KERTÖRÖKSÉGÜNK — Történelmi kertek Magyarországon
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Civertan Bt. kiadásában különlegesen értékes könyv jelent meg Kertörökségünk címmel, dr. Szikra Éva és társai szerkesztésében.
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Civertan Bt. kiadásában különlegesen értékes könyv jelent meg Kertörökségünk címmel, dr. Szikra Éva és társai szerkesztésében.
A kiadvány aktualitását az adja, hogy világszerte növekszik a kertturizmus a szerencsésebb népeknél, ahol kevesebb történelmi pusztítás zajlott, mint kis hazánkban. Nálunk a kertturizmus még gyerekcipőben jár, de a kapcsolódó hivatalos szervek (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Alap) a történelmi kertek helyreállítására törekszik.
A kertek évezredek óta a Paradicsom illúzióját hívatottak kelteni. A Bibliából tudjuk, hogy az ókorban számtalan gyümölcsöskert létezett, sőt, az angliai Stonhenge is valószínűleg egy kert közepén állt. A görögök jelentős kerteket építettek a házaik köré – tanúsítja az irodalom. A rómaiak geometrikus alakzatú kerteket kedveltek. A középkorban, a gótikus kertekben a szabályosan ültetett növények és virágok esztétikai élménnyel teli testi-lelki nyugalmat és felüdülést nyújtottak az Édenkert jelképeként. Szép példája ennek St. Gallen kolostorkertje, amelyben gyógynövényeket termesztettek, állatokat is tartottak. A reneszánsz és a barokk kor szabályosan ültetett növénycsoportokból, sétányokból, pihenőhelyekből varázsolt földi paradicsomot.
Magyarországon a honfoglalást és a letelepedést követően létesítettek kerteket. Őseink a kertkultúrát a korábbi őshazákban is gyakorolhatták, hiszen magokat és növényeket hoztak magukkal. Vándorlásaik során ismerkedhettek meg a kertkultúrával a bolgároknál, törököknél, alánoknál, akiktől a fűszerek használatát is ellesték. A Kárpát-medencében pedig a jó adottságok miatt már a rómaiak és az utánuk következő népek komolyabb kertkultúrával (pl. szőlőtermesztés, borkészítés) is rendelkeztek. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarok növényi motívumokkal díszítették a tárgyaikat.
A tatárjárás után (1241-42) a kolostorok kertjei elpusztultak. A Margitszigeti Kolostor kertje például az önellátást szolgálta. A nagy várépítkezések korában védelmi szempontból vették körül a kertek, akárcsak a rómaiak a pannóniai villáikat. A magyarok előbb csak az udvarokat, később a kastélyokat is kerttel vették körül. A budai és a visegrádi palotát óriási reneszánsz kert övezte, amelyben külön részt kaptak a pázsitos mezők, a gyümölcsösök, a madárházak vagy a lovagi tornák helyszíne. Mátyás király honosította meg az európai színvonalú kertkultúrát. Mátyásról tudjuk, hogy (a köszvénye miatt) a saját rózsakertjén keresztül sétált át naponta a Rácz Fürdőbe, ha Budán tartózkodott.
Hazánkban mintegy ezer történelmi kert létezett. A várak és a kastélyok zöme elpusztult, néhány kőből, régi ábrázolásból lehet következtetni a nagyságukra és a szépségükre. A kertek szerkezetére szintén az ásatások nyomán derült fény. A hajdani növényekről a földeken és a kutakban talált magokból tudják a kutatók képzeletben rekonstruálni a kertet. Az biztos, hogy a kolostorkertek praktikus célokat szolgáltak, amíg a főúri vagy püspöki kerteket díszletnek, reprezentációnak, pihenőhelynek szánták az épülethez. A kert elemei állhattak természetes élő növényekből (lugasok, facsoportok, virágágyások) és művi elemekből (szobrok, hidak, korlátok, lépcsők, padok, szökőkutak, díszes kapuzat, mesterséges tó) egyaránt. A tájképi kertek a 18-19. században a szabályos barokk elemeket fejlesztették tovább, de kevésbé szabványos formában (Keszthely, Szabadkígyós /a címlapon/, Füzérradvány). A kertépítésnek akkor már irodalma is volt!
Magyarországon területi felosztásban is többféle stílust láthatunk. Korabeli ábrázolásokból, irodalmi hagyatékokból tudjuk képzeletben rekonstruálni az egykori hatást. A Kertörökségünk című kiadvány fényképei és leírásai 150 kertet mutatnak be közülük. Hasznos kiegészítő a néhány oldalas angol nyelvű összefoglaló és a hazai olvasóknak szánt kertészeti kifejezések magyarázata.
A könyv rendkívüli képi gondossággal, kiváló grafikai kivitelben, bár – a terjedelemre tekintettel – túl rövid szöveges tartalommal rendelkezik. E tárgyban szükség volna egy nagyobb, részletesebb albumra.
|
|
Kertörökségünk: Történelmi kertek Magyarországon szerkesztette dr. Szikra Éva, Remeczki Rita és Farkas Ágota. Budapest, 2011. MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Civertan Grafikai Stúdió. ISBN: 9789637061875 191 oldal, színes illusztrációkkal Méret : 147 x 210 mm |
DOBI ILDIKÓ