A napokban bekövetkezett vörösiszap-szennyezés kapcsán – de nem az esetre vonatkoztatva – fölmerülhet a kérdés, hogy környezetszennyezések bekövetkeztekor a kármentesítés költségeit kinek kell állnia és rendelkezik-e egyáltalán elegendő pénzügyi forrással a bekövetkezett kár rendezésére. A jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályokra és azok hatására Dr. Nádasdy Zoltán, a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda vezetője hívta fel a figyelmet.

 

A napokban bekövetkezett vörösiszap-szennyezés kapcsán – de nem az esetre vonatkoztatva – fölmerülhet a kérdés, hogy környezetszennyezések bekövetkeztekor a kármentesítés költségeit kinek kell állnia és rendelkezik-e egyáltalán elegendő pénzügyi forrással a bekövetkezett kár rendezésére. A jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályokra és azok hatására Dr. Nádasdy Zoltán, a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda vezetője hívta fel a figyelmet.

„A környezetvédelmi jogszabályok alapján a szennyező fizet- elv érvényesül, azaz a szennyezés okozója köteles a keletkezett károkat megtéríteni. A kár fogalma rendkívül szélesen értelmezendő, beletartozik nemcsak a magántulajdonban levő tárgyakban vagy személyi sérüléssel okozott kár, hanem a környezetben, élővilágban okozott károk is. A kárelhárítási költségek számításánál így a szűk értelemben vett kármentesítési költségek (szennyezés fizikai felszámolása)  mellett az élővilágban okozott károk megszüntetésének (pl. kipusztult egyedek visszatelepítése,  stb.) költségeit is figyelembe kell venni. Ehhez persze hozzájön a magántulajdonban okozott illetve személyi sérüléssel okozott károk miatti kártérítés összege. Összességében tehát már kisebb szennyezések esetén is rendkívül magas kárelhárítási és kártérítési összegek keletkezhetnek, amelyek teljesítésére sokszor a kárt okozó cégek nem képesek. Ilyen esetek elkerülésére célszerű lehet környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötni, hogy a kárt okozó – a kárt kifizetni nem képes – cég helyett a biztosító tudjon helyt állni" – mondta el a szakértő.

A környezetvédelmi törvény évek óta tartalmazza a következő rendelkezést:

"A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető."

„Jelenleg ugyanakkor nincs hatályban ilyen kormányrendelet, azaz a cégeket jogszabály nem kötelezi – megfelelő kockázati összegre kiterjedő – felelősségbiztosítás megkötésére. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a cégek a károkozást követően fizetésképtelenné válnak, tetemes összegű károkat hátra hagyva maguk után" – emelte ki Nádasdy Zoltán.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük