, de ez részben igazolható az ország alacsonyabb gazdasági színvonalával, ennek hatására pedig az ottani vállalkozások védelme érdekében érzékelhető nyomás. Mindenesetre, habár lassan, de Kína külkereskedelme mégis liberalizálódik.
Jelen pillanatban nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a világ a kereskedelmi háborúk küszöbén áll. „Az azonban nyugodtan kijelenthető, hogy az elmúlt évtizedekben a világ soha nem volt olyan közel a kereskedelmi háborúkhoz, mint most. Az elkövetkező hónapok döntik el, hogy a protekcionizmus spirálja megállítható-e már az elején, vagy sem. Az alumínium és az acél behozatalára márciusban bevezetett amerikai vámok, és a Kínából 60 milliárd dollár értékben behozott kiemelt árukra kivetett vámok emelése szintén még nem lezárt fejezetek.” – mondta Miroslav Novák, az AKCENTA CZ szakértője.
A 2008-as és 2009-es pénzügyi- és gazdasági válság után erős félelmek uralták a világot, hogy az ne induljon el a kereskedelmi protekcionizmus felé. Ez végül nem következett be. Ismert Nicolas Sarkozy, akkori francia elnök kijelentése, miszerint a protekcionizmus gonosz szó. A világ akkor képes volt elkerülni a katasztrófát, vajon ez sikerül 2018-ban is?
