KGFB-törvény: liberalizáció csak lépésenként

Január elsejétől törvényi szintre emelkedett a kötelező biztosítási piacot korábban szabályozó kormányrendelet. Ez számos fontos, és időszerű változást hozott mind az ügyfelek, mind a biztosítók szempontjából. A következő lépés a díjhirdetés időpontjának liberalizációja a hazai piacon, ám ez csak fokozatosan vezethető be. Addig első körben a naptári évforduló eltörlése, és a legfontosabb adminisztrációs feladatok szabályozása volt indokolt.

Január elsejétől törvényi szintre emelkedett a kötelező biztosítási piacot korábban szabályozó kormányrendelet. Ez számos fontos, és időszerű változást hozott mind az ügyfelek, mind a biztosítók szempontjából. A következő lépés a díjhirdetés időpontjának liberalizációja a hazai piacon, ám ez csak fokozatosan vezethető be. Addig első körben a naptári évforduló eltörlése, és a legfontosabb adminisztrációs feladatok szabályozása volt indokolt.

A törvény legtöbbet emlegetett, és a szakmát talán leginkább megosztó pontja a naptári évforduló lecserélése, azaz: az idei évtől minden újonnan kötött kötelező biztosításnak a kötés napja, és nem egységesen december 31.-e lesz az évfordulója. A már meglévő szerződések évfordulója pedig akkor cserélődik le, amikor új autót vesz az ügyfél, így legalább 4-6 év kell, amíg teljesen kikopik az év végi átkötési időszak.

„Az évfordulóra vonatkozó módosítás nyertesei az autósok lesznek, hiszen mostantól a kötelező és a casco biztosítás fordulónapja sokkal inkább össze fog kapcsolódni. Az így kialakuló casco-váltó piac, fokozza az árversenyt, ami kedvezőbb díjakat és szélesebb szolgáltatási portfóliót fog eredményezni." – magyarázza az előnyöket Csikós Dániel, a Genertel Biztosító vezérigazgatója.  

Ha az ügyfél nem fizet

Jelentős változás a türelmi idő szabályozása. A januártól életbelépett szabályok szerint az  esedékességétől számított 60 napig fizetheti meg a díjat az autós, és ha ezt a határidőt elmulasztja, a szerződés a 60. napon megszűnik. (Vagyis, a 61. napon már nem fogadhatják el a biztosítók a befizetett összeget.) 2011.01.01-től az ügyfél a díjat 45 napon belül kell, hogy megfizesse és ennek elmaradása esetén a szerződés a 60. napon szűnik meg egy a jogszabályt azóta módosító salátatörvény értelmében.

Bekerült a törvénybe a kölcsönös megegyezés fogalma, ami azt jelenti, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült konfliktus esetén a biztosítónak, és a biztosítottnak (januártól nem a tulajdonos, hanem az üzembentartó) lehetősége van kölcsönös megállapodás alapján a szerződés felbontására. Azt azonban ilyen esetben az ügyfélnek nem szabad elfelejtenie, hogy még aznap éjféltől rendelkeznie kell új, érvényes kötelező biztosítással.

Fontos kérdés volt a fedezetlenségi díj szabályozása is, amelynek mértékét a törvény felhatalmazása alapján a MABISZ határozza meg, és teszi közzé a kötelező tarifákkal egy időben október 30.-án. Ez például személyautókra a motor méretétől függően 230-570 forint naponta, és a szerződés megszűnésének napjától egészen addig kell fizetni, ameddig a szerződést meg nem kötik. (Az a szabály nem változott, hogy ha egy szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, a biztosítási éven belül csak ugyanannál a biztosítónál kötheti újra az autós.)

A szerződés megszűnésével kapcsolatban szintén új szabály, hogy ha a szerződés díj nemfizetés miatt megszűnik, akkor nem a szerződéskötés plusz egy év lesz a biztosítási évforduló napja, hanem az eredeti szerződés lejáratának az időpontja. Január elsején, vagy azt követően megszűnt szerződés esetén – a korábbiakkal szemben – az addig megszerzett bónusz fokozatát nem veszíti el az ügyfél.

Az új törvény kimondja azt is, hogy a biztosító felszámíthat késedelmi kamatot a díjfizetés esedékesség napjától a díj tényleges befizetésének napjáig. Ennek alkalmazása ugyanakkor opcionális. „A Genertel Biztosító a 2010-re vonatkozó tarifa hirdetésekor ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni. Ettől függetlenül az üzleti élet szabályai alapján logikus lépés a késedelmi kamat bevezetése." – magyarázza Csikós Dániel.

Kártalanítási alap hat év alatt

„A 2008 nyarán bekövetkezett biztosítóegyesületi felfüggesztés óta mind a szakma, mind a jogalkotó kiemelten kezelte a hasonló esetek kivédését, így lehetett számítani a köznyelvben csőd, vagy garancialapként emlegetett közös biztonsági alap létrehozására, és ennek szabályozására." – mondja Csikós Dániel. A kártalanítási alapot egy nemrégiben napvilágot látott pénzügyminisztériumi rendelet szabályozza. Eszerint az alapot a kötelező piacon tevékenykedő biztosítóknak hat év alatt kell feltölteniük az előző évi piaci összdíjbevétel hat százalékáig olyan módon, hogy az egyes társaságok egy súlyozott számítás alapján minden évben, negyedéves fizeti kötelezettség szerint egy százalékot fizetnek be.

„Egyrészt kedvez az ügyfeleknek ez a szabályozás, mert  KGFB károsultként nem kerülhetnek olyan helyzetbe mint a MÁV ÁBE csődje miatt, másrészt viszont mindennek ára van, éppen ezért a csődalap költségeihez a díjakon keresztül nekik is hozzá kell járulniuk." – hangsúlyozta Sebestély László, a Genertel Biztosító értékesítési vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A biztosítóknak ambivalens érzései lehetnek a csődalappal kapcsolatosan, mert finanszírozni és fenn kell tartani egy rendszert, ami csak a KGFB-re jelent megoldást, egy biztosítói csőd esetén a többi biztosítási módozatra nem jelentenek megoldást."

A biztosítók már 2009-ben is a KGFB díjak növekedésére számítottak, ám további csökkenés volt tapasztalható a piacon. „A 2010. évi kampányban a KGFB átlagdíjak 10%-os növekedésére számítunk, mert a biztosítók nem elsősorban az ügyfélszám bővítésében, hanem a díjbevétel növelésében érdekeltek." – tette hozzá Sebestyén László. A Genertel várakozásai szerint a 2010. év végi váltópiac az elmúlt évihez hasonlóan 1 milliósra tehető.